Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-401

Az országgyűlés képviselőházának U pengővel, kultúregyletek támogatása pedig csak 5000 pengővel vannak dotálva. T. Ház! En tisztelem egyénileg az egyetemi tanár t urakat, és — ismétlem — tudományos munkásságukat nagyrabecsülöm, de mégis egy kicsit groteszk kép, hogy jelenleg, amikor 347 egyetemig tanár van és mellettük egy csomó tanársegéd és adjunktus, úgyhogy ez a szám tulajdonképpen háromszor annyi, mint amennyi. Nagy-Magyarországon volt, ugyanakkor a miniszter úrnak megállapítása szerint is mindössze 312 állami óvoda van ebben az országban 216 községben. Személy szerint tehát — minden egyéni érdem mellett —több az egyetemi tanár, mint amennyi óvoda, tehát népnevelési és gyermeklélek-képzési szempontból legelső, alapvető Intézmény van ebben az országban. Ez nincs rendjén. Nagyon r magas a torony teteje, nagyon nagy a felépítmény, túl van méretezve, és az alap nagyon el van kesikenyítve. E mellett a 20. cím egyik rovatában a kisdedóvóintézetek és épületek létesítésére nincs felvéve semmiféle összeg. Tavaly 450.000 pengő volt felvéve erre a célra beruházások címén, most egy fillér sincs. Pedig a gyermeklélek megmentése és jóirányba való terelése köztudomás szerint az óvódáknál kezdődik. Nagy mulasztás terheli a közoktatásügyi kormányt abban a tekintetben, — noha tudja ezt indokolni és fedezni azzal — hogy a pénzügyi kormányzat nem bocsátott rendelkezésére elegendő összeget idejében s hogy mindezen feltétlenül szükséges kiadások fedezésére kell időben ezért nem gondoskodott megfelelő összegről. Ámbár helyi kérdésnek látszik, de kénytelen, vagyok megemlíteni itt a hódmezővásárhelyi óvónőképzőintézet ügyét. Ez mindjárt nem tűnik fel helyi kérdésnek, ha kijelentem, hogy az országban mindössze két állami óvónőképzőintézet van: Budapesten és Hódmezővásárhelyen. Ügy tudjuk, hogy a kultuszminiszter úr a hódmezővásárhelyi óvónőképzőintézetet be akarja szüntetni. Tavaly már az első osztályba nem lehetett növendékeket felvenni, most megint nem lehet, és így természetesen ma már a második osztályba sem lehet felvenni növendékeket. Ez successive azt jelenti megítélésem szerint, hogy ezt az intézetet a kultuszminiszter úr be akarja szüntetni, vagy át akarja ormán telepíteni Szegedre. En is szeretem Szegedet, a kultuszminiszter úr is szereti, hiszen képviselője is, de azért kérem, hogy ezt az igazságtalanságot ne vigye keresztül, már csak Mayer János földmívelésügyi miniszter úrra való tekintettel sem, aki Hódmezővásárhely városának egyik képviselője. A város törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésében kimondotta, hogy az óvónőképzőintézet épületét tulajdonjoggal átadja a kultuszkormánynak. Viszont ha ott méltóztatik hagyni az óvónőképzőintézetet, és megmarad a tavalyi költségvetés keretébe felvett összeg az építkezések folytatására, ez egyúttal Hódmezővásárhely népe számára, amely nagy szociális bajokkal küzd és nagy nyomorúságba vergődik, munkaalkalmakat is jelentene. Kérem tehát a t. kultuszminiszter urat, méltóztassék ezeket az intézkedéseket minél hamarabb megtenni. Nyilt és határozott feleletet kérek erre illő tisztelettel a t. kultuszminiszter úrtól. Ami mármost azt illeti, hogy például a gyógypedagógiai, siketnéma intézetek istápolásával miképpen állunk, rámutatok arra, hogy tavaly gyógypedagógiai tudományos társulatok, siketnéma-otthonok céljaira 1588 pengő volt felvéve, s most — s ha nem a t. kultuszminiszter úrnak, hát a pénzügyi kormányzatnak — volt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIX. I. ülése 1930 június 3-ixn, kedden. 9 lelke ahhoz, hogy ezt az 1588 pengőt is törölje. Ez jelzi kiáltóan, mondhatnám, rikoltóan azt a gazdasági és pénzügyi politikát, amelyet a t. rendszer 10 éven keresztül folytatott, a «fenn az ernyő, nincsen kas» politikáját. Általános gyógypedagógiai, siketnémapártolási célokra a tavalyi költségvetésben felvett 36.000 pengő helyett csak 22.350 pengő van felvéve. Ez megint siralmas adat. De menjünk tovább. Nézzük a testnevelési költségeket, nézzük, mi van felvéve iskolai testnevelési célokra, a leventeügy istápolására, amiről mindig szónokolnak t. képviselőtársaim is velem együtt, mert hiszen a leventeintézményt magyar nemzeti szempontból, általános testnevelési szempontból, a jobb jövő megalapozása szempontjából feltétlenül szükségesnek tartom. Természetesen mindazoknak a kinövéseknek, amelyek eleinte az adminisztrációban jelentkeztek, a lenyesegetése feltétlenül szükséges. Most, amikor a levente-intézményt sikerült népszerűsítenünk meglehetősen szépen, úgy gazdálkodó közönségünknél, mint iparosainknál, akiknek alkalmazottaiknak a levente-órákra küldése bizonyos munkaidőveszteséget és kellemetlenséget jelent, jön a t. r

kultuszkormány, — és méltóztatik, t. egységespárt, ezt,a jövetelt fedezni? — jön azzal, hogy 350.000 pengő helyett csak 250.000 pengő van felvéve a, költségvetésben erre a célra. Jön a t. kormány azzal, hogy a cserkészek istápol tavalyi 80-000 pengő helyett csak 10.000 pengő van felvéve. Hiszen cserkészeink nemzetközi vonatkozásokban még Angliában is dicséretet és dicsőséget szereztek ,a magyar névnek. (Ügy van! Ügy vari! jobbfelől és a középen.) Beruházási célokra tavaly a levente-intézmény pártolásánál egymillió pengő volt felvéve, most pedig egyetlenegy krajcár sincsen. Tavaly a közép- és főiskolai testnevelést előmozdító létesítmények támogatására, játszóterek,^ sportterek létesítésére 10.000 pengő volt felvéve, most pedig csak 5000 pengő. Ezek a számok tényleg azt bizonyítják, hogy a kormányrendszermaga is érzi az eddig folytatott pénzüfrvi és gazdasági politika csődjét. Nem tud tovább mit tenni, s a túlköltekező pénzügyi politikának, amelyet éveken keresztül folytatott, keserű levét, fekete levesét most kénytelen meginni a népnevelésnek, <a testnevelésnek, a középiskolai sportképzésnek álmagyar jövő szempontiából mindnyájunk által feltétlenül pártolandó nagv és nemes ügye. Vasárnap ott voltam Hódmezővásárhelyen egy nagy levente-ünnepélyen, ahova csak a külterületekről 34 iskola és olvasókör körzetéből jöttek el a csapatok, a 'belterületekkel együtt voltak 1600-an, akik gyönvörű szabadgyakorlatokat és erőmutatványokat végeztek katonásan, magyar nemzeti dalt is énekelve. 35s én feljöttem ide az Országházáéba és kérdezem, mert a leventéknek csak egy részük volt formaruhában, egyenruhában, bár szerettem volna, ha mind abban lettek volna, de nincsen pénz, a társadalom sem segíthet eléggé: vájjon a t. kormány és a mögötte ülő t. párt a testnevelésnek és a cserkészeti intézménvnek — cserkészek is voltak ott — további fejlesztésére megteszi-e azt, ami kötelessége? Nem találja-e meg a menlevelet^a nemcselekvés számára azzal, \ogy nincs pénz? Erre kell lenni pénznek! (Ügy van! Ügy van! iobb felől.) Es a középiskolai "sport fejlesztésére is meg kell lennie a pénznek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mert ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy a középiskolák nevelik azokat az erős tornászokat és vívókat, akik később az atlétikai klubokba fel2