Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

Az országgyűlés képviselőházának 40 hogy tettenértek. (Fábián Béla: Bocsánatot kérek, nem. ezt mondtam!) Ezzel szemben Gaal Gaston képviselő úr egy másik kategóriának beadványából arra a meggyőződésre jut, hogy a forgalmiadóellenőrök amiatt panaszkodnak, hogy ők járnak utána, ők hozzák létre működésükkel ezeket a bírságokat, de még sem ők kapják, hanem be kell adni a központba, és abból keveset kapnak. En a t. képviselő urakra bízom, hogy egymás között méltóztassanak ezt a nézeteltérést elintézni. (Fábián Béla: Nincsen közöttünk nézeteltérés!) A 'szisztéma az, hogy ' ezek a bírságpénzek egységes alapba folvnak és ezekből a bírságpénzekből adnak bizonyos segélyeket, bizonyos^ jutalmakat a pénzügyi tisztviselőknek, általános szabályok szerint és nem protekciós alakoknak, — mint méltóztatott mondani — és adatnak azért, hogy ha humanitárius, szociális szempontból segélyre rászorulnak, akkor segélyben részesüljenek, ha pedig külön jutalmat érdemelnek munkájukért, ezt a jutalmat megkapják. Bocsánatot kérek, t. képviselő urak, én azt mondottam, hogy elvileg egyetértek abb an -, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek az összes alkalmazottak, méltóztassanak azonban figyelembevenni, hogy hosszú ideié' nem leszünk abban a helyzetben, hogy általánosan arra a nívóra hozzuk a tisztviselők fizetését. amely mellett ők segélyre, vagy külön segélyre és jutalomra nem fognak rászorulni. Higyjék el a t. képviselő urak, hogy ha a képviselő urakhoz sok memorandum jut is el, hozzám nem csak memorandumok jutnak el, hanem látom ennek a naery tisztviselői 'karnak, amelynek élén állok, összes baját és nyomorát, s én nagyon sajnálom, hogy a költségvetés nem engedi meg, hogy erre a célra nekem nagyobb összeg álljon rendelkezésre. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy teljesen érző szívvel használom fel azokat az összegeket, amelyeket a törvényhozás rendelkezésemre bocsát abból a célból, hoffy azoknak a kezébe jussanak, akik azokat tényleg megérdemlik, akiket sorscsapások, családi betegségek, egyéb körülmények, vagy a gazdasági helyzetnek hibájukon kívül való romlása olyan helyzetbe ihoznak, hogy nekik némi segélyt 'kell nyújtanunk. De bocsánatot kérek, kénytelen vagyok, ha már ez a kérdés felvettetett, itt a Ház előtt ráutalni arra, hogy az egyenlő fizetést és egyenlő elbánást rangosztályok szerint nem tartom olyan ideálisnak és igazságosnak, különösen akkor nem, ha azok a fizetések r nem teljesen elegendők arra, hogy a maximális igényeket is általában kielégítsék, értem maximális igények ^alatt a nagy családú tisztviselők igényeit. Bocsánatot kére_k, ha a tisztviselő nőtlen ember, vagy kis családu ember, vagy vagyonos, avagy valamiképpen családi oldalról segítség áll rendelkezésére., annak nem igazságos, hogy ugyanazt a segélyt _ vagy ugyanazokat a kedvezményeket nyújtsuk, mint annak az embernek, aki nagy családdal vagy pláne beteg családtaggal kénytelen számolni. (Egy hang jobbfelöl: Igaz! — Fábián Béla: Igaz? Akkor a honoris causa tisztviselői kart kell visszaállítani!) Ha nézem a tisztviselők romlását és eladósodását, méltóztassanak elhinni, hogy az rendszerint egy családtagnak betegeskedésével, sokszor nem is valami nagy betegeskedésével, a neveltetésből, vagy kisebb-nagyobb bajokból származó aránylag kis adósság csinálásáyal kezdődik és annak a tisztviselőnek mégis egész életét megrontja és munkakedvét elveszi. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Nem lehet és ülése 1930 június 6-án, pénteken. 157 nem lesz olyan gazdag ez az ország hosszú ideig, hogy minden tisztviselőnek ^ olyan fizetést adhasson, hogy azok az élet által előidézett bajokon és zátonyokon segítség nélkül átjuthassanak. Szüksége» tehát, hogy a tisztviselők különböző formákban segítséghez jussanak, így a tisztviselői hitelnek nagyobb mértékben való nyújtásával, továbbá ilyen segélyeknek és jutalmaknak juttatásával és azzal, hogy tisztviselői jóléti iméziményeket nagyobb mértékben csináljunk, mint csináltunk a múltban. Itt térek rá Gaal Gaston igen t. képviselő úrnak arra a megjegyzéséire, amelyet a keszthelyi, illetőleg hévíz-szentandrási tisztviselői ióléti intézménnyel kapcsolatban felhozott. Tévedésben méltóztatik lenni: ez nem a bírságokból létesült, hanem a nyugdíj járulékalap pénzéből. Hivatali elődöm vásárolt meg ott egy eladóvá vált telket abból a célból, hogy azok a tisztviselők, akik gyógyulásra szorulnak, ezen a jóformán egyedülálló jóságú fürdőnkön olyan áron juthassanak a gyógyulási lehetősléghez, amely a tisztviselők fizetésével arányban áll. Ezt az intézményt azután én még bővítettem azért, hogy abban nagyobbszámban részesülhessenek tisztviselők, de ré- • szesülhessenek altisztek is. Egy külön oayillont építtettem most, amelyben még olcsóbb ellátást tudunk biztosítani azoknak. aMknek az eddigi ellátási költség drága volt. Ez egv nagyon jó intézmény, amelyet a tisztviselők százai vesznek igénybe, természetesen az egész tiszt viselői karból és nagy hálával veszik azt, hogy ott aránylag olcsó oénzen maguknak és osaládtiagjaiknaik gyógyulást szerezhetnek. Diffiikultólni méltóztatott azt, hogy^ azért, hogy ez az intézmény növelje vagyonát, egy birtokosnak itt lévő forrását tették tönkre* vagy vették igénybe. (Gaal Gaston: Tulajdonították el jogtalanul!) Erről az esetről nekem tudomásom van. Tényleg azonban^arra & helyre nem volt védőterület megállapítva és ennek folytán természetesen joggal lehetett fúrni, (Gaal Gaston: A formai jog szerint!) azonban ennek a fúrásnak néni az volt a célja, hogy a hévizi fürdőnek versenyt csináljanak. Ennek a fúrásnak az volt a célja, hogy magát azt az épületet ellássa vízzel, mert — amint azt a képviselő úr, aki valószínűleg ismeri ott a helyi viszonyokat, (Gaal Gaston: Nagyon jól isimerem!) szintén tudja — nagy bajok vannak ott az ivóvízzel és általában^ a vízellátással és mivel a meglévő kút elégtelen volt, de különben egészségügyi szempontból is a vizsgálatok azt mutatták, hogy a kút vize kifogás alá esik. ennek folytán mélyítettek le egy fúrást. Különben is, értesülésem szerint. — ez volt az utasításom is — a tulajdonossal együtt tárgyalták le ezt a dolgot és az ügy békés elintézést nyert. Éppen az én utasításomra ^hívtáik meg a tárgyalásokra a tulajdonos kénviseletét és tudtommal a kérdés teljesen simán intéztetett el, úgy. hogy mindkét forrásnak a védőterülete megállapíttatott. Ugyanezen a területen más tisztviselői csoportoknak is vannak jóléti intézményei, így a postásoknak és azt hiszem, a rendőrségnek és a csendőrségnek. Méltóztassanak ezeket az intézményeket azzal a szeretettel... (Fábián Béla: Van a pénzügyminisztériuminak külön nyugdíjintézete?) Nines külön nyugdíjintézete a pénzügyminisztériumnak, hanem a pénzügyminisztérium kezelésében van az egész nyugdíj járulék -alap, amelyből csak egyes ágazatoknak, így a rendőrségnek, a csendőrségnek és a postásoknak különválását koncedáltam abból a célból, hogy az alapnak az ő specialis viszo-