Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-402

86 Az országgyűlés képviselőházának Ez a tanuló azt válaszolta: «Kéreni, képviselő úr, ez az én fakésém. Ezzel kell levakarnom a sarat, amit 3—4 kilométer távolságból hordtam ide. Ez a seprő arra szolgál, hogy a csizmát leseperjem.» Amikor benn Tömörkényben megfordultam, 726 gyermek közül 346 volt trachomas. Nemrég egy tanítónő jött hozzáim és arra kért, hogy minél előbb helyeztessem el, mert attól fél, 'hogy megkapja ezt a betegséget. Megkérem a mélyen t. miniszter urat, hogy a közegészség ügyét a maga részéről is mozdítsa elő olyképpen, hogy az olyan iskolákban, ahol sok a trachomas gyermek, válasszák szét a gyermekeket, tegyék külön tanterembe vagy külön iskolába az egészségeseket és a betegeket, hogy ezek meg ne fertőzzék a többieket. Arra is kéreim a mélyen t. miniszter urat, hogy építtesse továbbra is ezeket a szép tanyai iskolákat, dé ne feledkezzék meg arról, hogy ezek mellett orvosi rendelő is legyen, ahol a szülők és a gyermekek összejöhetnek, hogy az orvosnak legyen helyisége, ahol a gyermekeket és azok szüleit megvizsgálja. A másik körülmény, amire a tanyai tanítóképzőiskolán kívül fel akarom hívni a mélyen t. miniszter úr figyelmét, az, hogy a tanfelügyelőségeknél a tanyai viszonyokat alaposan ismerő volt tanítók legyenek a szakreferensek. Olyan volt tanyai tanítók vagy igazgatók, akik több évtizeden át működtek tanyai inkoláknál. A tanyai iskolák tantervét és tankönyvét a 'tanyai különleges viszonyoknak megfelelően szerkessze meg és a tanyai iskolákra vonatkozó utasításokat megfelelően hajtsák végre. A tanyai iskolák számának a megállapításánál, azoknak elhelyezésénél, külsőés belső berendezésénél is egészen máskép kell eljárnunk, mint a községi vagy városi iskoláknál, illetőleg benn a községben vagy a városban. A tanyai iskolák berendezésére vonatkozólag, sajnos, sok, sok szomorú tapasztalatokra tettem szert. A tanyai iskolák sok helyütt egyáltalában nincsenek felszerelve. Nincsenek szemléltető^ eszközök, térképek, nincs óra, nincs hőmérő, pedig mindezekre annak a tanítónak szüksége van. A tanyai iskolák beiskoláztatása körül igen-igen szomorú adatokat szogáltattak be az egyes iskolák. így többek' között Felsőpusztaszeren — ennek az iskolának Kecskemét törvényhatósági város az iskolafenntartója — az árpádhalmi elemi iskolánál a beiskolázott gyermekek száma 170, egy tanteremben, egy tanerővel. A központi iskolában 133 beiskolázott gyermek van egy tanteremben, egy tanerővel. A szárnyékhakni iskolában 101 gyermek egy tanteremben, egy tanerővel. Egy iskolára és egy tanítóra 134 gyermek esik. A tanító egész nap délelőtt és délután tanít, s nem tudja ezt a munkát azzal az odaadással végezni, mint aminőre pedig szükség volna. Csongrád vármegye közigazgatási bizottsága kimondotta határozatilag, hogy újabb elemi iskolák engedélyezését fogja' kérni. Ezt a határozatot felterjesztették a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kecskemét városa mint iskolafenntartó nem akarja megépíteni a felsőpusztaszeri iskolákat, mert abban a hitben van, hogy ez a község el fog szakadni és új közsqg lesz, de évek telnek el, amíg a község '.megalakul s ez alatt az idő alatt egy tanító 134 gyermeket köteles tanítani. Kérem az igen t. miniszter urat, vizsgáltassa meg ezeket az állapotokat és tegye lehetővé, hogy a tanyai nép a maga iskolájához hozzájuthasson.-. A tanyai iskolák takarítása és fűtése körül U02. ülése 1930 június 4.-én, szerdán. sokszor olyan ázsiai állapotok uralkodnak, hogy ezeket mindenképpen szóvá kell tenni. Megtörtént, hogy igen ikevés összeget bocsátottak rendelkezésre az iskola takarítására és fűtésére, úgy hogy a tanító saját zsebéből volt kénytelen hozzájárulni ezek költségéhez, hogy az iskola takarítva és fűtve legyen. Az iskolák sok helyütt nincsenek bekerítve. Szarvasmarhák, állatok vannak az iskolák körül és mikor a gyermekek kijönnek, meg vannak zavarva abban a pár percnyi pihenő időben. Az elemi népoktatás szünetelése miatt is több helyen panaszt emeltek. Egy egyszerű földmunkás azzal állott elő, hogyha valamelyik gyermek nem megy iskolába, a szülőt megbüntetik, de ha hetekig nem tanítanak, nem büntetnek meg senkit. Érintkezésbe léptem magával a tanfelügyelővel és megállapítást nyert, hogy hat; vagy hét hétig egyáltalában nem volt tanítás abban az iskolában azért, mert az egyik tanítót elhelyezték a másik vidékre, a másik tanító, az új tanító pedig nem foglalta el helyét. A tanításhoz szükséges vezérkönyvek,^valamint a gyermekek jutalmazására szükséges könyvek sem állanak rendelkezésre ezeknek a tanyai iskoláknak. Sok szülő nem tudja előteremteni a tankönyveket, nagyon nehezen tudják gyermekeiket tankönyvekkel, írószerekkel és irkákkal ellátni, — írja a tanító — sok szülő a szájától vonja el a falatot, hogy a gyermekeknek ,meg tudja venni a könyvet, az irkát, mert még a napi száraz darabka kenyérre is alig telik neki. Jelenleg az iskolában irkára és ceruzára lenne szükség. A tankönyveket nagyon nehezen tudják gyermekeink beszerezni. A szülőknek és a tanítóknak az a kívánságuk továbbá, hogy rádiót szereljenek fel az iskolákban a tanyákon, ihogy ők is ezen az úton-módon hozzájuthassanak a közoktatás elemi ismereteihez. . A tanyai nép hitélete is nagyobb gondozást igényel, mint eddigelé történt. A lakosság vallásos érzelmű az egész vonalon. Ügy a katholikus, mint a református tanyai nép kívánja, hogy papja, temploma legyen, hogy Istentiszteletre járhasson, hogy gyónásra, áldozásra, úrvacsorára járhasson. Sok helyen azonban nincsen lelkész, úgyhogy ők maguk külön alkotnak külön szektát, maguk kineveznek papot, úgyhogy amikor az egyik tanyai központban voltam és az iránt érdeklődtem, vájjon meghallgathatnám-e a szentmisét, miután vasárnap volt, azt mondották, hogy örömmel, várjuk követünket a templomba, de bajuszos mise lesz. Ugyanis egy • bajuszos egyszerű tanyai gazda odaállt az oltárhoz és elmondotta magyarul azt a misét, amelyet a pap latinul szokott elmondani. Mondhatom, igen lélekemelő, megható Istentiszteletnek voltam szemtanuja. Azért kérik, hogy minél előbb építsék fel a templomukat, hogy kapjanak papot. Örüljünk, ha a tanyai nép papot, lelkészt követel, mert tudatában van a tanyai nép annak, hogy érzés- és lelkivilágát ápolni, erősíteni kell, hogy a mai nehéz gazdasági életben helyét meg tudja állani. Vannak olyan tanyák, olyan vidékek, ahol egyáltalában nem tudnak imádkozni, vannak olyan vidékek, ahol egyáltalában templomban nem is voltak. Az egyik tanító hozzám intézett levelében kiemeli azt, hogy 102 növendéke van és ebből a 102 növendékből körülbelül 75—80 templomot, vasútat, községet, villanyvilágítást még egyáltalában nem. is látott. {Felkiáltások: Hallatlan!) A legfényesebb bizonyítéka ez annak, hogy