Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-411

428 Az országgyűlés képviselőházának J tát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az I. számú határozati javaslatot elveti. Következik Györki képviselő úr II. számú határozati javaslata arról, hogy az esküdtbíráskodás újból való működéséről még az 1930. év folyamán gondoskodjék az igazságügyminiszter. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter; T. Ház! Tisztelettel kérem a javaslat elvetését. En az esküdtszék kérdésében már nem így, incidentaliter, de ismételten nyilatkoztam a t. Ház előtt és már azért is kérem elvetését, mert ez a javaslat nincs összefüggésben a most tárgyalás alatt levő javaslattal, sőt éppen ellentétben van vele, nïert tudvalevően a törvénykezés egyszerűsítéséről és olosóbbátételéről és nem a törvénykezés komplikáltabbá és drágábbátételéről tárgyalunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltó ztatnak-e Györki Imre képviselő úr II. számú határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nein? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. (B. Podmaniczky Endre: Hát, mi lesz? — Rothenstein Mór: Mi köze hozzá! — B. Podmaniczky Endre: Nem magához beszélek! — Derültség a jobboldalon.) — Csendet kérek, képviselő urak! Következik Györki Imre képviselő úr III. számú határozati javaslata, amelyben indítványozza, hogy az igazságügyminiszter úr még az 1930. év folyamán nyújtson be törvényjavaslatot, amelynek az volna a célja, hogy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. te. hatályon kívül helyeztessék. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Kérem a javaslat elutasítását. ; (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki Imre képviselő úr: III. számú határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház a III. számú határozati javaslatot elveti. (Br. Podmaniczky Endre: De en biöc!) Kérem, képviselő úr, az én jogom és kötelességem konstatálni azt, hogyan fogadta el a Ház a határozati javaslatot, vagy hogyan vetette el. (Egy hang a jobboldalon: Helyes, éljen az elnök! — Gál Jenő: Kedélyesek, pedig ez egy szomorújáték!) Csendet kérek, képviselő úri Következik Györki Imre képviselő úr IV. számú határozati javaslata, amelyben kéri a Képviselőházat az igazságügyminiszter úr olyan értelemben való utasítására, hogy a rehabilitáció lehetőségéről sürgősen nyújtson be törvényjavaslatot. Az igazságügyminiszter iir kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Tekintettel a «sürgős» szóra, kérem a javaslat elutasítását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki képviselő úr IV. számú határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nemi (Nem!) A Ház a IV. számú határozati javaslatot elveti. Következik Györki képviselő úr V. számú határozati javaslata, amelyben kéri az igazságügyminiszter úr utasítását, hogy nyújtson be olyan törvényjavaslatot, amely a mezőgazdasági munkásoknak és alkalmazottaknak, továbbá a háztartási alkalmazottaknak munkaviszonyából származó peresügyeit a munkaügyi bíróság hatáskörébe utalja. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! 1. ülése 1930 június 20-án, pénteken. Ezidőszerint nem az én hatáskörömbe tartozik, hogy ebben a kérdésben állást foglaljak és a magam részéről kérem a javaslat mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki Imre képviselő úr V. számú határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház Györki képviselő úr V. számú határo-; zati javaslatát is elutasítja. Következik Györki Imre képviselő úr VI. számú határozati javaslata, amely szerint az igazságügyminiszter úr sürgősen készítse elő az alsóbbfokú közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslatot. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Utalok arra, amit az előbb is említettem az alsóbbfokú közigazgatási bíráskodásra vonatkozó elgondolásom tekintetében, ez azonban elgondolás, nem az én tárcám körébe tartozik ezidőszerint s én a magam részéről nem foglalhatok állást olyan javaslat mellett, amely engem kíván utasítani anélkül, hogy az illetékes miniszterek hozzászólhattak volna. Kérem a javaslatot ezen indokok és a sürgősség fel- • hozása miatt is elutasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki képviselő úr VI. számú határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Györki Imre képviselő úr VI. számú határozati javaslatát elutasítja. Következik Györki Imre képviselő úr VII. számú határozati javaslata, amely szerint az igazságügy miniszter úr gondoskodjék a Munkásbíztosítási Felsőbíróság bírói létszámának kiegészítéséről. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Kérem a javaslat elutasítását. Közbeszólás alakjában mondtam, hogy tudom, milyen nagy jelentősége van a kérdésnek, éppen ezért a munkásbíztosítási bíráskodás eljárására vonatkozólag külön javaslattal lépek a t. Ház elé. de ezt a kérdést ma még létszámemeléssel meg nem oldhatom, mert azzal sem a munkásbiztosítást, sem az államot más vonatkozásban, sem az adófizetőket meg nem terhelhetem. (Helyeslés.) Eddig is adminiszratív úton tettem intézkedéseket többek között az eljárás gyorsítása és ezzel kapcsolatosan egyszerűsítése érdekében, amelyekről t. képviselőtársamnak bizonyára tudomása van. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki Imre képviselő úr VII. számú határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház Györki Imre képviselő úr VIIszámú határozati javaslatát is elutasította. Következik Györki Imre képviselő úr VIII. számú határozati javaslata, amelyben utasítani kéri az igazságügyminiszter urat, hpgv a fogházrendtartás újból való szabályozását készítse elő és az idevonatkozó tervezetet még ez évben mutassa be. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Azok a látogatók, akik a világ minden részéről jönnek Magyarországra, elismeréssel, — ez nem is helyes kifejezés — a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak azokról az állapotokról, amelyek a magyar letartóztatás] intézetekben vannak és azokat például állítják oda az egész világ elé. (Ügy van! jobbfelől.) Ennek következtében teljesen jogos volt — amikor egy évvel ezelőtt t. képviselőtársam ezt a kérdést felvetette — az a megállapításom,