Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-411

Az országgyűlés képviselőházának 411. ülése 1930 június 20-án, pénteken. 427 anyag, amely a táblánál jelentkezik, én azt mondom, hogy ilyeín; vásárt nem állok. Én azt óhajtanám, hogy az a közigazgatási alsófokú bíróság a tábla egyik tanácsaként működjék, amely esetben a királyi bíróságok szellemié lenne döntő annak az új közigazgatási bíróságnak létrehozatalában és további működésében. Osztozom Váry Albert t. barátom nézetében, hogy ha volt nagy zaj és harangfélreverés az én javaslatom miatt, ha én azzal jöttem volna, hogy a tábláikat megszüntetem, megszüntetni óhajtom, akkor, azt hiszem, fülsiketítővé vált volna a zaj,, még pedig méltán. T. Ház! Azt hiszem, túlságosan igénybevettem à t. Ház figyelmét, kérnem kell a felszólalt urakat, ne méltóztassanak rossz néven venni, ha én mindenkinek nem válaszolok. Nem válaszolhatok azért, mert túlságosan igénybevenném a Ház türelmét, csak Györki képviselőtársam megnyugtatására meg akarom mondani, hogy a munkaügyi perekre vonatkozólag a fizetési meghagyási eljárásra vonatkozólag külön rendelkezéseket szándékozom tenni rendeletileg, minthogy a munkaügyi eljárásra vonatkozólag az egész eljárási rendezésre és minden módosításra vonatkozólag törvényes felhatalmazás alapján rendeletileg szokott a változó viszonyokhoz képest az igazságügymiiniszter rendelkezni és valóban osztozom abban a nézetében, hogy ebben a vonatkozásban hasonlóan és azonosan eljárni nem lehet, mint az egyéb más természetű perekben, ahol — természetesen négyszáz pengőig — a fizetési meghagyási eljárás igeim helyesen be van vezetve. Itt is hallottam 'egy szót, hogy a fizetési meghagyás helyes-e négyszáz pengőig vagy nem. A Kúria elnökére történt hivatkozás Káinoki Bedő t. barátom részéről. A Kúria elnöke nagyérdekű előadásában azt mondotta, hogy ő azt tartaná fontosnak eldönteni, hogy mennyi az az értékhatár, ameddig a legtöbb mulasztási ítéletet hozzák, vagy ameddig a legtöbb szünetelés, tehát ítélet nélkül, tárgyalás nélkül való kifizetés történik. Ennek az összegnek erejéig megvan a gyakorlati haszna és a maga részéről eddig elviselhetőnek tartja, mert hiszen ö nem barátja a kötelező fizetési meghagyásnak. Természetesen nincsenek e téren statisztikáink, ellenben készíttettem most a viták során hónapok alatt statisztikát, figyeltük a dolgokat és megállapítottuk, hogy a négyszáz pengőig terjedő követeléseknek több mint 80%-a megszűnik,, vagy mulasztási ítélettel vagy szüneteléssel. Ebből következik, hogy a 400 pengőig terjedő perek 80%-ában előreláthatólag a fizetési meghagyás ellen nem jön majd ellenmondás, tehát be fog állani a bíróság munka- és időmegtakarítása és a feleknek jelentékeny költségmegtakarítása is. Györki képviselőtársam határozati javaslataira majd felolvasásuk után fogok nyilatkozni, azonban előre is ki kell jelentenem, hogy nagy sajnálatomra, egyikhez sem járulhatok hozzá. T. Ház! Én e vita során a felszólalások között hallottam töblb olyat, ahol térben és időben messzi helyre mentek a felszólalók és igen szép idézeteket hoztak Szókratésztól, francia tudósoktól, bölcsektől és mindazzal bevilágítani kívántak az igazság mi voltába, az igazságszolgáltatásnak a törvényhozással való vonatkozására. Egy képviselőtársam, Dési Géza a magyar jogtörténetből merített idézeteket. Én is azt tartom, hogyha mi jogszolgáltatási kérdésekkel foglalkozunk, nem kell, hogy kimenKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXIX. jünk: mi büszkén nézhetünk szembe a világgal, mert a legdemokratikusabb államok, amikor még abszolutisztikus állapotban éltek, nem álmodtak olyan modern és annyira demokratikus elgondolása jogi intézményekről, mint amilyeneket — mondjuk meg őszintén — csiráiban magunkkal hoztunk abból a i«sötét» Ázsiából. Én is azt tartom, nem kell, hogy messze menjünk, csak a terem közepére a Ház asztalához, vegyük ki az első magyar törvénykönyvet és olvassuk el Szent István dekrétumának ötödik fejezetét, ahol meg van mondva, hogy: «A törvénytevésnek és a türelmetességnek megtartel Síi : az igaz ítélet a királyi korona legszebb ékessége.» Amikor ez a törvényjavaslat a magyar korona nevében fogja mondatni az ítéleteket, akkor annak a bírónak mindaz a varázsereje meglesz, s a lelkén át fog sugárzani, amely abból az első dekrétumból és Szent István koronájából minden magyar vérén keresztülrezdül: lesz abban türelmetesség, tehát alaposság, lelkiismeretesség és szociális érzék; lesz törvénytevés, tehát a törvényhez való ragaszkodás és lesz abban igaz ítélet. Ebben a Íriszemben, ebben a reménységben kérem a javaslat elfogadását. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Miután az előadó úr nem kíván szólni, konstatálom, hogy szólásjoga többé senkinek nincs és így a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságbán a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni! (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében álitalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. (Felkiáltások: Szünetet kérünk!) Györki Imre képviselő úr többrendbeli határozati javaslatot terjesztett be. Az I. számú határozati javaslat szerint: utasítsa a Képviselőház az igazságügyminiszter urat, hogy figyelemmel arra, hogy a békekötés óta több, mint tíz év telt el, nyújtson be törvényjavaslatot a háború esetére szóló 1912. évi LXIII. te. még hatályban levő rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni! Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Kérem a határozati javaslat elutasítását, mert a magam részéről megállapítani kívánom, hogy a háborús kivételes hatalomra adott felhatalmazásnak egészen elenyészően csekély, figyelemre nem méltó része van a hatályban, ez is csak abban a mértékben, ahogyan a törvényhozás bölcsesége azt annak idején hatályban fenntartotta. A magam részéről először ebből az okból... (Pakots József: Az esküdtszék visszaállításával mi lesz?) — méltóztassék megengedni, hogy erről akkor nyilatkozzam, amikor a második javaslat kapcsán erre sor kerül — először tehát ebből az okból, másodszor abból az okból, hogy az előterjesztett határozati javaslat a napirenden, levő javaslattal semmi, de semmi összefüggésben nincsen, tisztelettel kérem annak elvetését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki Imre képviselő úr határozati javasla61