Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

Az országgyűlés képviselőházának UOk. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság- javaslatát el­fogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja s ebből az ügyből kifolyólag Bartos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 944. számú jelentése Sándor Pál képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A tüdapesti királyi főügyész­ség 2100/1930. f. ü. szám alatt Sándor Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti km bün­tető törvényszék B. 7240/21/1929. számú meg­keresése szerint dr. Radványi László főmagán­vádló feljelentésére eljárást indított az «Omke.» című hetilap 1929. évi március 23-iki számában; «Radványi lapja ismét hamisít» cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen an­nak következő kitételei miatt: «Az '«Omke.» elnöki tanácsának összes fővá­rosi és vidéki tas-jai szóbeli és írásbeli nyilat­kozataikban felháborodással tiltakoztak a nyil­vánossággal űzött e példátlan visszaélés ellen.» «Megállapította a «Omke.» elnöki tanácsa, hogy a levél közönséges hamisítvány.» «Megállapította egvúttal az «Omke.» elnöki tanácsa, hogy az Omke.-nak 1925 február hó 28-iki számában «Szaklap, mely aláírást hami­sít» címmel már megbélyegezte ugyanezen szaklapnak és szerkesztőjének azon eljárását, hoarv az «Omke.»^ egyik akciójával foglalkozó valótlanságokat és gyanúsításokat tartalmazó cikk alá egy fővárosi vállalat igazgatójának nevét hamisította.» «Oly lappal azonban, amely a. hamisítás bélvegét magám viseli... az «Omke.» nem állhat szóba.» «Mo«t. amikor az «Omke.» elnöki tanácsa ezen újabb hamisítást mesrállapítia, arra hivat­kozik, hogy mesrvptését fejezze ki ezen szaklap­nak és szerkesztőjének publicisztikai eszközei­vel szemben.» Ezen itételek és állítások az 1914. évi XLL te. 1. és 2. §-ába ütköző, 3., 4. §-ai szerint minő­sülő sajtó útján elkövetett rágalmazás! és be­csületsértés vétségének ismérveit állapítják meg*. Dr. Balkányi Kálmán — aki az «Omke.» című időszaki lapnak felelős szerkesztője — az eli'árá.s során beismerte, hogy a cikknek szer­zője ő, — azt szövegezte és sajtó útián közzé­tette — iVy ő a St. 33. Va szerint mint szerző felplős. Főm agán vádló feljelentését nemcsak a cikk szerzője ellen tette mee\, hanem az «Omke.» elnöki tanácsának mindazon előtte ismeretlen tagjai ellen is. «akik a cikk szerzőjét rábírták arra, illetve hozzájárultak ahhoz, ho ! íry a cikknek az «Omke.» elnöki tanácsán ak & ki­jelentéseit tartalmazó részeit mesnVîq és kozzé­tes-ve — akik mint társszerzők felelősek a St. 33. 'S. 2. bek. értelmében.» Sándor Pál képviselő, mint az «Omke.» el­nöke, az elnöki tanácsnak 1929 március hó 21-én tartott ülésén ein Ököl t és annak határozatát állapította meg. Az elnöki tanácsnak az ülésen jelen volt és perbe vont tas'jai a vizsa-álat során kijelentették, hocrv a határozat közlésére a szem­zőt reá nem bírták, az minden külön utasítás nélkül írta meg az inkriminált cikket. Az elnöki ülése 1930 június 6-án, pénteken. 179 tanács üléséről felvett jegyzőkönyv sem tartal­maz utasítást az inkriminált cikk megírására. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, a tlzottság zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t Képviselőháznak, hogy Sándor Pál ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyből kifolvólag ne függessze feL Elnök: Kíván valaki szólni? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Ha senki szólni nem kíván, a vitát berekesztettnek nyilvánítom és kérdem a t. Házat % méltóztatik-e a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Sándor Pál képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik a képviselőház mentelmi bi­zottságának 945. számú jelentése. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 2713/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 3251/1/1930. számú megkeresése szerint ellene a, bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» című politikai napilap 1930 január 29-iki számában «Elkobozták a Népszavát» cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «És mit likvidáltak politikailag? Az ellen­forradalom elrabolta az általános egyenlő és titkos választójogot és lépésről-lépésre meg­szorította a szabadságjogokat. Az egyesülés és gyülekezés joga a szolgabírák önkényétől függ. A sajtó szabadság'? A Népszava elkobzása bizo­nyítja a legjobban, hogy a sajtó csak akkor szabad, ha a kormányt dicséri. Ebben az eset­ben nemcsak szabad, hanem — még üzletnek is jó. mert ennek a koldus országnak gazdag ren­delkezési alapjai bőségesen csurgatlak az aranymagot a sajtólakájok A., B. és C. pénz­táraiba. Az egész ország egy nagy sivár gazda­sági temető. Kiknek az ügyeit rendezték el az optánsokoín, a földbirtokosokon és a háziurakon kívül? A munkanélküliek tízezrei zajongnák jogos elkeseredéssel a mindennapi falat ke­nyérért és elsorvad mindenki, aki nem tud közelférkőzni a kormány húsosfazekaihoz. Az optánsok ügye nemi az ország ügye.» «De mind­addig, amíg a népmilliók érdekeivel szemben egy maroknyi kisebbség érdekeiért történik itt minden, elszántan, lelkesen harcolnak azok el­len, akik romlásba kergetik az országot.» A cikk tartalma, annak idézett részei a kii'. üayészsésr szerint a Btk. 172. §-ának 2. bekez­désébe ütköző és az 1912. évi LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás jelen­ségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent meg, Farkas Ist­ván, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívásra neon nevezte meg, a kéziratot nem szolgáltatta be s így a sajtójogi felelősség őt terheli, a St. 25. §-a alapján. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, miivel azonban a bizottság zaklatás esetét látja fenn­forogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom