Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

142 Az országgyűlés képviselőházának WS, ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. ban vannak. Mert a csendőrségnél még akkor is, ha őrhelyén teljesíti azt a külszolgálatot az illető csendőr, ahova rendesén be van osztva, kap pótlékot, viszont ezek az emberek, akik 35— 40 kilométernyire kénytelenek menni, hogy el­lenőrizzék az italmérési engedélyeket, ellen­őrizzék a dohánytőzsdéket, nemcsak hogy nem kapnak még ilyen pótlékot, hanem azokat az étkezési járulékokot sem kapják vissza, ame­lyeket annál a testületnél lefizetnek, az is ott marad, amit azután nem kérhetnek vissza sen­kitől és kárpótlást sem kapnak. En tehát arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy amikor van itt egy becsületes tes­tület, amely szívesen teljesíti kötelességét és ér­demes munkát végez, találja meg a módját anj nak, hogy ezek az emberek megkapják méltó fizetésüket és megkapják méltó megélhetésü­ket. Ezeket voltam bátor a pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani, egyébként a tárca költségvetésté elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra íkövetkezik? Héjj Imre jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Nem valami kellemes egy ilyen unalmas délután a költség­vetés vitájának végén felszólalni, mert úgy ve­szem észre, hogy a Képviselőház jelenlévő tag­jait is főképpen és inkább a költségvetési vita vége, mint a vitában elhangzó felszólalások ér­deklik. Mégis mindezek ellenére felszólalok és pedig azért, mert itt akarom szóvátenni azt az adópolitikái amely évek hosszú során át végig­voriiil az egész kormányzáson. Ki kell jelentenem, hogy amikor a pénzügy­miniszter úr a pénzügyminiszteri széket elfog­lalta, én hiú ábrándban voltam és azt hittem, hogy most ecy olyan férfiú veszi át a pénz­ügyminisztérium vezetését, aki végre belátja azt az igazságtalan adózást, amely évtizedek óta folyik ebben az országiban és az adózás kér­dését igazságosabb alapokra fekteti. (Rothen­stein Mór: Tévedni emberi dolog!) Amidőn azonban a pénzügyminiszter úr első költségve­tését beterjesztette, már kezdett szétfoszlani ez a feltevésem, de mégis abban reménykedtem, hogy bár az első költségvetésnél nem birta eb­beli felfogását a pénzügyminiszter úr kellően érvényesíteni, de majd ha a pénzügyminiszteri székben jobban megerősödik, egy későbbi költ­ségvetésben talán már teljes egészében ki fog domborodni az a politika, amely az igazságo­sabb adózás elvén alapszik; amely igazságo­sabb adózás elve valóiában az állam nagyobbik és legfőbb bevételének, az eeryenes állami adó­kat fogja megtenni, nem pedig a közvetett adó­kat, mint például a fogyasztási, a forgalmi és az egyéb, ezzel kapcsolatos adókat. T)e már ez a költségvetés minden kétséget kizáróan eloszlat minden feltevést, mert azok a számszerű adatok, amelyek a tárca költségve­tésében találhatók, mindenkit meggyőznek ar­ról, hogv ugyanaz az adópolitika folyik, amely folyt a korábbi esztendőkben, a korábbi évtize­dekben, amelyen az egész állami adózás most is felénül- az igazságtalan adórendszeren, amely a. tehetősebb, a vagyonosabb osztályt mentesíti az ő vagyonával, jövedelmével arányban álló adózástól ÍMatta Arnád: Uoryan, ugyan! Hogy lehet íffy beszélnie Abszurdum.) és.ezzel szem­ben a széles néprétegeket — amelyek vagyon­nal nem bírnak, amelyeknek jövedelme, kere­sete igen_alacsony — adóztatia meg továbbra is olvan mértékben, hogy az adózásnak ez a mér­téke már kibirhatatlan. (Mattá Árpád: Ez ab­szolút valótlanság!) Ez abszolút igazság, t. kép­viselőtársam, és az ön közbeszólása éppen arról győz meg, hogy helyesen tapintottam meg a kérdést, mert különben nem tette volna meg ezt a közbeszólást. (Vanczák János: A tyúksze­mére lépett! — Mattá Árpád: Ezt meg lehet írni a. Népszavában, de itt nem lehet ilyet mon­dani.) Kereken 810 millió a pénzügyi tárca bevé­tele, amelyben szemelhetem- a bevételi tételeket és kutathatom, hogy valójában miből adódik ez az összeg s meggyőződöm a részleteknél is ar­ról, hogy előbbeni állításom a valóságnak igenis megfelel, mert a 810 millió pengő kerek­összegű bevételben egyenesadóra, amelyek alatt a földadó, házadó, társulatiadó, jövede­lem- és vagyonadó értendők, összesen 176,800.000 pengő van előirányozva. Ez a szám is minden kétséget kizáróan igazolja már, hogy igazság­talan, helytelen adózási rendszerünk van, mert a 810 millió pengő adóbevételben csak 176,800.000 pengő az az összeg, amely az állami egyenes adókra, az általam előbb felsorolt adónemekn esik. Ebből is leüthetünk még egy bizonyos szá­mot, mert a jövedelemadó alá be vannak so­rozva most már azok a rétegek, amelyeknek ke­resete, jövedelme egészben kiszámítva legtöbb esetben az élet 'szükségleteit sem fedezik, mégis már kétszeres adózás alá esik, mint ahogy azt Rothenstein Mór képviselőtársam helyesen fej­tegette, mert részint meg van róva, meg van ter­helve a keresetiadóval, másrészt pedig, ha kere­sete a havi 300 pengőt meghaladja, már jöve­delemadó alá esik: úgyhogy ebbe a tételbe, amely 45 millió pengőben van előirányozva, tel­jes joggal vehetem be a széles néprétegeket, a vagyonnal, megfelelő jövedelemmel nem bíró néprétegeket, úgyhogy ezt vagy legalább ennek nagy részét a 176 millió pengőből leüthetem, így tehát alig haladja valamivel felül a 100 mil­lió pengőt az egyenes adókból származó bevétel. Ez még élesebben világít rá arra az igaz­ságtalan adózási rendszerre, amely ezidőszerint is ebben a költségvetésben kifejezésre jut. Ha a többi főadóbevételi tételeket veszem szem­ügyre, mint például a fogyasztásiadót, itt egy­magában 100,996.000 pengő azaz összeg, amely elő van irányozva. A forgalmiadótételeknél 230,800.000 pengő van előirányozva s a várni öve­déknél 108,179.000 pengő. Ez mind-mind közvetett adó, amelyet a széles néprétegek fizetnek, ame­lyek megélhetése meg van drágítva, amelyek léte bizonytalanná van téve, mert amilyen nagv ez az összeg, a szerint róják ki rájuk a terhet, s a megélhetésüket elviselhetetlenné teszik. Ez a három tétel, a forgalmiadó, a fogyasz­tásiadó tétele s a vám jövedék együttesen 439.875.000 pengőt tett ki kerek ' összegben. Ha csak ezt a két tételt állítom egym ássál szembe, az egyenesadókból származó tételt és ebből a három adóból származó tételt, ez is igazolja azt az állításomat, hogy ebben az országban igaz­ságtalan adórendszer van (Ügy van! a szélső­balolâalan.) és nem helyeznek súlyt arra, hogy az adótételek nagyobb összegét azok a társa­dalmi rétegek fizessék, amelyek vagvoni és jö­vedelmi viszonyaiknál fogva erre sokkal alkal­masaibbak. T. Képviselőház! A kereseti- és jövedelemadó­zásról magam i« szólni kívánok annak ellenére, hop'v erről már "Rothenstein képviselőtársam be­szélt, s annak ellenére, ho*?v erről már mindert esztendőben magam i«-szólottam. Szólani kívá­nok erről azért, mert ú°-y látom, azt tanasz­talom, hogy ezideig TuáSba való volt minden­nemű fi erveim eztetés. hiába való volt a helyzet tarthatatlan ságára, való rámutatás Wem a Je­lenlegi pénzügyminiszter úr, sem elődei, soha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom