Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

440 Az országgyűlés képviselőházának U00. ülése 1930 május 28-án, szerdán. gyedik osztályú rét, amelynek 23 aranykorona i a tiszta jövedelme: 8 hold, ennek ára 1380 pengő; az ötödik osztályú rét, amelyiknek 20 aranykorona a tiszta jövedelme, 13 katasztrális hold, ennek ára 1200 pengő, vagyis az átlagára ezen 515 katasztrális hold földnek 966 pengő »6 fillér. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Lehetetlen!) Az uradalmak közül a Schöller és Társa cég gazdasága a múlt év nyarán lett felparcellázva. A nagycenki cukorgyárak gazdasága pedig a folyó évben lett részben nagyobb, részben kisebb részletekben eladva és jóval alacsonyabb átlagárban, mint amennyit ez az ár kitesz. Az első, második osztályú földekért négyszögölenként 80 fillért értek el, ami kitesz 1280 pengőt, 1500 pengővel szemben. A többieket pedig- jóval kisebb áron adták el, tehát a földreform útján vagyonváltság-földhöz juttatott kisemberek sokkal drágábban fizetik meg a földet, mint amenynyiért szabad kézből tudják azt megvenni. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Ki állapította meg ezt az árat?) Nálunk állapították meg, ez a hatvanszoros ár. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nem stimmel!) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ugyanaz a helyzet az egész csepregi becslői járásban, amelyben a katasztrális tiszta jövedelem annakidején, — amikor még nem volt vámsorompó Ausztria felé — a bécsi piachoz való közelsége s az azóta az 1917-ben leégett cukorgyár közelsége folytán és a kedvező konjunktúrák folytán, ilyen magas áron lett megállapítva. Azóta azonban egy óriási változás történt, amennyiben a vámsorompó ott van, most már mi... (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Olyan magas tiszta jövedelem nincs az országban, hogy hatvanszoros szorzószámmal ez az összeg jöhessen ki!) Tudom, hogy 25-szörös, voltam bátor^ megemlíteni. 25 koronával számítva, így szintén 1500 pengő jön ki az első- és a másodosztályú földeknél. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Hogyan jön ki a 3000 pengő?) Nem mondtam 3000 pengőt, csak maximálisan 1380—1500 pengőt. A valóságban az ár az első- és másodosztályú földeknél 1250 aranykorona volt, az egyes kisebb parcelláknál, amikor először parcelláztak, drága áron adták el 1800—2000 pengőért, de ez csak 50 holdnál volt így, a többi föld mind jóval alacsonyabb áron lett elparcellázva, mint amennyi a kataszteri tiszta jövedelem szerinti ár. Mély tisztelettel kérem tehát úgy a földmívelésügyi, mint a pénzügyminiszter urakat, méltóztassék ezekre a változott viszonyokra való tekintette] úgy a földhözjuttatottak érdekében, mint a többi lakosságra való tekintettel ezeken az igazságtalanságokon lehetőség szerint segíteni, mert ez az adóban is vérbe megy. Végül, amikor az egész magyar közéletet a mezőgazdaság talpraállításának a kérdése uralja, nem lesz talán érdektelen, ha felhívom a figyelmet egy olyan jelenségre, amellyel arra akarnák kényszeríteni a magyar gazdát, hogy ne használhassa ki földje termőképességét, hanem ugyanolyan költséggel, kevesebbet termeljen. A sopronmegyei gazdák már nagyon régen foglalkoznak cukorrépatermeléssel, valamikor nálunk öt gyár dolgozta fel a termelt cukorrépát. Ma Trianon után, sajnos, csak kettő maradt magyar területen. E két gyár közvetlenül a répa vetési időszak beállta előtt kezdett tárgyalni a gazdákkal és a nagygazdákkal 2.85 pengős árban állapodtak meg, de a melléktermékeket, t. i. répaszelet stb. a múlt árhoz képest leszorították, dacára annak, hogy 1928-ban létesült a cukorgyárak és a gazdák közötti egyesség, amely szerint még az idén is érvényes lett volna, a kisgazdákkal azonban különösen igazságtalanul jártak el, amennyiben azokat lebeszélték arról, hogy ők a 2.85 pengős áron szerződjenek, amely t. i. a londoni cukorárak szerint változik, hanem 2.50 pengős fix árban állapodtak meg. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Flandorffer Ignác: Miután nem volt idő gondolkodásra, a kisgazdák és a nagyobb uradalmak is, ezt a szerződést aláírták. A legsérelmesebb az volt ebben a szerződésben, hogy a cukorgyárak kényszeríteni akarták a gazdákat, illetve a szerződésben ez benne van, hogy kötelesek szeptember 1-étől fogva az ő felhívásukra bármikor a répát kiszedni és azonnal szállítani. Engedelmet kérek, Sopron megye északnyugaton fekszik, ott szeptember hónapban nő a répa, tehát október eiött annak kiszedése őrület és a többtermeléssel egyáltalában nem egyeztethető össze. Tisztelettel kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat és a pénzügyminiszter urat is, méltóztassanak ebben a dologban közbenjárni és a gazdák érdekét megóvni. A költségvetést egyébként elfogadom. (Helyeslés és taps a középen.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Czettler Jenő. Czettler Jenő: T. Ház! A keresztény gazdasági párt hónapokon keresztül tárgyalta a gazdasági programmed és volt szerencsém e gazdasági programúi agrár részének előadója lehetni. A mostani házszabályok szűk keretei köpött ennek a programmnak öt legsürgősebb pontját vagyok bátor felolvasni, hogy azután az indokolásból annyit megkíséreljek, amenyiiyit a rendelkezésemre álló 15 perc hátralevő része megenged. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa:) «A párt követeli a takarékosság minden konzekvenciájának levonását és az állami beavatkozásnak az 1913—14. évi költségvetés kereteire való korlátozását, hogy az összes termelési ágakban az egyéni felelősség^ és az önsegély elve újból teljes erővel érvényesüljön. Minthogy azonban, a mai rendszer és a békebeli szabad gazdasági rendszer között az átmenet zökkenés nélkül csak a szabad gazdasási rendszer legfőbb mozgató erejének, a hiteléletnek normális mederbe terelése útján érhető el, követeljük, hogy a felszabaduló költségvetési tételek, külföldi kölcsönök a magyar hitelügyi szervezet szanálására használtassanak fel. A hitel mindenki számára egyenlő feltételek mellett álljon rendelkezésre, de az állam a jelzálogleveleket kibocsátó pénzintézeteknek a kibocsátott záloglevelek névértéke es a leszámítolási értéke között mutatkozó differenciát az adós javára térítse meg. A személyi hitelnél a Pénzintézeti Központ, és egy létesítendő szövetkezeti hiteiintézet útján betétekkel támogassa azou hitelintézeteket, amelyek^a kapott kedvezményt adósaik javára biztosítják. A mezőgazdasági termények értékesítése terén a külső keret a megfelelő kereskedelmi és vámpolitika. Itt is figyelemmel kell lenni az azonnali megvalósíthatás elvére és a később elérhető célokra. Bármilyen hangzatos indokolással próbálkozzanak is olyan alakulatokat