Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

Az országgyűlés képviselőházának UOí Igen sokat beszélnek és írnak nálunk a termelés átszervezéséről, inkább ipari növények termelésére való áttérésről és a gabonatermesztés csökkentéséről. Bizonyos kis mértékben talán célszerűbb lenne néhány kelendő ipari növény termesztésével intenzivebben foglalkozni, amit már több helyen meg is kezdtek, de egész termelési rendszerünket átalakítani, a gabonatermesztést a minimumra redukálni, a jelenlegi pénztelen világban, mikor befektetésre úgyszólván senkinek sincsen pénze, majdnem lehetetlen. Inkább arra kelí nevelni gazdatársadalmunkat, hogy csakis elsőrendű s a külföldön is jól értékesíthető sőt nélkülözhetetlen jóminőségű terményeket produkáljon. Ennek illusztrálására felhozom azt a tényt, hogy pl. a wieni pékek az általuk forgalomba hozott s világhírű sütemények készítéséhez kénytelenek elsőrendű tiszavidéki magyar lisztet használni, mert olyan jóízű süteményt, mint ezen liszt hozzákeverésével, semminemű, a miénknél talán nagyobb sikértartalmú amerikai manitoba-búzával sem tudnak elérni. (Gyömörey Sándor: A miénk a legaromatikusabb, az bizonyos!) Hogy azonban ezt a célt elérhessük, gazdaközönségünknek megfelelő utasításokat adhassunk, elsősorban mezőgazdasági tudományos és kísérletügyi intézményeink fejlesztésére és azok megfelelő dotációjára volna szükség. Meiczer László igen t. képviselőtársam már rámutatott erre, de méltóztassék megengedni, hogy én is néhány szót szóljak erről a kérdésről. Összesen 31 mezőgazdasági tudományos intézetünk van, melyek a következők (olvassa): Budapesten: Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás, Erjedéstani Állomás, Földtani Intézet, Gabona- és Lisztkísérleti Állomás, Gyapjúminősítő Intézet, Gyógynövénykísérleti Állomás, Madártani Intézet, Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, Mezőgazdasági Múzeum, Növénybiochemiai Állomás, Növényélet és Kórtani Állomás, Országos Chemiai Intézet, Rovartani Állomás, , Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Állomás, Vetőmagvizsgáló Állomás. Debrecenben; Dohány kísérleti Állomás, Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás, Kalocsán: Paprikakisérleti és Vegyvizsgáló Állomás. Magyaróvárott : Gazdasági Gépkísérleti Állomás, Növénytermelési Kísérleti Állomás, Országos Növénynemesítő Intézet, Tejkísérleti Állomás, Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás. Miskolcon; a Mezőgazdasági vegykísérleti állomás, Pécsett szintén ugyanez, Szegeden: az Alföldi Mezőgazdasági Intézet és az ennek keretében működő növénytermelési kísérleti állomás, Kender- és lentermelési kísérleti állomás, Mezőgazdasági vegykísérleti és paprikakísérleti állomás, Talajtani és agrokémiai kísérleti állomás, Újpesten: a Mezőgazdasági vegykísérleti állomás és a Fjoldmívelésügyi Minisztérium növényvédelmi és növényforgalmi irodája Budapesten. Ezeknek az Összes intézeteknek dologi kiadásai, átmeneti kiadásai és beruházási kiadásai együttvéve 1,379.650 pengőt tesznek ki. Tisztelettel kérdem: hogyan lehetséges, hogy mindezek az intézmények, amelyek a mezőgazdaság fejlődésére, haladására elsőrangú fontossággal bírnak, ebből az előirányzott összegből korszerűen, nemes céljuknak és magas hivatásuknak megfelelően fenntartassanak? Ha evvel az összeggel összehasonlítjuk pl. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését, ott azt látjuk, hogy egyetlenegy egyetemnek, a legkisebb !. ütése 19BÖ május É8-án, szerdán. 439 egyetemnek dologi kiadásai is többet tesznek ki, mint az ennek a 31 intézménynek fenntartására előirányzott összeg. (Ügy van! jobbfelől.) Tisztelettel kérem tehát a miniszter urat, hogy ezeket az intézményeket, ha máskép nem lehet, más intézmények rovására is olyan dotációban méltóztassék részesíteni, hogy azok ma különösen fontos, magas hivatásuknak a kor kívánalmainak megfelelően tényleg eleget is tehessenek. Sok mindenről szeretnék még beszélni, az idő rövidsége miatt azonban méltóztassanak megengedni, hogy két dologra hívjam csak még fel a földinívelésügyi miniszter úrnak nagybecsű figyelmét, amelyek tulajdonképpen némileg helyi vonatkozásúak, de mégis az egész országra is vonatkoznak. Körülbelül egy hét óta napról-napra kapok kerületem egyes községeiből leveleket, amelyekben a vagyonváltság-földek és egyéb, a földreform útján juttatott földek árának méltányos rendezését kérik a földhözjuttatottak és amelyekben panaszkodnak arról, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után számított 60 pengős vételár, amelyet 52 év alatt 5V2%-kal fizethetnek, túlságosan magas. A mai újságban olvastam és a földmívelésügyi miniszter úrnak nyilatkozatából is örömmel hallottam, hogy azoknak a földreform-földeknek áránál, amelyeknél az ár gabonában van kivetve, a pénzügyminiszter úr a megváltási árat leszállította a mai kor igényeinek megfelelően. A hatvanszoros szorzószámnak leszállításáról folynak ugyanezek a tárgyalások, de ez még nem befejezett tény. Azt mondja az újság, hogy augusztus végéig mindezek a dolgok rendezve lesznek. Hogy az én kerületemben tényleg vannak ilyen esetek és nemcsak, hogy tényleg vannak ilyen esetek, hanem majdnem egész kerületemben így van, erre vonatkozólag legyen szabad egy példát felhoznom, olyan példát, ahol a vagy onváltság-földek, egyáltalában a földek ára nem lett előre megállapítva, hanem e szerint a hatvanszoros szorzószám szerint lesz megállapítva. Itt a következő esetet legyen szabad felhoznom. Csepreg község határában annakidején a Nagycenki Cukorgyár Rt. és Schöller és Társa cég gazdaságaiból az ottani igénylők között összesen 5.15 katasztrális hold vagyonváltság-föld lett kiosztva a földreform alkalmával. Ebből a területből 494 katasztrális hold szántó, 21 hold rét. Elsőosztályú föld, amelynek 32 korona abban a községben és egyáltalában nálunk az egész becslő-járasban a kataszteri tiszta jövedelme, 25 katasztrális másodosztályú föld. amelynek 26 korona a kataszteri tiszta jövedelme; 60 katasztrális hold, vagyis összesen 85 katasztrális hold lett ezekből kiosztva, ahol a kataszteri jövedelem magasabb, mint a rendeletben, illetve törvényben megállapított 25 aranykorona. így tehát 25-ször 60, vagyis 1500 pengő jön ki, mint holdankénti ár. Harmadosztályú föld, amelynek 27 aranykorona a kataszteri tiszta jövedelme, 99 katasztrális hold lett kiosztva, amelynek ára katasztrális holdanként 1320 pengő. A negyedik osztályú fold 15 x

h aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel, 80 katasztrális hold, ennek ára 930 pengő, az ötödik osztályúnál. amelynél 11 aranykorona a katasztrális tiszta jövedelem: 175 hold, vagyis ennek ára holdanként 670 pengő, végre a hatodik osztályú föld. melynél 7 aranykorona a tiszta jövedelem, 55 hold, ennek ára 420 pengő. A rétek közül a ne-