Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-404
180 Az országgyűlés képviselőházának U Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mlentelmií bizottság 1 javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és ez ügyből kifolyólag Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságána.'k 946. számú jelentése. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2712/1930. f. ü. száni' alatt Fankas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 3254/1/1930, sz. megkeresése szerint, a budapesti Mr. ügyészség indítványára eljárásit indított a «Népszava» 'című politikai napilap 1930. évi január hó 21-iki számában «Az Optánsok igájában» cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «Háromszáztízmillió aranykoronás újabb teher! Ezt a borzalmas terhet hozza haza Bethlen miniszterelnök Hágából, mint győzelmet. Valóban, győzelem is ez a hágai megegyezés, a földesurak győzelme a munkás- és parasztmilliók felett. Csaka demokrácia teljes hiányával és azzal az elaljasító és korrumpáló és függőségi viszonnyal, amelyet a magyar reakció ebT ben az országban kitenyésztett, csak ezzel magyarázható, hogy a polsrári sajtó szinte őrjöngve kiáltja: győztél Bethlen. A miagyar nép nem hajlandó tudomásul venni a magvar nagybirtok győzelmét. A magyar nép fogcsikorgatva veszi hírül azt a megegyezést, amelyet Hágában Bethlenek kötöttek — a bőrére. Mindenütt az a kiáltás szakad fel a tömegből: miért éppen az optánsok?! A háborúnak szörnyűséges pusztításai söpörtek végig a dolgozó tömegeken. A nép koldussá lett. exiszteneiák ezrei omlottak össze és mtost ez a koldus ország fizessen az optánsoknak csak azért, mert a miagyar feudalizmust, — mert a magyar ellenforradalma reakciót gyűlöli és utálja egész Euróoa? Mi tiltakozunk a hágai megegyezés ellen! Harcolunk az újabbl hadisarc ellen, amelyet a dolgozó Magyarországra kivetettek Hágában és amelyet a magyar nagybirtok kéoviselői a néo megkérdezése nélkül vállaltak. Nem 1 szűnünk meg Európa felé kiáltani: szolgáltassanak igazságot egy földretiport népnek, antely nem érdemli meg, hogy így megkínozzák, csak azért, mert uralkodó osztálya megátalkodott ellensége a demokráciának és az erőszak útján szerzett hatalmának megtartása érdekében képes minden áldozatra — a nép ellen, a nép terhére* Ismételjük, hogy az úgynevezett hágai győzelem a, földesurak győzelme a dolgozó nép bővére, hogy Bethlen ígéretei és fogadkozásai ellenére az optánsok isrényeit a magyar nép adófilléreiből elégítik ki!» A közlemény egész tartalma, de különösen idézett részei a Btk. 172. ^-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912. évi LXIII. te. 19. $-a^ szerint minősülő osztály 'elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent_ meg, Farkas István, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívásra nem nevezte meg, a kéziratot nem szolgáltatta be és így a sajtójogi felelősség őt terheli, a St. 35. §-a értelmében, A bizottság megállapította, hogy a megke0£. ülése 1930 június 6-án, pénteken. resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mivel azonban a bizottság zaklatás esetét nem látja fennforogni, javasolj a a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Ebben az esetben ismételten azt látom, — jóllehet, hogy az előbb másként határozott a Képviselőház — hogy Farkas István t. képviselőtársammal szemben a tipikus politikai zaklatás esete forog fenn. Mert miről van szó az inkriminált cikkben? Semmi egyébről, mint arról, hogy a cikk bírálja és kritizálja a miniszterelnök úr külpolitikai tevékenységét és azt az egyességet, amelyet Hágában és Párizsban a miniszterelnök úr kötött. Teljes joggal utal a.cikk arra, hogy a nép bőrére történt az egyesség és teljes joggal állítja, hogy egy emberöltőre szól az az egyesség, amelynek értelmében 310 millió aranykoronát kell fizetni a népnek, és teljes joggal állítja azt, hogy ez a 310 millió legnagyobb részében az optánsok, vagyis a nagybirtokos főhercegek, valamint az arisztokraták anyagi kielégítésére fog szolgálni. Mégis mindezek dacára a mentelmi bizottság* osztályéi lenes izgatás tényét állapítja meg és ilyen cím' miatt kéri képviselőtársam mentelmi jogának felfüggesztését. Holott én ezzel szemben a legnagyobb határozottsággal tudom ismételten megállapítani, hogy itt osztályellenes izgatásról szó sincs. Osak abban az esetben lehetne erről szó, ha nem felelne meg a valóságnak az, ami a cikkben foglaltatik, holott köztudomású, hogy ami ebben a cikkben van, az a valóságnak megfelel (Mattá Árpád: Abszolúte nem!), mert gróf Bethlen István miniszterelnök úr külpolitikai tevékenységével főképpen azt érte el, hogy a kárvallott földbirtokos urakat, az arisztokratákat kielégíthesse és ez a kielégítés a nép bőrére történik, mert a nép fizet^ igenis, egy emberöltőn keresztül, a nép megélhetése drágul, a nép élete válik nehezebbé, és mégis, mint mondottam, osztály ellenes izgatás tényét állapítja meg a mentelmi bizottság és kéri Farkas István képviselőtársam mentelmi jogának felfüggesztését. T. Ház! Teljesen jogos az az állítás, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, mert ahol a való tényállást megírni nem szabad (Vary Albert: Szabad megírni!), ott sajtószabadságról beszélni sem szabad és ebben az esetben igenis, a sajtószabadságot érte sérelem, mert elsősorban a cikk arról emlékezett meg, hogy elkokobozták a Népszavát, már pedig ott, ahoi az újságot, a sajtóterméket elkobozzák, nem lehet beszélni sajtószabadságról, mert ahol sajtószabadság van, ott az ilyesmi nem történik meg. Éppen azért a cikknek erre vonatkozó része is teljes egészében megfelel a valóságnak. Avagy nem felel-e meg a valóságnak a cikknek állítása, hogy itt nincs demokrácia, hogy a demokrácia hiánya lelhető fel ebben az országban? Hát van ott demokrácia, ahol nyilt szavazással és fegyverek hatalmával hozzák egybe a törvényhozó testületet? Ez a törvényhozó testület pedig igenis ilyen módon jött össze. Ahol az emberek szabad akarata, a nép szabad akarata nem nyilvánulhatott meg, ott demokráciáról egyáltalában nem lehet beszélni. (Krúdy Ferenc: Nem engedi a szakszervezeti terror! Hagyják abba a
