Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-405
Az országgyűlés képviselőházának 405. ülése 1930. évi június hó 11-én, szerdán, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt rái'tjyíii : Elnöki előterjesztések. — A Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án kötött és az 1926. évi V. törvénycikkbe iktatott kereskedolmi egyezménynek, valamint az 1926 évi december hó 18-án kötött és az 1927 : XVI. törvénycikkbe iktatott fjótegyozmónynek kiegószítésekép 1929. évi december hó 21-én aláírt második pótegyezmóny becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A Portugál Köztársasággal 1929. óvi november hó 14-ón kötött kereskedelmi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Temesváry Imre olőadó, Fábián Béla, Wolff Károly, gróf Hunyady Ferenc, gróf Klebelsberg Kuaó vallás- ós közoktatásügyi miniszter, Schandl Károly, Malasits Géza, Viczián István, Hegymegi Kiss Pál, Krisztián Imre. — A legközelebbi ülés. idejének ós napirendjének megállapítása. — Interpelláció: Hegymegi Kiss Pál — a íoldmívelésügyi miniszterhez — az Altöld fásítása tárgyában. A íoldmívelésügyi miniszter válasza. -- Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István, Vass József, Mayer János, gróf Klebelsberg Kunó, Scitovszkg Béla, Wekerle Sándor, Zsituay Tibor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor:) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben tudatja, hogy a Bulgáriával Budapesten kötött békéltetőeljárási és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló és az országgyűlés két háza által alkotott törvény, mint az 1980 :XV. törvénycikk, az Országos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik a Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezménynek és pótegyezménynek kiegészítéseképpen aláírt második pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban iü r elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a Portugál KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIX. Köztársasággal kötött kereskedelmi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvény javaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nines, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy .nem 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik az 1930/31. .évi államig költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 981, 993.) Temesváry Imre előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1930/31. évre vonatkozó állami költségvetést a t. Ház úgy általánosságban, mint részleteiben letárgyalta és elfogadta, ennek következtében alkotmányos gyakorlatunknak tett eleget a kormány akkoir, amidőn az ezen már elfogadott költségvetés r bevételeit és kiadásait magában foglaló megajánlás! törvényjavaslatot, tehát az appropriációs törvényjavaslatot beterjesztette a t. Ház elé. Az állami költségvetés elfogadása a felelős kormánnyal szemben (Gaal Gaston: Kinek szavazzuk meg, ha szabad kérdeznem? — Zaj.) megnyilvánuló bizalom kifejezése lévén, így tehát e bizalom következménye, ihogy a már elfogadott költségvetés realizálása törvényes alapon keresztülvihető legyen. Amióta az államháztartás egyensúlyba hozatala megtörtént, nézetem szerint talán soha sem volt a kormány olyan nehéz helyzetben, mint éppen ennek a költségvetésnek összeállításánál, amidőn a multévi házhatározat kötelezte a költségvetés kereteinek szűkítésére és ugyanakkor gazdasági életünkben is 28
