Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

1Í4 Az országgyűlés képviselőházának ságban a vasúti tarifákról!) Éppen azt kívánnám, ihogy az érték szerint 'méltóztassék a tarifákat megszabni. Tudom, hogy ez százszázalékig lehetetlen, mert hiszen akkor bizonyos tömegáruk alig fizetnének fuvart, de hogy legalább is arányosítani méltóztassék a fuvardíjakat, ez a legkevesebb, amit a mezőgazdaság a kormánytól követelhet akkor, amikor a mezőgazdaság támogatásra szorul. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Tizenhatmillió pengő a fuvardíj kedvezmény!) A refakciáknál miniszter úr! Tessék a refakciákkal űzött visszaéléseket megszüntetni! Á refakcia visszaélés! Tessék mindenkinek egyformán mérni. Az egy visszaélés, amit éppen a szén is élvez, azonkívül a mész, a cement. Tessék ezeket megszüntetni; éppen ez az, amit nekünk követelni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is. A negyedik tényező, amellyel a mezőgazdaság ügyét előmozdíthatjuk, a hitelkérdés megfelelő rendezése Nem akarok ebbe a kérdésbe részletesen belemélyedni; ebben a tekintetben gróf Hadik János főrendiházi tag nagyon értékes memorandumot szerkesztett, amely nyomtatásban úgyis a t. kormány kezében van; a kormány is megkapta úgy, ahogy én megkap.tam, hiszen azon az ankéten osztották szét. Néhány megjegyzést azonban mégis csak kell tennem. Amint méltóztatnak tudni, Magyarország legfőbb hitelforrása a Magyar Nemzeti Bank. Ha a Magyar Nemzeti Bank statútumait^ végig méltóztatnak olvasni, azt fogják látni, hogy ennek a 60 százalékig agrár ors zúgnak nemzeti bankja a mezőgazdasági hitel érdekében jóformán semmit sem csinál. Van ennek a statútumnak két pontja, amelyeikben valami kis, a mezőgazdaságra látszólag kedvező feltétel van, ezek közül azonban az egyiket még sohasem hajtották • végre, a másikat pedig olyan csekély méirtékben, hogy a Nemzeti Bank által nyújtott hitelnek csak nagyon niagyon elenyésző kiis százalékát teszi. Még egy óriási hibája van a Nemzeti Bank statútumainak, az, hogy a Nemzeti Bank jelzálogkölcsöneikkel egyáltalában nem foglalkozik, pedig azt hiszem, a Magyar Nemzeti Bank majdnem, hogy léíekbeni örököse a régi OsztrákMagyar Banknak, amely régi Osztrák-Magyar Bank jelzálogkölcsönökkel, törlesztéses kölcsönök nyújtásával mindig foglalkozqtt és

f óriási összegeket helyezett el a mag var mezőgazdaságban jelzálogos kölcsönök alakjában, sőt házbirtokokra is adott ilyen kölcsönöket. Én tehát szükségesnek tartanám, hogy a Nemzeti Bank vegye fel üzletkörébe a jelzálogkölcsönök nyújtását. Amennyiben alaptőkéje erre nem elégséges, tessék alaptőkéjét megfelelően emelni. Szükségesnek tartanám, hogy az állaim pedig a jelzálogkölcsönöknél a bekebelezési díjakat engedje el akkor, amikor a mezőgazdaság ilyen nehéz viszonynak között van, engedje el azokat az igen magas bekebelezési díjakat, amelyek jó részét elvlsziük a nyújtott kölesönökmek. Hogy a Nemzeti Bank üzletköre milyen eredményeket . produkál, leszek bátor erre vonatkozólag néhány adattal szolgálni. Méltóztatnak tudni, hogy a Nemzeti Bank alaptőkéje 34,756.000 pengő. Bruttó keresete volt 1924-íben 14 ' 8 millió pengő, 1925-ben 36 ' 5 millió pengő, 1926-ban 35 millió pengő, 1927-ben 32 millió pengő, 1928-ban 31'6 milMó pengő és 1929-ben 28 millió pengő. Tiszta nyeresége volt pedig 34,756.000 pengő alaptőke mellett 1924-ben 2,090.000 pengő, 1925-ben 13,910.000 pengő, 1926418. ülése 1930 július 2-án, szerdán, ban 11,250.000 pengő, 1927-beu 12,630.000 pengő, 1928-ban 13,120.000 pengő és 19294)en 10,240.000 pengő. Jövedelmezett pedig a Magyar Nemzeti Bank a részvényeseknek osztalék gyanánt 1924-ben 8*5 százalékot, 1925-ben 10"5 százalékot, 1926-ban 10*5 százalékot, 1927-hen 11 százalékot, 1928-ban 12'5 százalékot és 1929-iben 1.3 százalékot. Szükség van-e arcra, t. Képviselőház, hogy egy nemzeti blank ilyen osztalékokat produkáljon akkor, amikor az egész magyar mezőgazdaság évek óta irrentábilisan dolgozik? Hozzáteszem még, hogy ezen a nyereségen felül a Nemzeti • Bank tartalékalapot gyűjtött ez alatt a hat év alatt 2*6 millió pengő értékben, nyugdíjalapot pedig 19 milliót. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Nem is gondolja a képviselő úr, hogy minden adat az^ ellen a tétel ellen beszél, amelyet- tetszik állítani!) Az ellen a tétel ellen, hogy a Nemzeti Bank hozhatna áldozatokat a magyar mezőgazdaság hiteiéért? (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Hoz is!) Ez ellen beszél az, ha én kimutatom, hogy a Nemzeti Bank milyen rentábilis? Ha a t- miniszter úr azt mondaná, hogy a Nemzeti Banik^ nem teheti meg ezt, mert nem reszkírozhatja pozícióját és vagyoni helyzetét, (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Majd bebizonyítom!) ebben volna logika. Amikor azonban a Nemzeti Banlk ilyen fényes eredményekikel dolgozik, joggal követelhetem meg egy agrárállam nemzeti bankjától, hogy vegye fel üzletkörébe a 'mezőgazdasági hitelnek azt a_ részét, amelyet jegybankszerűen is megcsinálhat, aimint ezt megtette az Osztrák-Magyar Bank, amely semind tekintetben sem volt hátrább, mint a Magyar Nemzeti Bank, legfeljebb soha sem produkált ennyi jövedelmet. Kénytelen vagyok konstatálni, hogy a Magyar Nemzeti Bank kizárólag a gyáripari, a kereskedelmi és a pénzintézeti érdekek szolgálatában áll és a legteljesebb mértékben elhanyagolja az úgynevezett mezőgazdasági hitel kérdését. Ha Önök alaposan és gyökeresen akarnak a dolgon segíteni, kötelessége, vagy legalább is ajánlatos a t. kormánynak a Nemzeti Bank-nak ezt az irányát megszüntetni. Ugyanezeket mondhatnám a Pénzintézeti Központról, amelynek adatai szintén itt vannak nálam, — kiírtam őket a jelentésből, — amely szintén óriási (hasznokkal dolgozik s amely még soha — elismerem, hivatása sem egészen az — de egy garast nem nyújtott a mezőgazdaságnak, ellenben egy sereg — r hogyan fejezzem ki magamat — elpanamázott pénzintézet pénzügyeinek helyreállítására mindig készségesen helytállott. (Gál Jenő: Az a hivatása.) Kötelezendők lennének ezek az intézetek arra, hogy saját jelzáloglevelek kibocsátásával siessenek a mezőgazdaság segítségére. (Bottlik József: Ki veszi meg?) Kötelezendők lennének arra, hogy tessék más intézetek jelzálogleveleire lombard-kölcsönöket adni. Tessék nekik tartalékalapjaikat és nyugdíjalapjaikat jelzáloglevelekbe elhelyezni, tessék nekik a gazdaváltó-forgalomról szóló szakaszokat megváltoztatni, mert hat hónapos gazdaváltót ismer ugyan el a Nemzeti Bank, de nagyon jól tudjuk, hogy a gazdaság nem hat hónapos, hanem legalább kilenc hónapos üzem, ezt a hitelt tehát a magyar mezőgazdaság sohasem veheti igénybe, •• mert hat hónap alatt az^ üzletre felvett váltót visszafizetni nem képes. Tessék a varrans-hitelekre kiterjeszkedni, ' ha már egyszer úgy is szándékozik a kormány megcsinálni a nagy raktári szervezetet. Tessék mindezekhez, amennyiben szükséges, mint-