Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

120 Az pr szag gyűlés képviselőházának mölcs- és a kertgazdaságot, amely a szőlő­gazdasággal együtt nem jutott semmiféle er­kölcsi és anyagi bolettához. A törpe- és kis­birtokosokra a gyümölcs- és kertgazdaságok­ból 81% jut, a középbirtokosokra 7%, a nagy­birtokosokra pedig 12%. Íme, ez szintén olyan termelési ág, amelynek megsegítése nemcsak gazdasági, hanem szociális kötelesség is. r A kultúrbólettáról szeretnék még néhány szót szólni. Ennek lényege az, hogy a t. kul­tuszminiszter úr itt a többség tapsai között jelenti ki minden egyes expozéjában azt, meny­nyire szívén viseli az évtizedek óta mostoha kultúrsorsban sínylődő magyar nép érdekeit. Fel kell, hogy hívjuk figyelmét arra, hogy ez az úgynevezett kultúrfölény a statisztika sze­rint megdöbbentő retrográd módon érvényesül éppen a mezőgazdasági foglalkozású lakosság­nál. Erre vonatkozólag legyen szabad egy olyan példát mondanom, amely mindennél töb­bet beszél és amely parancsolóan követeli azt a kultúrbolettát a mezőgazdaság számára, ame­lyet itt mindenféle frázisokkal leplezve, igenis, megtagadtak tőle. Az önálló gazdasági nép­iskolák száma Magyarországon összesen 47, — 147 szaktanítóval, 15.108 tanulóval. Ezzel szemben az iparos- és kereskedőinasiskolák száma 475, tehát a 47 mezőgazdasági szakisko­lával szemben áll 475 iparos- és kereskedőinas­iskola, amelyek tanárainak száma 3358, a ta­nulóké pedig 72.311. Felső kereskedelmi iskola van 50, felső ipariskola van 3 — de 1140 ta­nulóval — a felső mezőgazdasági iskolák száma pedig 5; a tanárok száma 62, a tanulók száma 509. Egy agrárországban, amikor folyton a mezőgazdaság megsegítéséről beszélünk, ami­kor a kultuszminiszter úr tapsokat arat, — és oly buzgón ^aratja le ezeket a tapsokat azért, hogy a mezőgazdasági ^népesség istápolása, a kultúrfölény megjavítás az ő legfontosabb teendői közé tartozik, — ezek az adatok azt mu­tat ják, hogy ezt a kultúrbolettát eddig még nem adták ki a mezőgazdaság számára. Méltóztassanak megengedni, t. Képviselő­ház, hogy röviden összegezzem álláspontomat ezzel a javaslattal szemben. (Halljuk! balfelol.) Osztozom mindazokban ^ az aggodalmakban, amelyeket Gaal Gaston és az előttem erről az oldalról felszólalt képviselő urak felhoztak. Osztozom azokban az aggodalmakban, hogy ez à javaslat a bürokrácia hatalmát mértéktele­nül kiterjeszti és növeli, egymással ^szembe­állítja a termelőágakat, a mezőgazdaság kere­tein belül is, amint ezt a szőlőgazdaságnál, a gyümölcstermelésnél, a tengerinél és az árpá­nál volt szerencsém kimutatni, módot ad arra, hogy a közhatóságok még mélyebbre nyúljanak bele a magánéletbe, módot ad a basáskodásra, a korteskedésre és a korrupcióra,^ a kisipart, kereskedelmet és értelmiséget igazságtalan adó­val sújtja, az életet megnehezíti és félni kell, hogy általános drágító hullámot hoz ránk. A zöldhitel kérdésében megegyezem Berki igen t. képviselőtársammal, aki rámutatott az uzsorások garázdálkodására főleg abbana me­gyében, amelynek egyik kerületét én képvise­lem: Zemplén megyében. Lehetetlenség az a szabadjára engedett uzsora, amely éppen az or­szág legszegényebb kerületeiben, legszegényebb megyéiben dühöng. Itt van az igazságügyi ál­lamtitkár úr, akit megkérdek, hogy az^ uzsora megfékezésével miért kellett várni, míg ez a javaslat a Ház asztalára került. Az uzsora meg­fékezésére tudtommal yannak törvények, ame­lyek felhasználhatók arra, hogy példát adó mó­don letörjék ennek a zsebrák hadseregnek ga­IÍ,18. ülése 1930 július 2-án, szerdán. I rázdálkodását. (Ángyán Béla: Most nincse­nek!) El lettek törölve talán? (Ángyán Béla: ÍNem!) Nem is voltak ilyen törvények? (Án­gyán Béla: Majd meg fogom mondani, miért nem lehet.) Méltóztassanak megengedni, hogy az uzsora kérdésébe belekapcsolódva, egy-két olyan jelen­ségre figyelmeztessem a t. Házat, amely az ed­digi tanácskozásokon fel nem merült. En a ma­gam részéről megengedhetetlennek tartom azt, hogy bizonyos megyékben a r közigazgatás re­prezentánsai, pl. a főszolgabíró urak, elnökei legyenek azoknak • a kis vidéki bankoknak, amelyek a nép szemében mint az uzsora fész­kei szerepelnek. Lehetetlenségnek tartom ezt, mert igen súlyos sebeket ejt a tekintély elvén, igen súlyos sebeket ejt a nép kedély- és érze­lem világán. Amikor azt látja, hogy pár évvel ezelőtt még 22—23%-kai kapott pénzt azoktól az intézetektől, amelyeknek igazgatóságában vagy értően elnöki székében ül a vidék "Közhatóságá­nak reprezentánsa, akkor önkéntelenül felme­rül abban a vidéki emberben, akit ezek a ka­matok és ezeknek kamatos kamatjai koldus­botra juttattak, az a gondolat, hogy a rabló­kamatokban tantiémek formájában osztozik az államnak az a képviselője is, akinek hivatalos hatalmával ellenőriznie kellene ugyanennek a banknak ténykedését. (Helyeslés a középen és a baloldalon.) . A javaslatnak azt a részét, amely az uzsora megfékezését hozza, örömmel üdvözlöm, egyéb­kent pedig a javaslat többi részét nem foga­dom el. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Neubauer Ferenc! Neubauer Ferenc: T. Képviselőház! Rövi­den kívántam ezzel a törvényjavaslattal, an­nak kapcsán, hogy határozati javaslatot ter­jesztek elő. teljesen gazdasági és gyakorlati szempontból foglalkozni. Ezzel a problémával felmerültétől fogva igyekeztem sine ira ^et studio teljesen gyakorlati szempontból a kér­dés lényege szempontjából foglalkozni és be­tartottam ezt, azt hiszem, megnyilatkozásaim­ban is annak ellenére, hogy egyrészt a, kor­mánnyal ellentétes politikai körök részéről igazán nolitikai kérdéssé fújták fel ezt a javas­latot (Horváth Mihály: Tévedés!), másrészt bizonvos mértékig idegességgel találkoztam a kormánykörök egy részénél is abban a tekin­tetben, hogy mikép fogadták a kritikát. Tekin­tettel azonban azokra a kijelentésekre, ame­lyeket személyemmel^ kapcsolatban Gaal Gasz­ton igen t. képviselőtársam itt felhozott és tekintettel azokra a megjegyzésekre, amelye­ket ő tett a javaslat sorsát illetőleg ki kell térnem ezekre a körülményekre. Lázár Miklós t. képviselőtársam beszédére vonatkozóan, mi­után az teljesen beleillik abba a gyakorlati és objektív légkörbe, amelyben a magam részé­ről is a javaslattal foglalkozni kívánok, majd fejtegetéseim! során fog megjegyzéseimre sbr kerülni. i n i ! A javaslattal, mint ahogyan voltam bátor említeni, nézetem szerint ennek a Képviselő­háznak minden oldaláról úgv kellene foglal­kozni, mint amely a mezőgazdaság nehéz hely­zete következtében született meg. az azon való segítés gondolatán alapul és nem volna szabad ebben a teremben különbségnek lenni csak a tekintetben, hogy ki miképpen tartja helyesnek ezeket az, intézkedéseket és mit tart egyáltalán helyesnek a mezőgazdaság válságának könnyí­tése szempontjából és egyáltalán nem kellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom