Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

498 Az országgyűlés képviselőházának h Én mindjárt az eljárás megindulása során intézkedtem úgy a jogügyi igazgatóság révén, mint pedig a csendőri osztály révén, hogy mindenkivel szemben, aki a mulasztás révén anyagilag is felelősségre vonható, a vagyoni biztosítás a legteljesebb mértékben érvényesíttessék és pedig a kincstári biztosítás egyetemleges felelősségi elve alapján. Errevonatkozólag minden megtehető intézkedés megtörtént és remélem hogy ezen a réven az államkincstár kára meg fog térülni. Képviselőtársam interpellációjának szövegében aziránt is kérdést intéz hozzám: mennyi az az összeg, amely eddig, megállapíttatott, mint az államkincstár tényleges kára. Én kiadtam volt egy-két nappal ezelőtt egy kommünikét, amelyben az államkincstár tényleges k íí vw SÍZ eddigi vizsgálat eredménye szerint, ha jól emlékszem, körülbelül 50, vagy 51.000 pengőben állapíttatott meg. Itt az erkölcsi kár nagyobb, mint az anyagi kár. A makói csendőrségi építkezésre vonatkozólag a fegyelmi vizsgálat legelején csak egy akta állt a vizsgálóbiztos úr rendelkezésére, úgyhogy eat az ügyet csak utólagosan tudtam az ügyészségen megvizsgáltatni. Ehhez az összeghez még egy körülbelül 22.000 pengős tétel jön, úgyhogy a mai megállapítás szerint a tényleges közvetlen kár kerekszámban körülbelül 74.000, pengő. Én tehát a hírekkel szemben, — természetesen nem kicsinyíteni akarom ezzel az ügyet — és a hirlapokban felhozott nagy összegekkel szemben, ahol eleinte százezrek, azután milliók kerültek felszínre, megállapítom, hogy ennyi a ténylegesen megállapított kár. Ez nem zárja ki a<zt, hogy a vizsgálat során ez valamilyen összeggel nem emelkedhetik, bár sokkal semmi esetre sem, mert maguk az építkezések, amelyek itt szóbajöhetnek, — ez a makói a legnagyobb, — a kettő: a csendőrségi és a rendőrségi együttvéve körülbelül egymillió pengőé összegben kontempláltattak. A makói csendőrségi építkezésre vonatkozólag a leszámolás még nincs megejtve, a végleges összeget tehát még nem tudhatom. Lehet, hogy közvetett kár is érheti a kincstárt, amennyiben talán nem azt az anyagot szolgáltatták, adták, amely a szerződésben ki volt kötve. Ez is vizsgálat tárgyávái fog tétetni azoknál az építkezéseknél, amelyek esetleg meg át nem vétettek és azoknál az építkezéseknél is, amelyeknél errevonatkozólag gyanú fog] felmerülni. Én nemcsak az én időmben történt építkezéseket,, hanem 1924-től kezdve az összes csendőrségi és rendőrségi építkezéseket a legrigorozusabban átvizsgáltattam. (Helyeslés a jobboldalon.) (Ami kifogás ezeknél találtatott, az fegyelmi vizsgálat tárgyát képezte. De meg kell állapítanom, hogy a rendőrségi építkezéseknél egyetlenegy esett kifogás alá, a makói, a csendőrségnél azonban több. Itt valószínűleg az ellenőrzés szisztémájában kell valami hibának lennie. Ebben is szándékozom intézkedéseket tenni. (Fábián Béla: Hozzá nem értő emberek» végzik az ellenőrzést!) Lehet az is, de szabályzatok vannak a csendőrségnél és lehet, hogy azok nem egészen helyesen vannak megállapítva, mert feltűnő, hogy amikor az adatokat összeállíttattam, a rendőrségnél nagyobb rendet tudtam konstatálni s nagyobb felületességet tudtam ebben a tekintetben a csendőrségnél konstatálni. Mindenesetre tehát erre is tkell, hogy figyelmemet fordítsam, mert rendszeresnek látszik, hogy itt az ellenőrzésben szisztematikus hiba vam, amely IS. ülése 1930 június 25-én, szerdán. mindenesetre a fennálló és fennforgó szabályzatokban kell, hogy magyarázatát lelje. Képviselőtársam utolsó kérdésképpen felveti az én politikai felelősségem kérdését. Kijelentem, hogy teljes tudatában vagyok nemcsak politikai, hanem erkölcsi felelősségemnek is. Ezt az utóbbit a magam részére sokkal súlyosabbnak tartom, mint a politikai felelősséget. (Helyeslés jobb felől.) A politikai felelősséget körülírják az 1848 : III. te. megfelelő rendelkezései, amelyek szerint felelős vagyok, ha bűnügyben vagyok bűnös, a rendes bíróság előtt, politikai téren pedig felelős vagyok azért, amit tettem, vagy tenni elmulasztottam volna. Amint méltóztatnak látni, mihelyt a dolgok tudomásomra jutottak, a magáim részéről azzal a hatalommal, amely kezemben van letéve, azonnal élteim és ezzel a joggal kellett élnem, mert ha nem élek, politikailag tényleg felelősségre is lettem volna és lennék vonható. (Helyeslés jobbfelől.) Amennyiben kimerítettem az, összes lehetőségeket, mert egy szuperplusz már nem áll rendelkezésemre, tehát ebben a tekintetben politikai felelősségemet abszolválva látom. Abban a tekintetben, hogy részemről történt-e olyan mulasztás, hogy az emberek kiválasztásában felületes voltam vagv nem helyesen jártam el, elvégre az ilyen sajnálatos eseteik szórványosan előfordulnak nemcsak Magyarországon, hanem minden állam adminisztrációjában; sajnálatos, hogy előfordulnak, de előfordulnak. Mindenkinek szívébe és veséjébe nem tudunk belátni és bizalom nélkül — tessék nekem elhinni — adminisztrálni nem lehet és ha valiakit csalódás érhet és valakiben csalódik, a legnagyobb csalódás éppen azok részéről éri, akik iránt a legnagyobb bizalommal viseltetett és mégis csalódnia kellett A legnagyobb csalódás engem ért és ez a legkellemetlenebb nekem. Én a pályámnak végén vagyok, nem tudom, meddig ikell még ezt az állást betöltenem, (Kabók Lajos: Nem sokáig! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) de addig tisztességgel és becsülettel akarom helyemet, betölteni, (Helyeslés jobbfelől.) mert kötelességem volt megtenni és akkor volnék felelősségre vonható, ha nem tettem volna meg azt, amit megtettem. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Én tehát a politikai felelősség tudatában tartom kötelességemnek, hogy ezen a helyen megmaradjak, ameddig a bizalom felém fordul és ameddig lelkiismeretem megengedi. (Éljenzés és taps jobbfelől.) Mivel pedig most lelkiismeretem azt parancsolja... (Kabók Lajos: Lássa, milyen gyenge már a bizalom! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Scitovszky Béla belügyminiszter: Képviselő urak, amint mondottam volt, és nem ok nélkül mondom, nem vagyok embervadász és embervérszipolyozó, de nem is keresem a népszerűséget; én a (kötelességemet teljesítem, akiáir kellemes ez nekem, akár nem. Méltóztassanak elhinni, hogy amióta itt vagyok, ez volt a legnehezebb kötelesség, amelyet teljesítenem kell. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Gál Jenő: T. Ház! A mélyen t. miniszter úr fejtegetései nem adtak választ arra a megkülönböztetésre, amelyet bátor voltam interpellációimban jelezni. A miniszter úr azt mondotta, hogy nem enged tussolni és nem tűri a tu szólást. Bocsásson meg a miniszter úr. ki vádolta azzal, hogy ön tussol itt a Ház előtt? Van az én interpellációmban, volt az én fejtegetéseimben egy szó arról? (Scitovszy Béla belügymi-