Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

Äz országgyűlés képviselőházának UÓÖ. ülése 19BÖ május 28-án, szerdán. 461 lajgeológusaim vizsgálják meg a talajt és állapítják meg, hogy azok a gyümölesnemek alkalmasak-e az ottani talaj és éghajlati viszonyok között, amelyek ott állanak fenn, ahol valaki kertet, vagy kertészetet akar létesíteni, vagy folytatni. Tehát bármikor hozzám fordul valaki, mindig készségesen és szívesen állok rendelkezésére. Ami Pintér László képviselőtársamnak azt a megjegyzését illeti, hogy amennyiben mezőgazdasági szeszgyárra vonatkozó koncessziókat akarunk szövetkezeti alapon nyújtani, vigyázzunk arra, hogy ott a túlinveszticiókkal annyi költséget ne zúdítsunk a szövetkezet nyakára, hogy aztán az nem lesz rentábilis és akkor bekövetkezik az, hogy: adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne. En megnyugtatom a t. képviselő urat, hogy az idevonatkozó tervek megvannak. Ha mi azt a száiz koncessziót három év alatt ki tudjuk adni, akkor már az összes szeszgyári berendezésekre nézve felügyeletet fogunk gyakorolni és együttes beszerzés útján fogunk versenytárgyalást hirdetni és így egyrészről a nagyobbmérvű. tömeges beszerzés révén fogjuk azokat az előnyöket^ biztosítani, amelyeik csak elérhetők, más részről pedig szakszerű felügyeletet fogunk gyakorolni a tekintétben, hogy ott nem egy hozzá nem értő szakember fog beavatkozni ezekbe a dolgokba, aki esetleg túlszámítja, vagy elszámítja magát, hanem a legszakszerűbb vezetés útján fogunk őrködni a felett, hogy azt a célt, amelyet ezzel az intézkedéssel el akarunk érni, tényleg komolyan el is érjük. Csontos Imre t. képviselőtársam a közraktárak mellett szólt. Teljesen igazat adok t. képviselőtársamnak, hogy a gabona piacképessé tételét és mindazokat a kérdéseket, amiiet ő felvetett, a 'közraktárak utján — mint ahogyan voltam bátor már előbb kifejteni — szántén meg fogjuk valósítani, szintén így fogjuk elérni. Steuer György t. képviselőtársam azt a kijelentést tette, hogy a jól fizetett tisztviselő odaadóbban teljesíti kötelességét, tehát törekedjünk arra, hogy a tisztviselők fizetését megfelelően rendezzük. Sajnos, a mai gazdasági és pénzügyi viszonyok mellett ez nem áll módunkban. Azzal teljesen tisztában vagyunk, hogy az a tisztviselő, akinek nincsenek anyagi és kenyér gondjai, nyugodtan viszi bele munkáját, viszi bele életét munkakörébe és törekszik az országnak minél hasznosabb és eredményesebb munkát produkálni. Sajnos azonban idevpnatkozólag most nem áll módunkban intézkedéseket tenni, mert a pénzügyi és gazdasági viszonyok ennek útját állják. Madarász r Elemér t. képviselőtársam a külföldi üdülést keresőket akarja megadóztatni és az így befolyó pénzekből az erdősítést és f fásítást kívánja előmozdítani. Ötletnek ez egész ügyes öjtlet, nem hiszem azonban, hogy keresztülvihető volna. Mert elvégre, ha valaki valamely betegség miatt, vagy nem tudom milyen okok miatt külföldre megy, azt még sem lehet külön adóval sújtani és az így befolyt összeget éppen pont erre a célra felhasználni, mert abban az esetben, ha ez az adóztatás megtörténnék, akkor is más célra használná fel a kormány ezt az összeget, nem erdősítési célokra. Megnyugtathatom azonban t. képviselőtársamat, hogy van egy tervem (Halljuk! Halljuk!) és van egy olyan fedezet, amelyből én a fásítást és erdősítést erőteljesebb tempóban akarom eszközölni. Ha ez megvalósul és ha ehhez a kormánytól megkapom a hozzájárulást, akkor a fásítás és erdősítés terén ázt a programimot, amelyet 15 esztendőre szabtam, meg tudom rövidíteni, úgyhogy sokkal rövidebb idő alatt ezen a téren sokkal többet és nap'vobbat tudok produkálni. T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hog r ilyen távirati stílusban adtam meg a felszólalásokra a választ. Nem tudtam már bőven kiterjeszkedni ezekre a kérdésekre az idő előrehaladottságánál fogva. Kérem a t. Házat, hogy a címet elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl és középen.) Elnök: T. Ház! Az első címre vonatkozólag a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az első címet elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az első címet elfogadta. A hátralévő címek fölött a házszabályok 156. §-a értelmében vita nélkül kell határozni. Következik a 2. cím. Kérem annak felolvasását! Petrovics György jegyző: (olvassa a 2—

là. címeket és a fölmivelésügyi tárcával kapcsodlatos állami üzemek költségvetésének XXIII,, XXIV. és XXV. fejezeteit, amelyeket a Ház elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a földmívelésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII., XXIV. és XXV. fejezeteit részleteiben is letárgyalta és elfogadta. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, június hó 3-án délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi indítványomat elfogadni? (Igen!) A napirendi indítványt elfogadottnak jelen tem ki Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első interpellációt, Györki Imre képviselő úr interpelláció j át felolvasni ! Petrovics György jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a kisvárdai főszolgabíró valótlan tartalmú bizonyítványa tárgyában. A kisvárdai járás főszolgabírája 1765/1928. k. sz

% alatt hivatalos bizonyítványt állított ki Tamás István kisvárdai lakos ügyében. 1. Nyilatkozzék a belügyminiszter úr, vájjon feljogosítottnak tartja-e a kisvárdai járás főszolgabíráját, hogy büntető ügyben oly tartalmú hivatalos bizonyítványt állítson ki, mint amilyet Tamás István ügyében kiállított? 2. Hajlandó-e a mmiszter úr a főszolgabíró ellen 'hivatalos hatalommal való visszaélés miatt az eljárást megindítani s a jövőre vonatkozólag utasítani, hogy hatáskörébe nem tartozó bizonyítványok kiadásától tartózkodjék?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Györki Imre: T. Képviselőház! Tamás István kovácsmester az ungvári városi tanácsnak és az ottani országos gazdasági tanácsnak a tagja. Ebbeli minőségében politikai szempontból összeütközésbe került a városi tanács egy másik tagjával, aki az ottani cseh-szlovak vagy russin-fasisztáknak egyik vezérembere volt. Ebből a politikai összeütközésből kifolyólag hírlapi polémia is volt, a hírlapi polémiából pedig sajtóper lett és a sajtóper során ennek a cseh-szlovák fasiszta embernek, Tamás István ellenfelének, szüksége volt arra, hogy bizonyos