Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-405
184 Az országgyűlés képviselőházának W5. ülése 1930 június 11-én, szerdán. az előző évekkel szemben kedvezőtlen eltolódások következtek ibé; Éppen ezért kettőzött fontosságot kell tulajdonítanunk annak az eredménynek, amelyet a kormány a redukció tekintetében elért, mert amidőn egyfelől sikerült az állami élet folytonosságát és az államháztartás további egyensúlyban tartását biztosítani, ugyanakkor nemcsak megállította t a költségvetés évről-évre emelkedő irányzatát, hanem a súlyos gazdasági helyzetet átérezve elég tekintélyes összeggel, a kiadásoknál 30'5 millió, a bevételeknél pedig 31 millió pengővel csökkentette a költségvetést. (Fábián Béla: Azt majd meglátjuk a zárszámadásokból!) Ennek a redukciós irányzatnak megkezdésére, annak fokozatos és a következő években talán még fokozottabb mértékben való továbbfejlesztésére az állami élet minden ágazatában feltétlenül szükség van, mert az általános gazdasági helyzet, amelyet a legjobban visszatükröz a pénzügyminiszter úrnak havonként kiadott jelentése, az előző f években megindult fejlődéssel szemben stagnációt, sőt egyes ágazatokban bizony tekintélyes visszaesést is mutat. Ezek a jelenségek, amelyeknek kedvezőtlen hatását a magángazdasági élet legjobban érzi, elsősorban a közterhek fokozatos csökkentésével, tehát az állami költségvetés kereteinek szűkítésével volnának parírozhatok. (Gaal Gaston: A búzaboletta csökkenteni fogja a közterheket 1 !) — Ez valószínű. — A kormánynak ez a takarékossági törekvése azonban igen f nagy nehézségekbe ütközik, mivel egyes kiadási tételeknél, mint amilyenek például a békeszerződési terhek, avagy pedig az államadóssági terhek, rajtunk kívül álló okokból* de a dolog természetéből kifolyólag is lehetetlen megtakarításokat elérni. De ugyanígy vagyunk a személyi természetű kiadásoknál is és itt különösen a nyugdíj terhekre kívánok rámutatni, ahol azok a takarékossági rendszabályok, amelyeket a kormány felállított és amelyek kizárólag a személyzetapasztásban nyilvánulnak meg, csak hosszabb idő multán fognak a költségvetésben olyan eredményeket előidézni, amelyeknél takarékosság fog megnyilvánulni. Így a megtakarítások túlnyomó része a dologi természetű kiadásoknál- és a beruházásoknál eszközölhető, amelyeknél azonnal lehet olyan eredményeket elérni, amelyek a költségvetés végösszegeit csökkentik. Bár a takarékosság- elve e tekintetben úgy az állami közigazgatásnál, mint az állami üzemeknél is érvényesült, itt is azonban, különösen az állami üzemeknél, figyelemmel kellett lenni arra, hogy ç.z üzembiztonság, a forgalom, valamint a gyártás folytonossága akadályokba ne ütközzék. Bármilyen nehézségekbe ütközik is azonban az állami élet vitelében a takarékosság elvének következetes keresztülvitele, azt a közterhek lényeges csökkentése érdekében mégis feltétlenül folytatni kell fokozottabb mértékben a jövőben, mert az 1929. évben belkövetkezett világkrízis előreveti árnyékát, amit legjobban . az állami bevételiek tekintélyes csökkenéséből ítélhetünk meg. Ez a krízis kétségtelenül annak a túl produkciónak következménye, amely a háború utáni gazdasági prosperitásunk következtében állott elő. Amíg azonban a háború után világszerte egyrészt a háború pusztításait kellett utánpótolni, másrészt pedig a gazdasági életnek a háború ailatt megakadt folytonosságát kellett helyreállítani, valamint annak továbbfejlesztését kellett keresztülvinni, addig ezekben, az eiső_ esztendőkben beállott kedvező gazdasági konjunktúra megszűntével erős visszahatás állott elő minden téren, melynek megszüntetése csakis a megváltozott helyzethez hozzásimuló normális termelési és fogyasztási viszonyokhoz való alkalmazkodással érhető el. Magyarország ezt a világ'krízist talán természetszerűleg még jobban megérezte, mint a többi államok, mert hiszen mi tőkeszegény ország vagyunk és így tőkeimportra szorulunk. Ezt a tőkeimportot megakadályozta^ a jóvátételi kérdések bizonytalansága. Ez a kérdés azonban most már a hágai egyezmény ratifikálása következtében remélhetőleg* nyugvópontra^ jutott és a német jóvátételi kölcsön lebonyolítása után remélhetőleg meglesz most már az alkalom arra, hogy ezen a tőkeszegénységünkön mi is egy tőke-, illetőleg egy kölcsöntranzakcióval segíthessünk. S ha a 'hosszúlejáratú kölcsönök, illetőleg hitelek tekintetében még nem is mondható kialakultnak a helyzet, de számos körülmény és így különösen a kamatláb színvonalának mérséklése remélni engedi, hogy a feszültség* enyhülése az oiszág gazdasági életének fellendülésére a közeljövőben már kedvező hatást fog gyakorolni. A másik ok, amely ••• országunk gazdasági helyzetét károsan befolyásolja és amelynek ellensúlyozása már sokkal nehezebb, mint az előbb említetté, szintén nemzetközi jelenség, ez pedig a mezőgazdasági túltermelés folytán a mezőgazdasági termények árában világszerte beállott csökkenés, amely a mezőgazdasági termelésben, különösen azokban az országokban, amely országok drágábban termelnek, szinte katasztrofális hatást idézett elő. A különböző és különösen a gépi erő nagymértékű bevonásával tökéletesített termelési metódusok, valamint egyes államok és amire itt különösen rá kell mutatnom: a nyugati fogyasztó államok önállátási törekvése, valamint a kenyérmagvak fogyasztásában általában • világszerte beállott csökkenés folytán a mezőgazdasági exportra utalt országoknál r a termés értékesítése a lehető legnagyobb mértékben megnehezedett, és megállapíthatjuk azt is, hogy sokszor már à termelési költségeken alul kénytelenek a gazdák mezőgazdasági terményeiket értékesíteni. Ezekben a körülményekben látjuk az okát annak, hogy az utóbbi időkben a mezőgazdasági termények, valamint az ipari cikkek ára között óriási eltolódások vannak, amelyek az egyes iparcikkeknél a mezőgazdasági terményekkel összehasonlítva, több, mint 50% -os eltérést mutatnak éppen a mezőgazdasági terimények hátrányára. Sajnos, ezekkel a körülményekkel még továbbra is számolnunk kell és ezért csak a legmelegebben üdvözölhetjük a kormánynak azt a törekvését, amely a mezőgazdaság prosperitását hathatós intézkedésekkel kívánja alátámasztani. (Ügy van! Ügy van! .jobbfelőL) S nagyon helyesen mutattak rá ennek a törvényjavaslatnak pénzügyi bizottsági tárgyalása alkalmával felszólalt t. képviselőtársaink is arra, hogy csakis a mezőgazdasági termények árának fokozásával leszünk képesek úgy az ipar, mint a kereskedelem életképességét biztosítani, mert az az^ élő kapcsolat, mely az egymásra utaltság természetes törvénye szerint a mezőgazdaság és a többi gazdasági ágak között fennáll, csakis abban az esetben fogja éreztetni kedvező hatását, ha mi a mezőgazdaságot úgy támasztjuk alá. ugy fogjuk megsegíteni, hogy az ismét vásárló- és fogyasztóképes legyen. Áttérve már most a törvényjavaslat egves szakaszainak r ismertetésére, itt a következőket van szerencsém előadni. Az 1. § a, kiadásokat, a H a bevételeket tünteti fel fejezetenként, címenként és rovaton-
