Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-402
Az országgyűlés képviselőházának h vinni. Nagyon szeretnők, nemcsak mi, akik egy szövetség élén állunk, hanem az egész magyar sporttársadalom, ha progranimjának azt a felépítését, amelynek részleteként a testnevelési főiskolát és a fedett uszodát létrehozta, tovább tudná folytatni, ha ,a jövendőben már a sportcsarnokot is meg tudná valósítani. Ne méltóztassék úgy venni, mintha ezek a befektetések teljesen feleslegesek volnának. Nem feleslegesek, igen t. Ház. Azok a sportkedvelő fiaink, akik a külföldet járják állandóan, úgyszólván diplomáciai munkát végeznek, és amit a külügyi tárcánál meg Itell adni, akár sajtóra, akár propagandára, akár más külügyi célokra, azt nagymértékben megtakarítja a sport. Ha meg méltóztatnak nézni az utolsó nyolc nap eseményeit, azt méltóztatnak látni, hogy kint Hollandiában, Németországban és Belgiumban a vízipólózok az utóbbi nyolc nap alatt valósággal jegész sorozatát aratták a győzelmieknek, dicsőséget szerezve a nemzetnek. Kardvívóink Belgiumban, atlétáink Berlinben, footballistáink Bécsben. Akik az angol, francia, német és olasz lapokat állandóan figyelemmel kísérjük, meg kell állapítanunk azt, hogy a külföldi lapok az utóbbi esztendőben sokkal többet foglalkoznak Magyarországgal éppen a sport miatt, mint hosszú évtizedeken át a háború előtt. Annak a propagatív munkának, amelyet a sport kiváló képviselői és gyakorlói kifejtenek, igenis jelentékeny része van abban, hogy ezt az országot kint, egész Európa-szerte és egész világszerte ismerik. Igen t. Ház! Itt beszélnek túlkiadásokról, például a testnevelési főiskola költségeiről és hallunk a Házon kívül is ilyeneket. Hála Istennek, ezekben a kérdésekben csak elismeréssel lehetünk az igen t. kultuszminiszter úr iránt. Én tanuja voltam annak, amikor külföldiek — olaszok, németek — a testnevelési főiskolát megtekintették és mintaképül állították oda az összes államoknak, utánozni kívánják maguk a nagy nyugati nemzetek is, nemcsak a Balkán-nemzetek. Ott van például Bulgária is, amely országának kiváló sportférfiát küldötte ide tanulmányozni. Utánozni kívánják azt, amit itt az igen t. kultuszminiszter úr olyan rövid idő alatt, olyan helyesen, energikusan keresztülvitt. A fedett uszoda kérdéséiben már köszönetemet nyilvánítottam a t. kultuszminiszter úrnak nem egy alkalommal. Meg ! kell állapítanom újólag ebben a Házban, hogy igenis kemény kézzel fogta meg az igen t. kultuszminiszter úr ezt a kérdést, s keresztülhajtotta olyan sok nehézség ellenére, hogy végre-valahára Magyarországon is felépülhet az a fedett uszoda, amely bizonyára ismét csak öregbíteni fogja ennek a nemzetnek régi hírnevét. De itt el kell ismernem azt is, és a többi szövetségek nevében is köszönetet kell mondanom, azért az egymillió pengőért, amelyet az igen t. miniszter úr a múlt évi költségvetésben sportcélokra felhasznált. Helyesen mondotta budget-beszédében, hogy azon az ankéten, amelyen ő maga elnökölt, az összes szövetségek belátták az úszósport elsőbbségét abból a szempontból, ho^y ez továbbfejlesztessék, és még nagyobb dicsőséget szerezhessen ennek a nemzetnek, és lemondottak a rájuk eső részről. A kultuszminiszter úrnak azt a nagy elgondolását, hogy az egész összeget fedett uszodára fordítsák, amiért köszönetet mondok itt is neki, megértették az cisszes r szövetségek, és lemondottak arról az összegről, amely őket egyébként meg is illette volna. Méltóztassék odahatni, hogy a 2. ülése 1930 június U-én, szerdán. 81 jövő esztendőben a költségvetésbe felvétessék egy .megfelelő összeg, amely egy sportcsarnok létesítésére elegendő; éspedig úgy szolgálja a magyar sportot, hogy az a jövőben még szebb sikereket tudjon felmutatni. A^ magyar sport szövetségei és klubjai igen szerények az anyagiakban, de annál gazdagabbak a sikerekben. Nem akarok itt most visszamutatni a közelmúltra, de méltóztatnak nagyon jól tudni azt, hogy micsoda sorozatát vívták ki külföldön a mi fiaink a sikereknek s az idegen nemzetekkel szemben micsoda eredményeket értek el. (Űgy van! Ügy van!) T. Ház! Ha azt nézem, hogy érdeke-e ennek az országnak az, hogy a magyar sport továbbra is fejlődjék, a válaszom csakis igen lehet. A kultuszminiszter úr át volt és át van hatva ettől az érzéstől és mindent megtett azért, hogy a magyar sport továbbra is fejlődhessék. Ezért nevezték el 'sportminiszternek. 30 esztendő óta igyekszünk mi és igyekeztek elődeink azon, hogy ebben az országban fedett uszoda létesüljön. Az igen t. kultuszminiszter úr teljes egészében eleget tett kérésünknek, megalkotta a fedett uszodát és reméljük, hogy Sportprogramm ja további fejlesztésének sem lesz már jövő évben pénzügyi akadálya. Mi minden esetben a miniszter úr háta mögött leszünk, hogy sportprogrammjat be is tudja valósítani. Arra is igen kérem az igen t. kultuszminiszter urat, hogy azoktól a sportszövetségektől, amelyek méltóak, hivatottak és érdemesek arra, hogy az igen t. kormánynak a támogatásában részesüljenek, — hisz a kormány tagjai között többeket van szerencsénk mint sportembereket is ismerni — ne vonja meg a jövőben sem a támogatását. Ne vonja meg támogatását a magyar« sporttársadalomtól, mert a magyar sportra ma, amikor csak toborzott hadseregünk van, igenis messzemenő magas hivatás .vár. Mivel tudom azt, hogy a kultuszminiszter úr programmjában ez benne ván, és mivel^ tudom, hogy a kultuszminiszter úr a jövőben majd igyekszik a mostani költségvetéssel szemben nagyobb összeggel támogatására és fejlesztésére sietni a magyar sportnak, abban a reményben, hogy a kultuszminiszter úr sportcélokra nagyobb összeget tud majd a költségvetésébe felvenni és a kultuszminiszter úr iránt érzett nagy tiszteletemnél fogva a költségvetésnek ezt a címét elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Mad ai Gyula! Madai Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!}(Magyarország iskolaügye a trianoni béke idején tudvalevőleg nagy aránytalanság képét mutatta. Nevezetesen népoktatásügyi intézményekben olyan óriási hiány mutatkozott, amit az^ egész közvélemény természetellenesnek talált, és úgy a két nemzetgyűlés, mint a közvélemény oly türelmetlenül sürgette a kultuszminiszter úrtól f ezeknek a szégyenletes hiányoknak a pótlását, hogy a t. kultuszminiszter úr ennek a türelmetlenségnek a hangját csak ismeretes^ iskolaszervezési akciójának igazán monumentális eredményei vei tudta, ha nem is téliesen elnémítani^de meghalkítani. A közép- és felsőoktatás terén ennek a jelenségnek éppen a fordítottja állott elő. A közvélemény ugyanis a közép- és felsőfokú intézményeinket túlméretezetteknek találta és ezeknek a méreteknek a lefaragását követelte. Ebből a közhangulatból fakadt és indult el azután egy mozgalom, amely a középiskolák egy részének polgári iskolákká való lefoko12'
