Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

Az országgyűlés képviselőházának 403. ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. 135 nál jelentkező 3*4 milliós csökkenés nemcsupán a vásárlóképesség megfogyatkozásából ered, hanem ered abból is, hogy a forgalmiadók terén igen nagymértékű engedményt tett a pénzügyi kormányzat azáltal, hogy a fázisrendszert bevezette bizonyos áruknál, az átalányozást pedig nagyobb mértékben terjesztette ki az iparosoknál és kiskereskedőknél. A fogyasztási adók közül a cukoradó és az ásványolajadó előirányzása érdemel még nagyobb figyelmet. A cukoradó előirányzata 2*2 millióval kevesebb az előző évinél, amelyet azért volt kénytelen a pénzügyi kormányzat csökkenteni, mert a multévi eredmények és a fogyasztóképesség csökkenése révén nem lenne reális az előző évi összegben előirányozni. Jelentékeny mértékben ellensúlyozza azonban ezt a csökkenést az ásványolajnál mutatkozó 1*6 millió pengős emelkedés, ami az autóforgalom megnövekedéséből ered. Méltóztassék megengedni, hogy a vám-, és a fogyasztási adók és forgalmi adókkal kapcsolatban néhány statisztikai adattal rámutassak arra, hogy ezek az adóterhek Magyarország költségvetése összes bevételének, valamint különválasztva, a közszolgáltatási bevételeknek milyen százalékát teszik és ezt összehasonlítva egyes, nálunk sokkal vagyonosabb külföldi államok (hasonló közvetett adóival. Magyarország Összes bevétele az üzemekkel együtt 1*4 milliárd, ebből a közszolgálati bevételek 784*9 millió pengőt tesznek ki. Ebből ez a három közvetlen adó, a vámok, a fogyasztási adók és a forgalmi adók kitesznek összesen 320 millió pengőt. Ez százalékokban kifejezve kiteszi az összes állami bevételek 22'8%-át, a közszolgálatási bevételeknek pedig 40* 8%-át. Mármost igen érdekes adatokat latunk ebből, ha ugyanis pl. Ausztriát vesszük figyelembe, ahol 1975 millió schillinget tesznek ki az összes bevételek s az összes közszolgálati bevételek ebből 1316 millió schillinget, ez a három közvetett adónem összegezve 636 milió schilling. Ezt százalékokban kifejezve az összes bevételekhez mérten 32 "2%-át teszik ki az Összes bevételeknek, míg a közszolgálati bevételeknek pedig 48'3%-át, ugyanakkor, amikor Magyarországon 22'8-%ot, a közszolgálati bevételeknek pedig 40*8%-át teszik ki. Érdekes még Belgiumnak esete, ahol 11.561 millió belga frankot tesz ki az őszes bevétel, a közszolgálati bevételek pedig 8309 millió belga frankot. Ott az említett három közvetett adónem összesen 4120 millió belga frankot tesz ki. Ezt százalékokban kifejezve az összes bevételekhez inerten kiteszi azok 35'6%-át, — a mi 22'8%-unkkal szemben — a közszolgáltatási bevételeiknek pedig 49'6%-át, a mi 40'8%-unkkal szemben. Németországban, ahol 10.979 millió márka az összes bevétel ÍS a közszolgáltatási bevétel 10.784 millió, ebből ez. a három közvetett adó kitesz 4237 milliót. Itt az összes bevételeknek 42*04%-át teszi ki — a mi 22*8%-unkkal szemben —, míg a közszolgáltatási bevételeiknek pedig 43'5%-át, a mi 40'8%-unkkal szemben. így felsorolhatnám még egy egész sereg hatalmas állam költségvetési adatait, de vegyük például a kisebb államokat, például Romániát. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Románia összes bevételei 38.300 millió leit tesznek ki, közszolgáltatási bevételei pedig 34.808 milliót. A három közvetett adónem 14.902 millió leit tesz ki, vagyis százalékokban kifejezve, az összes bevételekhez mérten 37'06%-ot, — a mi 22'8%-unkkal szemben —, köszolgáltatási bevételeinek pedig 43'2%-át, a mi 40'8%-unkkal szemben. (Az elnöki széket Puky EJaidre foglalja el.) Itt van Cseh-Szlovákia, ahol szintén 43-%ot találunk a mi 22%-unkkal szemben. Egyetlenegy államot találtam, Lengyelországot, ahol az összes bevételek kitesznek 2.943 millió zlotyt. Ebből közszolgáltatási bevétel 2.334 millió zloty. Már most a három közvetett adó náluk 569 millió zlotyt tesz ki. Egyedül ebben az államban mutatkozik 19*3%, a mi 22%-unkkal szemben az összes bevételekhez viszonyítva, a közszolgálati bevételekhez viszonyítva pedig 24%, amely a mi százalékarányunkkal szemben annak körülbelül felét teszi ki. Amíg tehát Magyarországon vámoknak, fogyasztási adóknak és forgalmiadóknak bevétele együttvéve az összes bevételeknek 22*8-%át

i teszik ki, addig csupán Lengyelországban látjuk, hogy az összes bevételekhez viszonyított százalékszám 3%-kai alacsonyabb, mint a mienk. Ezeket az adatokat csak azért voltam bátor felemlíteni, hogy rámutassak arra, hogy a nálunk sokkal hatalmasabb, gazdagabb államoknál is megvannak, sőt fokozottabb mértékben megvannak ezek a közvetett adók, amelyekre különösen az ellenzék oldaláról olyan sokszor hivatkozás történik. Már pedig ezekben a hatalmasabb államokban meglenne a módja, hogy az egyenesadókat nagyobb mértékben fejlesszék és ezekből fedezzék azokat a szükségleteket, amelyeket most a közvetett adókból pótolnak. Az illetékek 1*9 millió pengős többlete a vagyonátruházási és közigazgatási illetékeknél tapasztalható emelkedő irányzat következményeire vezethető vissza. A dohány- és só jövedéknél az előző évek állandó emelkedésével szemben az utóbbi stagnáció állott be, ami részben^ a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulására, részben pedig a szükségletek telített voltára vezethető vissza, úgy, hogy itt az előző évi előirányzás tartatott fenn. Ezekben voltam bátor ismertetni nagy vonásokban a pénzügyi tárca közigazgatási részének anyagát, most ráftérek a pénzügyi tárca körébe tartozó két üzemnek: a Postatakarékpénztár és az állami kőszénbányáik költségvetésének az ismertetésére. A Postatakarékpénztár 1929/30. évi bevétele 11.394.000 pengő volt, az összes kiadások 11,390.000 pengőt tettek ki, a felesleg tehát az előző évben 4000 pengő volt. Ezzel szemben az 1930/31. költségvetési évre előirányoztatott, mint bevétel, 11,390.000 pengő; kiadás pedig 11,386.000 pengő, a felesleg tehát változatlanul 4000 pengő. Itt mindjárt megjegyzem, hogy ezúttal beruházásokra semmi sem lett előirányozva, mert a Postatakarékpénztár beruházásai inkább felújítás és karbantartás jellegével bírnak és azért az ily természetű kiadások — a többi állami üzemeiknél követett eljáráshoz hasonlóan — itt is egy új rovaton v

a «felújítási és karbantartási kiadások» rovatán irányoztatott elő. : ;': '•Az intézet előirányzata az előző évvel szemben alig mutat változást. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy egyfelől most már lassú fejlődéssel kell számolnunk, másfelől a kamatviszonyokban örvendetes változás állott be, mely — bár az intézet betétállománya lényegesen emelkedett — az elhelyezett tőkék után fizetendő kamatok mérvét is csökkentette, úgy, hogy kamatok címén nagyobb kiadások előirányzására nem volt indokolt. Ugyanaz áll az intézet áltál gyümölcsözőleg kihelyezett tőkékre is. A takaréküzletágban az 1929/30; költségve-