Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

486 Az országgyűlés képviselőházának ki 11,741.579 pengőt fizetet ki. Az ország többi intézete is idejében és híven eleget tett fizetési kötelezettségének és a magyar nemzeti vagyon megmentése terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ha a tűzkárok okai iránt érdeklődünk, úgy rájövünk arra, illetve megállapították azt, hogy a tűzkárak 50%-a ismeretlen okokból keletkezett, skéményégésből 20%, gondatlanságból, vigyázatlanságból 16%, gyermekjátékból ugyancsak 16%, villanygyujtásból 6%, egyéb okból pedig 8%. Egyéb okok is szoktak előfordulni az ilyen tűzeseteknél. Így sikerült megállapítani, hogy hisztériások, elmebetegek követnek el gyujtogatást, elégedetlenségből, hiúságból követtek el gyujtogatást. Az egyik községben, amikor megállapították, hogy a másik községben >a leégett rozoga iskola helyett újat kaptak, felgyújtották az iskolát. Egy másik esetben szerelem miatt történt gyújtogatás. Előfordult, hogy egy leány a bíróságnál azt vallotta, hogy azért gyújtogatott, mert a szeretője tűzoltó, és mivel azt rég nem látta, és így akart vele találkozni. Megcsonkított hazáinkban a gondatlanságból, bűnös szándékból keletkezett gyújtogatások, tűzesetek száma oly nagymértékben terjed, hogy minden lehetőt el kell követni, hogy ezeknek a bűncselekményeknek elejét vegyük. A nemzeti vagyonnak vétkes gondatlanságból, gonosz szándékkal való pusztítását a legszigorúbb büntetés kell, hogy kövesse. Nem rég Budapesten volt dr. Franczke, a Schleswig— holsteini biztosítási intézet vezérigazgatója és egy előadás keretében rámutatott arra, hogy Németországban milyen nagy elővigyázatossággal, lelki ismére tes s éggel és gondossággal járnak el tűzkár esetében. A bizottság kiszáll a tűz .színhelyére, de maga a királyi ügyész haladéktalanul kiszáll, hogy megállapítsa a tűzikár. tulajdonképpeni okát. Amikor a lakosság: latja, hogy a helyszínén maga az ügyész is megjelenik, sokkalta komolyabban, sokkalta lelkiismeretesebben igyekszik az eljáró bizottsággal megállapítani a tűzkár igazi okát. Amikor a tűzkárok okait kutatjulk,. nem térhetünk azok felett egyszerűen napirendre, hanem az iránt is kell érdeklődnünk, vájjon népünk biztosítja-e vagyonát, vájjon megteszi-e népünk e tekintetben kötelességét, és ha nem teszi meg kötelességét, úgy mi ennek az oka. A legtöbb esetben a rossz gazdasági helyzet miatt nem tudja a nép vagyonát biztosítani. A magas adóterhek, a mezőgazdasági termékek értékének csökkenése, a szegényebb néposztály fizetésképtelensége. Alacsonyabb biztosítás esetén azt mondják, hogy nem kapják meg a kárt. A biztosító társaságok kikapcsolásának idejéből származó bizalmatlanság. Főleg az asszonyok viseltetnek általános bizalmatlansággal a biztosításssal szemben. A vasúti állomásoktól távolabb eső községek egyáltalán nem szokták va^vonukat biztosítani. Igen sokszor azért nem biztosítanak, mert arra a tudatra ébredtek, hogyha nem is biztosítanak, az államsegély, a társadalom gondos támogatása folytán amúgyis megtérül a kár. A tűzkárosultslk tényleg állami, megyei és községi támogatást élveznek és ilvenkor adományok gyűjtésére is adnak engedélyt. A tűzkársegélyt a7, adójövedelem terhére adják ki és így a segélyt bizony azok fizetik, akik adófizetési kötelezettségűiknek eleget tesznek és vagyonukat biztosi tjálk. Nem biztosít népünk, főleg az Alföldön, különösen a Jászságon és Kunságon, s a Hajdúságban, Baranya, 55ala> Tolna, Koma3. ülése 1930 június 25-én, szerdán. rom, Fehér, Heves és egyéb megyékben. Gyakori tűzesetek szoktak előfordulni Somogy megyében, Karádon, Lábadon. Gamáson, Nagylócon, Dejitáron, Nógrádpatakon, nagyobb károk voltak a felsorolt községeken kívül Fertőendréd, Bükk, Nyarad, Pápateszér községekben. Amikor mindezeket leszegezem, nagyon figyelmébe ajánlom a kormánynak, hogy a tűzrendészeti szabályok végrehajtásánál minden lehetőt kövessen el. A tűzrendészeti szabályban ki van mondva, hogy a vármegyék vezetői, az alispánok, saját felelősségének terhe mellett kötelesek a rendeleteket végrehajtani és minden intézkedést megtenni. Mindazokban a községekben, ahol önkéntes tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egylet nincsen, vagy akár a létszám, akár a kiképzés tekintetében nem felel meg a kívánalmaknak, ott a tűzrendészeti érdekeknek megfelelően a tűzoltóságot meg kell alkotni. A köteles fűzoltóság alakítása, a tűzrendészeti rendelet értelmében alakítandó meg, hogy minden 50 lakosra egy tűzoltót kell kiképezni. À tűzoltók kiképzését nemcsak tűzrendészeti szempontból tartom kívánatosnak, hanem egyúttal nemzetvédelmi szempontból is. Mint tudjuk, a jövő háborúja a gáz és tűz háborúja lesz. Ha falusi lakosságunkat ki nem képezik idejében, újabb háború, egy tüzháború esetében nemzeti vagyonunkat az ellenség teljesen tönkre fogja tenni és a falusi lakosság nem fog tudni védekezni. A tűzoltásra lakosságunkat bármily áldozat árán is ki kell oktatni, a tűzoltó ismereteket terjeszteni kell^ mindenütt, ahol fegyelem van: a katonaságnál, csendőrségnél, a levente-intézményeknél, iskolákban, tanítóképzőintézetekben, amire a jövő háborúja szempontjából is igenis szükség van. A honvédelmi érdekeken kívül, gazdasági és nemzeti érdekekből a tűzrendészet ellenőrzésére nagy gondot kell fordítani. A tűzrendészet nagymérvű fejlesztése érdekében a tűzrendészeti rendelet előírja, hogv a jövőben rendszeres vármegyei tűzrendészeti állások szerveztessenek. Minden vármegyében és törvényhatósági joggal felruházott város élén egy szakképzett tűzrendészeti felügyelőnek kellene lennie. Ehelyett azonban ez idő szerint csak négy helyen van öt tűzrendészeti szakfelügyelő: Pest vármegyében kettő, Bihar megyében egy, Békés megyében egy és Nógrád megyében egy. A községek tűzoltói felszerelése is nagyon hiányos. Kérném beszédidőm meghosszabbítását. Elnök: Mennyi idővel? Steuer György: 15 perccel. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy a képviselő úr 15 perccel meghoszszabbítja beszédidejét? (Igen.) A Ház az engedélyt megadta. Steuer György: A tűzoltószerek mennyiségének és minőségének biztosítása érdekében kiadott rendeleteket a községek nem tudják végrehajtani, amennyiben háztartási költségvetésük redukálva van, úgyhogy egyéb kötelezettségeiken kívül a tűzrendészet kívánalmainak sem tudnak kellően eleget tenni. A miniszterközi ellenőrzőbizottság magának a miniszter úrnak intézkedéseit kontrakarirozza, amenynyiben nem egy község megrendeli a Tűzoltói Közlönyt a belügyminiszter úr rendeletére és erre azután az ellenőrzőbizottság törli ezt az összeget, amelynek felvételéhez a belügyminiszter úr már hozzájárult. A tűzoltók megérdemlik a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi