Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

134 Az országgyűlés képviselőházának WS fordítva: ö elsősorban a pénzügyi közigazga­tást egyszerűsíti, aminek azután természetes következménye lesz az, hogy az erre szükséges kiadások is csökkeni fognak. Az így elért csök­kentési eredmény nemcsak egy költségvetési évre vonatkozik, hanem állandósul és a követ­kező költségvetési években még nagyobb mér­tékben fog jelentkezni. Miként már említeni bátor voltam, a pénz­ügyi tárca kiadásai ebben a költségvetési év­ben 8 millió ^pengővel csökentettek. A csökken­tés összegéből egy csekély rész, 764.000 pengő esik személyi járandóságra. A személyi járan­dóságok csökkenése, mivel az alkalmazottak lét­számát a pénzügyi tárcánál 195 fővel sikerült apasztani, tulajdonképpen l'l millió pengőt tenne ki, azonban ebből le kell vonni 309.000 pengőt, amely összeg az automatikus előlépések folytán e fizetések kiegészítésére szolgál. A ki­adások apasztásának legnagyobb része, 6'1 mil­lió pengő,a dologi természetű kiadásokra esik, ami természetszerűen itt is a takarékosság fo­lyománya. 1*9 millió pengő csökkenés jelentke­zik az előző évvel szemben a beruházásoknál, ami azáltal vált lehetővé, hogy — mint isme­retes — az előző években folytatott hasznos be­ruházási nagy Programm révén a vidéki pénz­ügyi hatóságok nagyrészt elláttattak állami épületekkel, úgyhogy ebben * költségvetési év­ben már csak kisebb építkezésekről és kisebb épületátalakításokról lesz szó. Mindezen csökenésekkel szemben azonban a pénzügyi tárcánál is találkozunk azzal a végte­lenül szomorú jelenséggel, amelyre már több esztendőn keresztül voltam bátor erről a hely- ' ről rámutatni, vagyis^ a nyugdíjasok létszámá­nak állandó emelkedésével. A pénzügyi tárcá­nál az emelkedés a nyugdíjterheknél 623 410 pen­gőt tesz ki. Ennek a szomorú jelenségnek oka közismert: a nyugellátásban részesedők száma évről-évre még mindig növekedik, és fájdalom­mal kell jeleznem, hogy még esztendőkön ke­resztül ezzel az emelkedéssel kell számolni. A pénzügyi tárcánál az előző évvel szem­ben 103 főnyi emelkedési látunk. A nyugdíjak összegszerű emelkedése egyrészt ebből a körül­ményből folyik, de másrészt hozzájárul ehhez az emelkedéshez az is, hogy — miként ismere­tes — a pénzügyminiszter úr az utóbbi időben egyes városok és községek lakbérét újból sza­bályozta, és ebből ia szabályozásból adódó többlet is növeli a nyugdíj terhet. De növeli ezenkívül a nyugdíj terhet az is, hogy a régi. kisebb illetményekkel nvugdoazott tisztviselők lassanként kihalnak, és helyüket felváltják azok a nyugdíjasak, akik az 1924. évi illet­ményrendezés révén^ most már nagyobb illet­ményeket élveznek, és így nyugdíjbaimenetelük alkalmávial a nagyobb illetmény vétetik a nyugdíjjogosultság alapjául. A pénzügyi tárca bevételének előirányzata a múlt esztendei 837'4 millió pengővel szemben 830/'2 millió pengőt tesz ki, itt tehát a csökke­nés 22 millió pengőt tesz ki. A bevételek csök­kentésénél a pénzügyminiszter úr szeme előtt lebegett az. hogy a közterhek fokozatos csök­kentése mellett az állami szükségletek kielégí­tését biztosítsa, úgyhogy még az állaimháztar­tás egészének további egyensúlyára is meg­legyen a kellő garancia. Hangsúlyozni kívánom — és ezt a költség­vetés alános áttanulmányozásából mindenki megállapíthatnia — hogy R közszolgáltatási be­vételek további csökkentése a közszükségletek kielégítésének veszélyeztetése nélkül ebben a költségvetésben már nem volt tovább vihető. De a bevételek és kiadások egymáshoz való . ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. arányából azt is kétségtelenül megállapíthatja mindenki, hogy bizony a gazdasági viszonyok jelentős javulásáig lehetetlen költséges új cél­kitűzéseket, illetőleg e célkitűzések megvaló­sítását az államháztartás keretébe bevonni, a nélkül, hogy újabb adóemelésre ne gondol­nánk. Már pedig azt hiszem, hogy erre senki sem gondol. Azt látjuk, hogy a pénzügyi kor­mány a közterhek növelése helyett energikus kézzel fogott hozzá a közterhek fokozatos csök­kentéséhez s az adóztatás kérdését sem „nézi rideg fiskális szemmel, ami abból is kitűnik, hogy a múlt évben nyert felhatalmiazás alap­ján a most folvó költségvetési évben több mint 19 millió pengőt kitevő négi adóbátraiékot el­engedett és a bajba jutott adózóknak méltá­nyos fizetési halasztásokat engedett. Ami már most a közszolgáltatási bevéte­lek alakulását illeti, csupán röviden 'kívánok rámutatni arra, ihogy az egyenesadók bevé­tele 4*2 millió pengővel, a forgalmi adók be­vétele 3*4 millió pengővel, a fogyasztási adók bevétele 0*6 millió pengővel, a vámjövedék be­vétele 20'6 millió nenecővel csökkentetett, ami­vel szemben az illeték bevétele 1"9 millióval van emelve. A dohány, só jövedék és osztálysors­játék bevétele azonban az előző évvel azonos összegben irányoztatott elő. A legjelentékenyebb csökkenést tehát a vám­bevételek mutatják. Ennek a csökkenésnek oka a kereskedelmi szerződések vámmérséklő hatá­sán kívül minden bizonnyal a kedvezőtlen gaz­dasági viszonyok következtében beállott fo­gyasztóképességi hiányra és arra is vissza­vezethető, hogy ebben a költségvetési évben az előző évekkel szemben sokkal kevesebb külföldi hitel jött be, ami mindenesetre a vállalkozási kedvet is ellanyhította. Ezekkel szemben azonban a vámbevételek csökkenésének gazdasági szempontból egy igen jelentős előnyét is látom. A belföldi ipar ugyanis olyan mértékben megerősödött, hogy jelentékeny mértékben függetleníthettük ma­gunkat egyes külföldi iparcikkek, különösen a textiláruk behozatalától. A vámbevételek csökkenésével szemben áll tehát kereskedelmi merlegünk igen ihatalmas javulása, aminek nagy gazdasági jelentőségét, különösen fize­tési mérlegünk szempontjából, azt hiszem, fe­lesleges bővebben fejtegetnem. Reméljük azon­ban, hogy a nagyipar a vámvédelem által most már annyira megerősödött, hogy eddigi árpolitikáját bizonyos mértékben igyekezni fog az egyéb gazdasági ágakban beállott árle­morzsolódáshoz és azokhoz az áresésekhez hozzásimítani, amelyek egyéb gazdasági ágak­ban is az utóbbi időben bekövetkeztek. A vámbevételek csökkenésének messze alatta marad azonban az egyen es adók 4*2 milliós csökkenése. Ennek legnagyobb része, 4 millió pengő, a földadónál mutatkozik; ennek oka, miként ismeretes, az, hogy az elmúlt esz j tendőben az adómérséklési törvény révén 8 millióval csökkentetett a földadó, amely a folyó költségvetési évben még csak félévre téried ki, de a kÖvetke7Ő költségvetési évben egész összegében fog jelentkezni a földadónál. Kétmillió pengővel csökken a jövedelem­és vagyonadó előirányzata is, mert a múlt évi fagykárok és a mezőgazdasági termények érté­kesítésében beállott csökkenés nem tette reá­lissá, hogy ebben az évben az előző évivel azo­nos Összeg irányoztassék elő. Ezt a csökkenést azonban ellensúlyozza a társulati adónál a 2 milliós többlet. Ezenkívül az egyenesadókkal kapcsolatban a késedelmi kamatok bevétele is 0'2 milliós csökkenést mutat. A forgalmi adók-

Next

/
Oldalképek
Tartalom