Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-405
206 Az országgyűlés képviselőházának zölték ezt a felszólalásomat. Egészen mást mondtam. Adataimat teljesen hivatalos forrásból merítettem, amely alkalmas a magyar földbirtok eladósodásának mérvét feltüntetni. Ez a hivatalos forrás a m. kir. Statisztikai Hivatal, amely a Magyar r Statisztikai Szemlének múlt évi decemberi számában részletes -felvétel alapján közli a magyar földbirtok eladósodására vonatkozó adatokat. A részletes felvétel a legteljesebb mértékben megtörtént 1928. december végéig. Ujabb felvétel, amely már a feldolgozásban nem megy ilyen részletekig, az 1929. július 1-éig terjedő állapotot tünteti fel. Ezekre az adatokra kívánok rámutatni és ezekből merítem a magyar földbirtokra vonatkozó következő megállapításaimat. Az összes magyar földbirtoknak csupán 25%-a van • bekebelezett adóssággal megterhelve. Általánosságban tehát nem lehet még arról beszélni, hogy a magyar földbirtok el van adósodva. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A magyar földbirtok 75%-ban nincs megterhelve bekebelezett adóssággal. Ha valaki nekem erre azt mondja, hogy viszont függő adósságai lehetnek, erre csak az a megjegyzésem, hogy a mai viszonyok között minden pénzintézet, minden hitelező iparkodik még a legkisebb függőadósságot is betáblázni, (Ügy van! Ügy van!) tehát ielentéktelen összegre rúghat az, ami átmenetileg nincsen betáblázva. (F. Szabó Géza: A statisztikán • nem változtat!) Ennek alapján elfogadhatjuk azt a tételt, amelyet a Statisztikai Hivatal hivatalosan állapít meg, hogy a magyar földbirtoknak csak 25%-a van telekkönyvileg megterhelve. A bekebelezett teher a múlt év július 1-én Összesen 1.333,000.000 pengő volt. Az országnak művelés alatt álló területe ugyanezen feltétel alapján 15,137.000 hold. Ebben benne vannak az erdők, a rétek, a legelők, a szőlők és a többi művelés alatt álló területek is; nincsenek benne a földadó alá nem eső területek, utak, stb. Ha most az 1.333,000.000 pengővel keressük azt az összeget, amely egy katasztrális holdra esik, megállapíthatjuk, hogy egy katasztrális holdra 88 pengő bekebelezett teher esik. A föld értéke a mnlt esztendőben erősen esett. (Egy hang jobbfelől: De mennyire!) Átlag körülbelül 25—30%-kai esett. Ezt a körülményt is figyelembe veszem, amikor megállapítom, hogy a föld értéke katasztrális holdanként Magyarországon 600 pengő körül van. Ha ezt a 600 pengő átlagos értéket figyeljük és ehhez hasonlítjuk a 88 pengős megterhelést, könnyű kiszámítani, hogy ez a teher nem hogy nem 28%, -amit én nem is mondtam — hanem 20%-ot sem ér el, sőt iha pontosan kiszámítom, csak 15%-os megterhelésnek felel meg. Viszont erre azt mondhatja bárki, hogy igen, de a legutóbbi félesztendőben a megterhelés tovább folytatódott. Elismerem, t. Ház, bár tekintetbevéve azt, hogy a külföldi kölcsönök most nem jöttek már olyan mértékben az országba, mint az előző években, ez a növekedés nem lehet olyan arányú, mint volt az előző esztendőkben. Mégis elfogadom, hogy a növekedés az 1929. év végéig is olyan arányú volt, mint^az előző félévben, amikor 150—170 millió pengővel emelkedett a megterhelés egy félesztendő alatt. Ha tehát azt vesszük, hogy az 1929. év második felében is maximálisan 170 millió pengővel növekedett a földbirtok bekebelezett terhe, akkor 1929 végén 1500 millió pengő bekebelezett teherrel kell számolni. Ebből egy holdra esik 100 pengő, ami még mindig csak 17%-os megterhelésnek felel meg. 5. ülése 1930 június 11-én, szerdán. Legkevesebb > megterhelt birtok van az 50—100 holdig terjedő birtokkategóriában, tehát az erősebb kisgazdatársadalom körében, viszont a legtöbb és legsúlyosabban megterhelt birtok az 50 holdon aluli, az egészen kisbirtokok és a zsellérbirtokok között van. Ezeknek megtenhelése annál súlyosabb, mert a törlesztéses és függő kölcsönök közötti arány ennél a birtokkategóriánál a legkedvezőtlenebb. A törlesztéses kölcsön mindenesetre megfelelőbb a mezőgazdaságnak, előnyösebb a földbirtokra, olcsóbb is, s így az a földbirtok, mely ilyennel van megterhelve, kedvezőbb helyzetben van. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgot, azt látjuk, hogy az 50 katasztrális holdig terjedő birtokkategóriában a törlesztéses kölcsön csak 6'7%, az 50—100 holdig terjedő kategóriánál 22%, a középbirtokoknál a törlesztéses kölcsön 34*7%, és a nagybirtoknál 50'4%. Ez az a körülmény, amely már korábban is arra késztetett, hogy szorgalmazzam a kisebb kategóriák hitelkérdésének megoldását. Ebben az irányban a kormányzat minden lehetőt elkövet, de kétségtelen, hogy ebben a kérdésben nemcsak a kormányzatnak vannak feladatai és nemcsak a hitelszervezetnek vannak feladatai, hanem az egész magyar közgazdasági életnek, (Ügy van! a jobboldalon.) sőt továbbmegyek, az egész magyar közvéleménynek. Ezért helyeztem arra súlyt, hogy helyes adatokkal szolgálnunk a külföld felé is arról, hogy a magyar földbijtok nincs^még annyira sem megterhelve, mint a szomszédos országok mezőgazdasága, ahol a kamatok is súlyosabbak és nagyobbak, például Jugoszláviában. Eomániiá.ban és Lengyelországban. (Ügy van! a jobboldalon.) Ebből a szemnontból is a magyar mezőgazdaság még mindig érdemes arra, bogy 8 r külföld teljes mértékben belássa hitelképességét és nyugodtabban helyezze el tőkéjét itt, mint bármely más középeurópai országban. Ezt a célt kívánom szolgálni a következők megállapításával is. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem akarok polémiába bocsátkozni, ne is méltóztassék úgy felfogni, mintha polemiziálni akarnék, mert hiszen nem tagadom magáim sem, hogy az országban a gazdasági helyzet meglehetősen súlyos és sok aprólékos intézkedéssel is lehet annak orvoslására sietni. A gazdasági helyzet azonban ebben az országban még mindig nem^ olyan, hogy minden reményt fel kellene adnúés másrészről nem olyan, hogy a panaszok túlságos kiszínezésével és túlsötétre festésével azon lehetne segíteni. Tagadhatatlan és megcáfolhatatlan adatokkal kívánok itt is dolgozni. T. Ház! Mikor 2—3 esztendővel ezelőtt külkereskedelmi mérlegünk nagy arányban romlott, sokkal komolyabb ok lett volna a kétségbeesésre, hogy vájjon tudunk-e segíteni ennek az országnak gazdasiági helyzetén, amelynek fizetési mérlege is rendkívül rossz volt akkor, mikor külkereskedelmi mérlege rohamosan romlott. A múlt esztendőben erős változás történt ezen a téren. A külkereskedelmi mérleg javulása elvitathatatlan. Az előző évi^ 370 millió pengős deficittel szemben a múlt évben már csak 21 millió^ pengő volt a deficit, s az idei év első negyedében megtörtént az, amire 10 év óta nem volt példa, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg az első három hónap alatt aktív lett. és pedig igen tekintélyes összeggel, 20 millió pengővel lett aktív. Erre nézve a közvéleményben elterjesztette a tikos defetizmus, amelynek szálait én nem is a parlamentben keresem, hosr azért javult meg a külkereske-