Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-404
158 Az országgyűlés képviselőházának nyaik szerint való külön kezeltetése jobban biztosíthassa azoknak az igényeknek kielégítését, .amely az ezeknél a testületeknél gyakrabban előforduló bajokon segíthet. Nem méltóztatnak képzelni, hogy például éppen a csendőrség keretében mennyire elterjedtek egyes betegségek, amelyek az ő hivatásukkal kapcsolatosaik és míg a csendőrségnél egy kimutatás szerint a reumás betegségek szaporodtak el nagy mértékben, addig a rendőrségnél szintén a foglalkozásból kifolyólag a reumás betegségeken felül a szívbetegségek is. Éppen ezért vált^ szükségessé, hogy a belügyminiszter úr a szívbetegek gyógyítására egyetlen alkalmas helyet. Balatonfüredet válassza ki és ott nekik jólétig intézményt teremtsen, Hévizet pedig a reumás betegek részére rendezze be. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a jóléti intézmények, amelyek árra szolgálnak, hogy ott a tisztviselők olcsóbban szerezhessék vissza egészségüket, igen áldásosak. En sokkal több hálálkodó levelet tudnék a t. képviselő uraknak felmutatni, mint amennyi panaszlevélre a t. képviselő urak hivatkoznak. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Hogy vannak panaszok, azt is megmondom, hogy mire vezethetők vissza. Ezek a jóléti intézmények természetesen nem tudnak mindenkit kielégíteni és ennek folytán egyesek elmaradnak, akik nem juthatnak oda be, vagy pedig későbbi időpontra jegyeztetnek elő. r Amennyire az időm megengedi, ennek a kérdésnek a kezelését is ellenőrzöm. Ezek a jóléti intézmények olcsó, egészséges, jó ellátást nyújtanak s a betegek a jelentkezés sorrendjében, ahol pedig az orvosi bizonyítványok által a sürgősség jeleztetik, ott a szerint osztatnak be, hogy ezekbe a fürdőkbe bekerülhessenek. Bárdos Ferenc igen^ t. képviselő úr a kispesti vízvezeték kérdését ,tette szóvá. Részemről ez a kérdés régen el van intézve, azonban az érdekelt községek között — úgy tudom Kispest, Szentlőrinc, Csepel és Erzsébetfalva azok, amelyek csatlakozni akarnak — elhúzódtak a tárgyalások részben közigazgatási okokból, mert egyesek megfellebbezték a határozatokat, részben pedig azért, mert a községek nem tudtak megegyezni a vízdíj kérdésében és a vízvezeték mikénti létesítésének kérdésében. En ebben az irányban többször sürgetőleg lépteim közbe éppen a képviselő úr által felhozott szempontból, hogy most, amikor ezeken a helyeken munkahiány van és itt van a megfelelő fedezet, végre a községek egyezzenek meg, hozzák meg határozataikat, hogy az építkezés megindulhasson. Tudtomanal ennek a nyomatékos közbelépésiemnek eredménye is lett és végre ezek a létesítmények megkezdettek és készülnek. Ennek az intézménynek fontosságiára joggal hivatkozott a képviselő úr, mert ezeknek a városoknak és községeknek vízellátása aggasztólag rossz volt közegészségügyi szempontból is és legfőbb ideje annak, hogy vízvezetékkel láttassanak el. Mivel pedig vízzel való ellátásuk másképpen nem volt létesíthető, vagy remélhető a közeljövőben, mintha a wekerletelepi vízvezetéket bővítjük ki és ezeknek a^ vele teljesen^ összeépült helységeknek vízellátását is egységesen csináljuk meg, ennélfogva igaza van abban, ,hogy ennek a legnagyobb fontossága van mindenféle szempontból. (Bárdos Ferenc: Igen, de a csatornákat is ki akarják építeni és erre kérték a pénzügyminiszter urat!)^ A csatornák kérdése nem tartozik az én tárcáim körébe, ennélfogva sajr 4. ülése 1980 június 6-án, pénteken. nálatomra ebben a kérdésiben nem tudok nyilatkozni. A hadikölcsönjegyzésben résztvett nyugdíjintézetek kérdésénél úgy áll a dolog, hogy a költségvetésiben ilyen segélyezések céljaira aránylag tényleg nem nagy összeg van felvéve. Egyelőre ezt az összeget \ nemi tudjuk emelni, én azonban a ma^am részéről a népjóléti miniszter úrral érintkezésbe léptem, hogy a segítésben somajussiamak már azok a nyugdíjintézetek is, amelyek vagyontalanok maradtak, éppen azért, mert tőkéjüket hadikölcsönbe fektették. Azt hiszem, hogy ezzel a felmerült kérdésekre a választ tőlem telhetőleg megadtam és kérem a cíim elfogad áslát. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 15. cím meg nem tlámiadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző {olvassa a 16. címet): Gaal Gaston! Gaal Gaston: Elállók a szótól. Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jesryző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 16. címnél, amely az állami nyomdáról szól, fel kell szólalnom azért, mert abban a válaszban, amelyet a pénzügyminiszter úr nekem az általános vita során adott, a kérdésnek melléje beszélt. En nem arról szóltam, hogy az állami nyomda nem bocsát el munkásokat és ez az én szememben sérelem a munkásságra nézve, hanem arról szóltam, hogy az állami nyomda egy olyan iparban, amelyhez ő is, tartozik és amelvben, tudniillik magániparban^ 98%-bam kollektív szerződésben él a munkásság, ezt a kollektív szerződést nem respektálja. Hogyan egyeztethető össze a pénzügyminiszter úr^ elgondolásával az, hogy tanácskozik személyesen a szakszervezetek kiküldötteivel, ott szó esik a kollektív szerződésről, ott elismeri a miniszterelnök úr maga, hogy a kollektív szerződés eszköz, amely az iparban a békét fenntartja, de ugyanakkor az állam intézeteiben, így az állami nyomdában ezt nem ismerik el? Arról beszéltem, hogy az államig nyomda csak azért, hogy szervezett munkásokat ne kelljen felvennie, túlóráztak Arról beszéltem, hogy az állami nyomda, c«ak azért, hogy szervezett munkásokat ne kelljen felvennie, idegen honos munkásokat alkalmaz, amikor pedig ebben az iparban 1500 miagvar honos munkanélküli van % Bocsánatot kérek, erre feleljen a ( z igen t. pénzügyminiszter úr, nem arra. amiről én nem is beszéltem. Enpen ezért szükségesnek tartottam, hogy úiból felszólaljiak és hogy kérjem a. pénzügvminiiszter urat, hogy arra nézve méltóztassék válaszolni, hogy az állami nyomda, amely az ő fennhatósága alatt áll, a kollektív szerződésről miként gondolkozik. Éppen ezért ezt a címet nem tudom elfogadni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy a jutalmakról és segélyekről szóló harmadik részre való hivatkozással válaszoljak a miniszter úrnak arra az álláspontjára, amelyet a jutalmakra és segélyekre vonatkozólag előadott Elsősorban a miniszter úr vagy nem tudja, vagy pedig téved abban, miintha a költségvetésben megállapított 1,100.000 pengő volna
