Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-402
80 Az országgyűlés képviselőházának nemzet ellen való vétek és bűn volna. En is azit mondom, ' f hogy a polgári iskolák mégis bizonyosabb általánosabb műveltség előmozdítását volnának hivatva elősegíteni, és így megszüntetésük csak azért, mert a takarékossági bizottság ezt így kívánja, azt hiszem, csakugyan a nemzet ellen való vétek és bűn volna. De ennek egy másik nagy szociális hátránya is volna. Ha egy polgári iskolát csaik Öt tanerővel veszek, ez 130 iskolánál közel 700 tanerőt jelent. Ezeket szélnek bocsátani ugyebár képtelenség. Némileg meg lehefne oldani ezt a kérdést úgy, ha megtörténnék — amit magam is már régen hangoztattam, még mielőtt törvénnyé vált — a nyolc osztályos népiskolának behozatala, akkor a VII. és VIII. osztályban ezeket a tanerőket részben el lehetne helyezni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mert valljuk be — és ezt nyiltaai meg merem mondani— bizony a mi népünkre kissé magasabb kultúra nagyon is ráférne és mert a magyar embernek egyik különös elítélendő sajátsága az, hogy^ magától nem szívesen tanul. Itt van az iskolán kívüli népművelés. Elnöke voltam a vármegyei egyesületnek és tudom, hogy eleinte, amíg azt hitték, hogy ott talán ingyen fognak elefántokat látni stb., szóval látványosiság^ lesz, és nem a meglévő tudásnak tovább fejlesztéséről gondoskodnak, volt valami érdeklődés, de mia — tisztelet a kivételnek — majdnem azt lehet mondani, hogy az iskolán kívüli népművelés szándékolt célját nem tudjuk elérni. Az én népemet tehát kényszerrel kell hajtani arra, hogy tanuljon. Ezt szerintem csak a nyolc osztályos népiskolával lehet elérni, mert a VII. és VIII. osztályban aszerint, hogy milyen községben vagyunk, földmívelési, ipari vagy kereskedelmi jellegű községben, úgy lehet beállítani a tantervet, hogy amikor a VIII. osztályból kikerül a tanuló, vigyen magával bizonyos kívánatos többtudást, amellyel azután az életben inkább fog boldogulni, úgy, hogy majd nem fogják orruknál fogva vezetni ezeket az embereket és a beléndeket nem fogják nekik beadni, hogy megszédüljenek tőle, mert önálló és gondolkozó emberekké váltak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Még csak egyet, igen t. Ház, amire Kocsán Károly igen t. képviselőtársam is felhívta az igen t. miniszter úr figyelmét. En is újra hangoztatom. A nagy Radeczky valamikor azt hangoztatta: In deinem Lager liegt Österreich! En azt mondom, hogy Magyarország bölcsője és jövője a cserkészetben és a leventeségben van. Nagyon ajánlom az igen t. kultuszminiszter úrnak figyelmébe, méltóztassék minden erőt, minden anyagi t lehetőséget megadni, hogy a nemzet regenerálására hivatott ez az intézmény boldoguljon és virágozzék. Egyébként a címet elfogadom. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Hommonay Tivadar! Homonnay Tivadar: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselőtársam szóvátette, hogy az ellenzék igen gyér számmal van itt jelen. En kénytelen vagyok szintén megállapítani, hogy egyetlenegy ellenzéki képviselő sincs itt és kérhetném is a tanácskozókéüesség megállapítását, de nem teszem ezt. En is azok közé a képviselők közé tartozom, akik feliratkoztak az általános vitához, de előttem egész sor volt még felírva és így nem kerültem sorra. Abban a hiszemben voltam, hogy a távollevő, különösen szociáldemo4.02. ülése 1930 június U-én, szerdán. krata ellenzék — így voltunk informálva, úgy látszik tévesen — egész attakot fog indítani, a kultusztárca ellen; rakéták röpködtek a levegőben, hogy milyen nagy számmal lesznek ellenzéki szónokok. Bevallom őszintén, ez volt az oka annak, hogy egy nappal később iratkoztam fel. Azt láttam, hogy a kultusztárca mellett egész légiója sorakozik fel az igen t. képviselőtársaimnak, akik éltek is házszabályszerű jogukkal, ki is beszélték tegnap az egész napot és így ma nekem csak a címhez jutott idő rendelkezésre. Méltóztassék megengedni, hogy ez alkalommal csakis sportkérdésekkel foglalkoztam. Ezt előrebacsátva, mégis meg kell még állapítanom azt a szomorú tényt, hogy kint és a folyosókon az a hír terjedt el, r azt híresztelték állandóan, hogy a kultusztárcával szemben nagy harc folyik, mert az egyetemek száma rendkívül sok, sok a négy egyetem. Itt a Házban azt láttuk, hogy pártunk egyik kiváló tagja, Turi Béla — igen helyesen — megindokolta azt, miért van ezekre szükség. Magam azok közé tartozom, akik pl. a közgazdasági egyetem kiépítését feltétlenül szükségesnek tartjuk. * Az idő rövidsége megakadályoz abban, hogy ezt kifejthessem, de hiszen az előttem szólott igen t. képviselőtársaim ezzel részletesen foglalkoztak. Ha azonban végigmegyek az elemi iskolákon, a képzőművészeteken, a polgári iskolákon, a tanyai iskolákon, mindig azt hallottuk, hogy itten súlyos kritikák fognak elhangzani és éppen az ellenkezőjét láttuk. Ugy a népjóléti tárca, mint a kultusztárca a nagy közvélemény előtt úgy van beállítva, mint amelyek állandóan csak pénzt pocsékolnak és költekeznek. Meg 'kell állapítanunk . mindkét tárcára vonatkozólag, hogy a két miniszter úrnak — jelenleg a kultuszminiszter úrnak — ha lehet valamit «hibájául» felróni — macskakörmök közt mondom, hogy «hibájául» — akkor azt lehet, hogy nagyon sokat dolgoznak és pedig olyannyira, r hogy úgy látszik, mintha Nagy-Magyarország méreteit is túlhaladnák, de nekünk erre feltétlenül szükségünk van, éppen ezért az anyagi eszközöket rendelkezésére kell bocsátani az igen t. kultuszminiszter úrnak, hogy nagy kulturprogramimját tényleg meg is tudja valósítani. Ami már most a sportkérdést illeti, amelyekért én itt szót emelek, csak üdvözölhetem az igen t. kultuszminiszter úrnak, mint sportminiszter úrnak Sportprogramm ját. Nagy sajnálattal látom azonban, hogy ebben az esztendőben a tavalyi egymillióval szemben egy fillért sem állítottak be. Sándor Pál igen t. képviselőtársam a költségvetés egyes tételeit helyeseknek találta és elismerőleg nyilatkozott a kultuszminiszter úrról, konklúziójában azonban mégsem szavazta meg a költségvetést, holott kijelentette azt, hogy a kultuszminiszter úr személyével szemben teljes bizalommal van, de az összkormánnyal szemben való bizalmatlanság miatt nem szavazhatja meg à költségvetést. En éppen az ellenkezőjét mondom: igenis, éppen azért, mert a kultuszminiszter úr programmjával és a kultuszminiszter úrral szemben bizalommal viseltetem, annak ellenére, hogy sporttételekre, sportkérdésekre, sportcélokra egy fillért sem (méltóztattak ebben az esztendőben adni — remélhetőleg csak ebben az esztendőben — én az igen t. kultdszminiszter úr tárcájának a költségvetését elfogadom. Igen t. Ház ! Nagyon szeretném, ha a kultuszminiszter úr az ő nagykoncepciójú sportprogrammá át, a jövőre nézve, tovább tudná