Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-405

Az országgyűlés képviselőházának 405. ülése 1930 június 11-én, szerdán. 207 delmi mérlegünk, azért csökkent a behozatal, mert a vásárlóerő teljesen tönkrement, nem tudunk már vásárolni. T. Ház! Ha csupán a behozatal csökkenése folytán állott volna elő a külkereskedelmi mérlegnek ez a javulása, akkor ezt magam is aláírnám. Itt azonban éppen az ellenkező eredménnyel állunk szemben. Nem a behozatal csökkenj erősebben, hanem a kivitel erősödött sokkal jobban, mint -ahogy a behozatal csökkent. A behozatal feleannyival csökkent, mint amenynyivel erősödött a kivitel. Ebben a kivitelben azután — ez már nem tartozik szorosan a témához, de le kell szögeznem —a magyar mezőgazdaság kétharmaddal, a % magyar ipar egyharmaddal vett részt, tehát úgy mezőgazdaságunk, mint iparunk erősödött, Ami mármost a külkereskedelmi mérleg további javítását illeti, itt megint pártkülönbség nélkül és foglalkozásra való különbség nélkül mindenkinek megvan az a hivatása, hogy erősítsük azt a hangulatot, amely a múlt évben kifejlődött az országban, hogy a felesleges behozatalt, különösen a luxusbehozatalt és olyan cikkek, termények és áruk behozatalát, amelyek itt termelhetek, mellőzzük. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Szeretném, ha itt lenne a kultuszminiszter úr; azt a kérést terjeszteném elő, hogy már az iskolákba vigye be annak tanítását, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy az az iskolásgyermek tudja, hogy mikor külföldi árut, gyümölcsöt, külföldi terményt vásárol, akkor mindannyiszor egy-egy magyar ember szájából veszi ki a kenyeret. (Ügy van! jobbfelől.) Látjuk a külföldi országokban hogy a hazai termelés érdekében micsoda erős propaganda folyik a legerősebb európai államokban is. (F. Szabó Géza: Támasszuk fel a magyar védőegyletet!) Nemcsak a kormányzatnak hivatása az ország gazdasági erejének jobbrafordítása, hanem a magyar közvéleménynek is és minden faktornak egyaránt. (Ügy van! jobbfelől) En nem tételezem fel a magyar parlament egy pártjáról sem, bogy a gazdasági politikát, a gazdasági kérdéseket pártpolitikai célra kívánná felhasználni. Nem lehet feltételezni magyar emberről azt, hogy az ország gazdasági bajaiból magának akár politikailag is hasznot kíván húzni. Éppen ezen az alapon — azt hiszem — el lehet várni és meg lehet kívánni mindenkitől pártkülönbség nélkül, hogy a magyar termelést támogassa. Amikor az egész külföldön vad verseny folyik, hogy melyik ország bírja a maga gazdasági életét a másik fölébe helyezni, akkor minden magyar ember fogjon össze komolyan. T. Ház! Lehetetlen nem látnunk azokat az erős támadásokat, amelyek a ma^ar mezőgazdaságot még mindig veszélyeztetik, sőt most még erősebben. Amikor azt látjuk, hogy a genfi értekezlet után, — amelytől azt vártuk, hogy valami szünet következik be a vámemelések terén — Ausztriától kezdve Csehországon át, minden ország arra törekszik.^ hogy a vámokat, főleg a mezőgazdasági vámokat mé^ jobban emelje, amikor azt látjuk, hogy még az Egyesült Államok is a vámemelések alap jára ki vannak helyezkedni és amikor Angliában oárt alakult abból a célból, hogv vámvédelmet létesítsen minden téren: akkor nekünk lehetetlen nem látni azt, hogy OP-V kormányzat, am elv magában áll, a közvélemény erőteljes támogatása, intenzív támogatása nélkül ezen a téren, állhat akármilyen kiváló emberekből^ha a nemzetben nem találja meg ezt az erős támogatást ebben KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIX. a munkában, akkor nem képes a maga felad atait teljesíteni. (Ügy van! Ügy van!) Én ezen a téren az angol munkáspárti miniszterrel tartok, aki azt mondotta, hogy a. munkanélküliség gazdasági kérdés, és gazdasági kérdésekbe .a pártpolitikát bevinni nem szabad. De ha külkereskedelmi mérlegünk áUlandó javulást mutat is, azt szokták felhozni teljes joggal, mit ér az, ha a 'külkereskedelmi mérleg- javul, de fizetési mérlegünk nagyon rossz. Csakugyan, ennek az országnak fizetési mérlege esztendőröl-esztendőre hihetetlen ro:?sz volt. Hiába hivatkoztak, akik bennünket vigasztalni akartak arra, hogy hiszen Franciaország külkeresikedelmi mérlege is olyan rossz, hogy tízmilliárd franlkot tüntet feli. Ugyanakkor Franciaország fizetési mérlege volt a jó, mert az amerikai ós az angol turisták bevittek az idegenforgalom révén annyi pénzt, hogy ez a külkereskedelmi deficitet bőven fedezte. Nálunk azonban a külkereskedelmi mérleg deficitjének fedezésénél idegenforgalmi bevétel vagy más ilyen forrás nem állott rendelkezésűn kre. Ebben a tekintetben is a múlt esztendő örvendetes javulást hozott: fizetési mérlegünk, amely az előző évben 502 millió pengő deficitet tüntetett fel, a múlt esztendőben már csak 170—200 millió pengő deficitet tüntet fel. Igaz, hogy ebben nagy része van annak, hogy külföldi kölcsönök nem jöhettek be az országba olyan mértékben, mint az előző években, azokban másrészről kétségtelen az, hogy Magyarország egyéb tereken talált olyan pénzeket, amelyek bejöttek az országba idegenforgalom révén, ás nem Is tizet* tünk annyit ki a külföldnek, mint az előző években. Nem a magyar kormány, de idegen tényezők adataira hivatkozom a magyar gazdasági helyzet szempontjából, hogy reményt öntsek mégis a magyar közvéleménybe egyrészt, másrészt pedig az érdeklődő külföld szemeit jobban felnyissam, hogy itt erősödő országgá] áll szembem, amelynek, ha igazságait teljesítik. akkor még jobban fellendül. Hivatkozom az angol követség véleményére, amely^ a multévi gazdasági helyzetről szóló jelentésében ezt mondja, (olvassa): «Magyarország az^ elmúlt évben jórészt saját pénzügyi erejére volt utalva, és így is átküzdötte magát a nehézségeken. Ez a bizonyítéka az ország pénzügyi stabilitásának. Szilárdító lag hat az ország önbizalmára, hogy az ipar és a mezőgazdság termelése növekedik. Valószínű, hogy az árviszonyok is javulni fognak. Az ország hitelét emeli, hogy az állami kölcsönök londoni árjegyzése állandóan stabil.» Olyan időkben történt ez a megállapítás, amikor egész Európában romlott a gazdasági helyzet; olyan időben történt a magyar kereskedelmi és fizetési mérleg javulása, amikor olyan erős ós győztes államoknak is, mint Franciaország, Csehszlovákia és a többi ententeá 11 amok, külkeresikedelmi mérlege romlott. A külkereskedelem aktivitása szempontjából Magyarország az idei első évnegyedben úgyszólván egyedül áll Európában. Erre a helyzetre jellemző csak egy körülmény. Angliában 871 millió font az állami költségvetés kiadásainak összege és ebből 42 millió font a deficit. Ez a 42 millió font megfelel 1100 millió pengőnek, tehát Angliában a költségvetésben majdnem akkora a deficit mint Magyarországban az egész költségvetés. Folyik ez a, helyzet egész Eu róna elszegényedéséből. A háború előtt^ 240 milliárd márka volt Euróüában az Összes államok nemzeti jövedelme. Körülbelül megfelelt ez a világ nemzeti jövedelme felének. Amerika ezzel az 50%-kal szemben 30%-ot mutatott 31