Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-412

Az országgyűlés képviselőházának 412 jegyzők és körjegyzők, akik eddig is késedel­mesen és nem szívesen hajtották be az adókat és illetékeket,most egy nagy munkával lesznek túlterhelve. Ugyanakkor, amikor ma arról be­szélünk, és amikor komolyan arról vitatkozunk, hogy a körjegyzők tehermentesíttessenek, ugyanakkor hivatásukhoz nem tartozó hatal­mas munkát rakunk ismét a vállukra,. A mé­lyen t. igazságügymiiiniszter úrnak rendelkezé­sére álló statisztikád adatok mindenesetre iga­zolják azt az állításomat, amikor azt mondom, hogy a vidéki járásbíróságoknál folyamatban volt, illetve érvényesített fizetési meghagyások­nak legalább 60%-a nem haladja meg a 25 pen­gős értékhatárt. En a magam járásbíróságánál állítottam össze ezt a statisztikát, ahol meg­állapítottam, hogy 1162 fizetési meghagyása ügy volt, és ezek közül 718 volt 25 pengőn aluli. Azt hiszem, hogy országos átlagban, ugyanezt az arányt kapjuk. Ezeknek a fizetési meghagyá­soknak ha csak a fele kerül végrehajtás alá és ha ezeknek a végrehajtásokniak foganatosításá­val a községi jegyzőket fogja megbízni az a kishitelező, mit fog csinálni az a szegény, sze­rencsétlen jegyző, akinek nemcsiak a közigaz­gatás százféle vonatkozású teendőit kell elvé­geznie, nemcsak adót, illetéket behajtania, sta­tisztikát és Isten tudja mi egyebet, kell csi­nálnia, és most még a bírói végrehajtás teen­dőit is neki kell ellátnia. Ez .a korrektívumnak szánt szakasz a gyakorlatban tehát nem jelent semmit, hanem nátrányos>abib helyzetbe hozza azt a kishitelezőt, mert a végrehajtási költségek ráh áramlanak és nem takarom hinni, hogy akadjon köininyelmű hitelező, aki egy tízpengős követelésének behajtása végett megbízza azt a bírósági végrehajtót, mert ha megkapja is a tőkét, abban az esetben iis esetleg ráfizet 15—20 pengőt, ia végrehajtási költségek foganatosítása címén. Enntík következménye tehát az lesz, hogy az a kishitelező inkább veszni hagyja a követelését, vagy pedig elküldi majd az illeté­kes községi elöljárósághoz, ahol elhevernek ezek az akták, vagy oedig egy külön községi végrehajtói hivatalt kell felállítani, hogv en­nek a ráháramló tehernek eleget tudjon tenni. De továbbmegyek, mélyen t. Ház. Ismerve a magyar nép végtelen türelmét, akarva, nem akarva beletörődik abba, hogy ezt a követelé­sét elveszíti, úgy tekinti, mint egy elemi csa­pást. De mi történik akkor, ha majd jön a sa­ját ügyvédje az expenznotával, amelyben 25 pengő 10 fillér, vagy 25 pengő 20 fillér van beállítva követelésként, vagy ha jön a köz­jegyző, akinek részére külön kivétel statu álta­tott a törvényben, amennyiben megengedi azt, hogy 25 pengőn aluli követeléseket is bekebe­lezzen a telekkönyvbe? Ki magyarázza meg annak a szegény kisembernek, hogy az ő köve­telésétől azért tagadja meg a törvény az érvé­nyesítést vagy a behajtás lehetőségét, mert a járásbíróságnak sok a dolga, tehát tehermente­síteni kell, ugyanakkor pedig a közjegyzőnek megengedi a 25 pengő követelés bekebelezését? Az ilyen esetek végtelen elégedetlenséget és elkeseredést fognak szülni, és nagyon félek, hogy megrendítik azoknak a kisembereknek az igazságszolgáltatás jóságába vetett hitét. Ez a szakasz mindenesetre alkalmas arra, hogy az eljárást gyorsítsa, de ez a gyorsítás az igazság­szolgáltatás jóságának rovására megy, már pedig ez nagyobb baj, mintha pár száz akta hónapokig elhever, mert a jó igazságszolgálta­tás legerősebb pillére az igazságba és jogba ve­tett hitnek. A mélyen t. igazságügyminiszter úr a bi­zottsági tárgyalás során azt hangsúlyozta, ülése 1930 június 24-én, kedden. 439 hogy ehhez a szakaszhoz azért is ragaszkodik, mert nem engedi, hogy pár pengőért elárverez­tessenek az ingatlanok. Magam is ellene vagyok ennek, és ha ettől a veszélytől kellene félni, semmiesetre sem szólnék egy szót sem ez ellen a javaslat ellen. Nem szabad azonban feledni azt, hogy a végrehajtási zálogjog bejegyzése nem jelenti még egyben az ingatlanok elárve­rezését, sőt a gyakorlat éppen azt mutatja, hogy a legritkább esetben kérik meg az ingat­lanárverést, annál kevésbbé foganatosítják azt. Mi, gyakorlati emberek, tudjuk, én legalább a gyakorlatból és tapasztalatból mondhatom, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése és maga a bekebelezés egyszerű ténye a leghaté­konyabb kényszerítőeszköz volt arra, hogy az az adós, ha részletekben is, de megfizesse azt a kis követelést. A mélyen t. előadó úr ugyancsak a javas­lat mellett azt hozta fel az igazságügyi bizott­sági tárgyalások során, hogy nem sérelmes ennek a szakasznak jogrendszerünkbe való be­iktatása, mert hiszen vannak államok, így töb­bek között Németország, amely a kisebb, a tíz márkáig terjedő követelésektől egyáltalán meg­tagadja a jogsegélyt. Ha nem ismerném a ma­gyar nép szegénységét, s ha nem tudnám azt, hogy vannak vidékek, ahol 2 pengőért és 2 pengő 20 fillérért nemcsak egész nap dolgo­zik az a munkás, hanem hajnalban két óráig is gyalogol a munkahelyére, és este két órát gyalogol vissza az otthonába, ami legjobban igazolja, hogy milyen nagy érték ez a 2 pengő és 2 pengő 20 fillér annak a kisembernek sze­mében, akkor magam is a mellett törnék pál­cát, hogy egy nagyon kisösszegű követeléstől tagadjuk meg a jogsegélyt. Ez mindenesetre szimpatikusabb volna, mert ezt meg tudnám értetni azzal a kisemberrel, mint ahogy meg tudom értetni azt is, hogy ahol nincs, onnan nem lehet elvenni, de azt nem tudom megérteni soha, hogy miért nem tudok egy bírói ítélet­nek érvényt szerezni akkor, amikor az adós­nak háza vagy egyéb ingatlana van. : Mélyen t. Ház! Ez a javaslat káros befo­lyással van a gazdasági és hiteléletre is. Ezekkel nem akarok bővebben foglalkozni. Fel akarom hívni azonban a mélyen t. Ház figyel­mét arra, hogy egyes iparágakra, nevezetesen az építőiparra és a rokonszakmákra milyen hátránnyal van ez a javaslat. A végrehajtási törvény rendelkezései szerint az a kézműipa­ros a tőle meg- és átvett árúk vételára fejében foglalás alá veheti az általa szállított azokat az árúkat, amelyek egyébként talán a végre­hajtási törvény korlátozó rendelkezései sze­rint a foglalás alól ki vannak véve. Mármost mit csináljon az a lakatos, asztalos, bádogos, vagy cserepes, aki által szállított épületalkat­részeket beépítették abba a házba, ingatlanba, amely alkatrészek tehát ingók módjára nem foglalhatók le, az ingatlanra pedig 25 pengő erejéig végrehajtást. nem vezethet e törvény­szakasz tilalma folytán? A mellett visszaélé­sek fognak elkövetkezni különösen a hitelezők részéről, akik^ azért, hogy magukat és követe­lésüket biztosítsák, a legnagyobb valószínűség szerint magasabb, nagyobb adósságokat vál­laltatnak majd ezekkel az adósokkal és — ami­től legjobban félek és aggódom —- jönnek majd azok a kitöltetlen^ biankó váltók aláíra­tása, minek következményeként jelentkeznek majd a harmadik jóhiszemű váltóbirtokosok, által indított perek, ahol, amint tudjuk, az alapügyletből származó kifogások egyáltalá­ban nem érvényesíthetők. Ez a javaslat tehát a mellett, hogy a bíró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom