Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

Az országgyűlés képviselőházának 118. ülése 1930 július 2-án, szerdán. 109 között igen-igen indokolják, hogy miért van szükségesedre az államkasszának. Azután jól fog járni ezzel a javaslattal egy konzorcium, amely konzorciumra ennek a javaslatnak a végrehajtásához, elismerem, az államnak feltétlenül szüksége is lesz. Ahhoz, hogy mindazt, ami itt tervezve van. az állam végrehajthassa, tőkeerős nagy vállalatokra lesz szüksége, másképpen bürokratikus úton ezt nagyon nehéz volna elintézni. Odakint a kereskedői körökben, akikkel héba-hóba én is találkozom és érintkezem, nyíltan beszélik. hogy kikből áll ez a konzorcium. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ez a konzorcium egyelőre hat vállalatból áll. Az egyik a Futura, a másik a , Strasser és König, nagy gabonacég, a har­madik a Leszámítoló Bank. a negyedik a Hitelbank, az ötödik a Mezőgazdák Szövetke­zete, tehát megint a Hitelbank, mert hiszen a Mező arázd ák Szövetkezete nem egyéb, mint a Hitelbank áruosztálya, a hatodik a Barcsi Tárházak Részvénytársasága. Ezekről beszél odakint minden beavatott tényező. (Zaj. — Elnök csenget.) Méltóztassék megengedni, hogy tárgyilagosan tovább fűzhessem okfejtésemet Hír szerint társulni fog ezekhez a vállalatok­hoz még egy újabb vállalat, az Agrár In­dustria Részvénytársaság. (Gr. "Hunyadv Fe­renc: A felsőházi védelem fejében! — Zaj. — Felkiáltások: Ki az? — Györki Imre: Gr. Hoyos! — Zaj.) ' Elnök: Kérem a képviselőházat, méltóz­tassanak csendben maradni. Györki kéoviselő urat figyelmeztetem, hogy közbeszólásában a másik Háznak egvifc tagját ne gyanúsítsa és ne sértse meg. (Györki Imre: Nem gyanúsí­tottam, hanem határozottan vádoltam!) A kép­viselő úrnak egyáltalában nincs joga közbe­szólani, mert a közibeszólás házszabályellenes. Gaal Gaston: Jól fognak járni még ennek n, r javaslatnak kapcsán, mint ötödik jól járó tényező, a gyönyörű virágzásnak induló csem­pészet révén a különböző határszéli ü.zletesek. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsöbalolda­lon.) Mert hogy ennek a javaslatnak a kan­csán a mi abszolút védhetetlen szerb és román határunkon a csempészésnek egy olyan mér­téke fog megindulni, hogy nincs az a finánc­tenger, amellyel ezt a miniszter,úr megakadá­lyozhassa, azzal az. aki ismeri a^ határszéli áruforgalmat, tisztában van. A háború után mint kerületi kormánybiztosnak volt alkal­maim a határszéli áruforgalmat egy kicsit szemmel tartani, úgyhogy teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ez megakadályozhatatlan. T. Ház! Iparkodtam tárgyilagosan fel­sorolni azokat, akiknek a javaslat használni fog. Most vegyük elő azokat, akiknek ez a javaslat ártani fog, (Halljuk! Halljuk!), mert kétségtelenül lesznek az országban olyan ténye­zők is, akiknek ez a javaslat árt. Mindenekelőtt megállapítom, mint nagy általános elvet, hogy ártani fog ez a javaslat mindenkinek, aki búza- és rozs vásárlásra szo­rul és annak fejtegetésébe, hogy kik ezek, igazán nem akarok belemélyedni, de azért úgy Schlagwortokban iparkodni fogok ezeket fel­sorolni, úgy, ahogyan én látom. Árt mindenekelőtt a szőlőbirtokosoknak. Azt hiszem, ezt nem kell megindokolnom, elég sokan megindokolták. Art a dohánytermelők­nek, általában a kertészettel foglalkozóknak. Árt a mezei munkások legnagyobb részének (Györki Imre: Azért helyeslik a túlsó oldalon! — Elnök csenget.), mert ha a mezei munkás aratáshoz is jut, hacsak egy kicsit nagyobb családja van, nem képes annyit keresni, hogy 'elég legyen egy esztendőre, tehát vételre szo­rult. Art azután az elemi kár által sújtott ösz­szes gazdáknak, mindazoknak, akiknek pótolni kell azt a, gabonát, amelyet esetleg• egy jég vagy árvíz, vacv bárminő kár elpusztított. Art végül még a tíz iholdon aluli gazdáknak is, azon a bizonyos ötven aranykoronán aluliak­nak is, mert ezeknek legnagyobb része is olyan, Ihogv miután saját földjén nem terem anmú, mint amennyire neki és családjának-szüksége van, vagy részes munkába megy és úgy keresi meg- vacv mint napszámos dolgozik akár a mezőgazdaságban, akár az inaiban és a ház­tartásához szükséges lisztet és gabonát havon­ként vagy hetenként szerzi be. Ezek túladd önkép en gazdakategóriák vol­tak, akiknek árt ez a javaslat. Most felsorolom azokat, akik nézetem szerint nem «azdák, de szintén ez alá a megítélés alá sorozhatok. Art az általános napszámostöme^eknek, akik a legnagyobbrészt nem a mezőgazdaság­ban dolgoznak. Art a kisiparosoknak, a kiske­reskedőknek, a magán- és állaim közalkalma­zottak legnagyobb részének, és árt egyetemle­gesen az Összes városi fogyasztók tömegeinek. (Üav van! Ügy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) De Sándor Pál t. képviselőtársam hívta fel te^nan a figyelmünket arra, hogy még az ipar bizonvos vonatkozásaiban is kárt fog jelenteni ez a javaslat. Ö mondotta itt tegnap, ho^y nagy malomvállalatok kénytelenek lesznek be­szüntetni üzemüket. Most is redukált üzemmel dolgoznak. Ha most ehhez hozzájön a vám­malmok versenye, amelvek lényegesen olcsób­ban tudják a lisztet előállítani, ha nem is a finom liszteket, de a tömegliszteket, szerinte, egves nagvmalmok kénytelenek lesznek az üze­müket teljesen beszüntetni. Tehát az iparosí­tási, a gyáriparosítási politikának is árt, ame­lyet oedig önök. mélyen t. kormány, tudtom­mal és meggyőződésem szerint, sajnos, túlon­túl is támogatnak. Art továbbá az általános drágulás révén mindenkinek, mert hogy ennek egy általános drágulás lesz a következménye, abban a ,ner­centuális aránkban, amint önök megdrágítják a lisztet és a kenyeret, az mindenki előtt tisz­tán áll. aki ismeri a gazdasági életet. (Kuna P. András: Akkor szállítsuk le tíz pengőre a búzát! — Zaj.) • Elnök: Csendet kérek! Gaal Gaston: Art azonkívül az összes gaz­daságok egyetemiének, mert 'amaikor automatic« hét vállalat kezébe adj (I cl törvény az egész magyar gabonaforgalmat, úgy a belfoirgalmi, mint a kiviteli vonatkozásokban, akkor ennek következménye egy év alatt az lesz. hogy ez a hét vállalat zárt kartellt talikot, (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) a kereskedők azt a hitelt, amelyet eddig a Hitelbanktól és a Leszámitolóbanktól gabomaviáltóitkért meg­kaptak, egyszerűn nem fogják megkapni, mert sem a Leszámiitolóbank, sem .a Hitelbank nem fog konfcurrenseinek gabomayáltóra hi­telt nyújtani, hanem mit fog csinálni: a vi­déki kereskedőket, akik eddig Önálló ^egzisz­tenciák voltak és különösen a Dunántúlom gyönyörű export tevékenységet fejtettek ki, egyszerűen ügynökökké fogja leszorítani. (Ügy van! Ügy van! a, bal- és a szélsöbaloldalon.) akik bizonyos jutalékért fognak limitált ária­kon bevásárolni csak azért, hogy megélhesse­nek, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) mert más­kép egyszerűen megfojtják őket. Hogyan árt ez a gazdáknak? Ügy fog ártani, hogy itt a piacon csak egyetlenegy vevő lesz, egy kar­17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom