Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

488 Az országgyűlés képviselőházának 4-10. ülése 1930 június 25-én, szerdán. tot beadni az Országos Mezőgazdasági Kama­rának, hogy a mezőgazdaság érdekeit mikép óvjuk meg a biztosítás terén, a mezőgazdasági kamarákat miként kapcsoljuk be a biztosítási propagandába. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara megtette a maga intézkedéseit, de ez az akció még nem elég intenzív. Egyik-másik kamara csinálja a propagandát, a biztosításra vonatkozó tudnivalókat lapjaiban közhírré teszi, ez azonban nem elegendő, hanem faluról falura járva a gazdakörökben kellene felvilá­gosítást adni, 'kioktatni az embereket... (Csontos Imre: A malmomat sem biztosítom, mert sok a kockázat.) — A malmok biztosítása tényleg drága, mert nagy a kockázat. Nép­szerű, »közhasznú, felvilágosító előadások útján kellejie népünket megismertetni a biztosítás szükségességével és pontosságával • és a bizto­sított károk likvidálásánál is segítségére kel­lene jönni falusi népünknek. Hiszem, hogy falusi népünk meg fogja ér­teni a kor intő szavát és a biztosítást felka­rolja. A köztudatba át kellene vinni, hogy mindegyik gazdának, amikor gazdasági szám­adását végzi, nemcsak azt kell felírnia, hogy mennyi az adója, mennyi a rezsi költsége, hanem a rezsiköltségbe be kell kalkulálnia a biztosítási költséget is. Hiszem, hogy a mi­niszter úr, aki eddig is szívén viselte a magyar falusi nép érdekeit, e téren is megindítja az országos propagandát. Ez lesz a magyar nem­zeti vagyonnak egyik legeredményesebb vé­delme. Arra is kérem a mélyen t. miniszter urat, hogy a gazdasági felügyelőktől beérkezett jelentések alapján a szükséges intézkedéseket megtenni méltóztassék. Megtörtént az. hogy igen sok gazdasági felügyelő nyomban táv­iratilag bejelentette a miniszter úrnak a káro­kat, egy-két gazdasági felügyelő azonban késett a bejelentéssel. Midőn mindezeket közérdekből, a magyar falusi nép, a kisgazdák iránti szeretetből szóvá­teszem, a tűz- és jégkárt szenvedett lakossá­gunk, érdekében arra kérem a belügy- és a földmívelésügyi miniszter urakat, hogy a maguk részéről a szükséges intézkedéseket foganatosítani szíveskedjenek. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: Az interpellációiból az én^ tárcámat a jégkár­sujtotta vidéken a termelés biztosításának kér­dése érinti. Vagyok bátor közölni a t. kép­viselő úrral, valamint a t. Házzal, hogy akkor, amikor a jelentések hozzám befutottak és azt láttam, hogy az idén még a szokottnál is na­gyoibbarányú jégkár fordult elő az ország különböző vidékein, előterjesztéseket tettem^ a kormánynak, hogy bizonyos fedezetet bocsás­sanak rendelkezésemre, hogy ezeken az elemi károk által sújtott vidékeken a vetőmagot kamatmentesen hitelezhessem a kárt szenve­dett gazdáknak. A kormány a megfelelő fede­zetet rendelkezésre is bocsátotta és így módom­ban áll ä jégkárosult vidékeken az idő előre­haladottságának és az ottani talaj- és éghaj­lati viszonyoknak megfelelő vetőmagot kamat­mentesen rendelkezésére bocsátani, úgy, hogy a vetőmag szállítási költségét tárcám terhére vállalom és kamatmentesen kell a vetőmag árát szeptember léhez egy évre visszafizetnie a gazdaközönségnek. (Helyeslés.) ' Idevonatkozólag tehát kötelességemet tel­jes mértékbon teljesítettem. Ami pedig a takácsi tűzkárosultak kér­dését illeti, á minisztertanács szintén foglal­kozott ezzel a kérdéssel és tekintettel arra a nagyarányú kárra, amely ezt a községet érte, a minisztertanács hozzájárulásával felihataknaz­tam a Faksz-ot arra, hogy eltérően attól az eredeti rendelkezéstől, amely • szerint a Faksz építési hitelt csak a földlbirtiokreforim során házhelyhez jutottaknak adhat, itt kivételesen a takácsiak a Faksz közbejöttével és a Faksz ál­tal nyújtandó építési hitellel építhessék fel há­zaikat. Gondoskodtam továbbá arról is, hogy a Faksz közbejöttével az ottani tűzkár martalé­kává vált gazdasági épületeket szintén helyre­hozhassák, illetve felépíthessék. Ami a biztosítási propagandát illeti, t. Ház, e tekintetben a biztosítási társulatok eléggé propagálják a »biztosítás fontosságát és szükségességét, mindazonáltal — mint azt a t. interpelláló képviselő úr is említette — az alá­rendelt hatóságoknak minden esztendőiben fel­hívom a figyeknét arra, hogy ne mulasszák el a közömhös gazdaközönséget isimételten és is­mételten figyelmeztetni a jégkár elleni biztosí­tás, valamint a tűz elleni biztosítás fontossá­gára, úgyhogy e kintetben a kormányzatot sem­miféle kötelességimulasztás nem terheli. Ha tehát az igen t. képviselő úr valamely jégkár­sujtotta vidéken megfordul és ott érdeklődés történik, méltóztassék közölni az elemi kár súj­totta gazdaközönséggel, hogy a kamatmentes vetőmagkölcsön rendelkezésükre »áll é» hogy amennyiben jelentkeznek, ezt a megfelelő hitelt rendelkezésükre tudom bocsátani. Ezeket válaszolhatom a magam és a (belügy­miniszter úr nevében is a t. képviselő úr inter­pellációjára és kérem »a t. Házat, hogy a választ tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát, amelyet a belügyminiszter úr nevében is adott, tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ^ tudomásul vette. Következik Szabó Iván képviselő úr inter­pellációja. Ügy tudom, a .képviselő úr. előterjesz­tést kíván tenni. Szabó Iván: T. Képviselőház! Kérem, mél­tóztassék megengedni, hogy mind a ikét inter­pellációmat elhalásszam a legközelebbi inter­pellációs napra. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház az interpellációk elhalasztásá­hoz hozzájárul. Következik Esztergályos János képviselő úr interpellációja a földimílvelésügyi miniszterhez. A képviselő úr nincs jelen, interpellációja tö­röltetik. Következik Lázár Miklós képviselő úr in­terpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Kérem az interpelláció szö­vegének felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «Inter­pelláció a m. kir. igazságügyminisztar úrhoz. 1. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy Monok község földmíves­tár-adalmát évek óta i/.galoimban tartja az a körülmény, hogy a földbirtokreformmal kap­csolatosan 1922-ben megvett és már 1922-ben ki is fizetett földjeiket máig sem írták telek­könyvileg a nevükre. A miniszter úr bizonyára jól tudja, hogy a falusi nép nem bízik olyan földdel kapcso­latos jogügylet érvényességében, amely nincs teleiktkönyvi átírással megpecsételve. 2. Van-e tudomása arról, hogy a monoki kiisíbirtokosság ezen nyolcadik éve húzódó ügyének »az aktái az utolsó években az Orszá­gos Földbirtokrendező Bíróságnál porladtak anélkül, hogy végleges intézkedés történt volna a végleges elintézés tekintetében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom