Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-400
Az országgyűlés képviselőházának 4-00. ülése 1930 május 28-án, szerdán. 421 sites következtében úgy tudjuk ezeket a fajtákat irányítani, hogy minden irányban kedvezőbb eredményt fogunk elérni. Mert eddig mi volt a helyzet? A nemesítésnél csak arra törekedtünk, hogy kvantumot produkáljunk, a fagyállóságot, a szalmaerősséget, a koránérést, a rozsdával szemben való ellenállóképességet tekintettük, de a belső érték, a sikértartalom és a süthetőség szempontjából nem volt szükség a fejlesztésre, mert akkor a tömegtermelésre helyeztük a súlyt. Most, amikor tazután a minőség kérdése merül fel és nyomul előtérbe, a nemesítést erre a térre is ki kell terjeszteni, és semmi kétség aziránt, hogy ezen a téren megfelelő eredményeket tudunk produkálni. Vanczák János t. képviselőtársunk azt kéri, hogy a munkások felé való áradozást váltsuk végre készpénzre. Ami a munkáskérdést illeti, ezen a téren mindent elkövetünk, amit csak elkövethetünk. Sajnos, ez az ország szegény ahhoz, hogy ezen a téren teljes eredményt tudjon produkálni. A legnagyobb és leghatalmasabb államok a legnagyobb erőfeszítés ellenére .sem képesek a munkáskérdést eliminálni. Sőt, Angliában, ahol szocialista kormány van, a munkanélküliek száma napról-niapra emelkedik, és a munkanélküliség terjedése következtében a nyomor is növekszik. Ha tehát a legnagyobb államok sem képesek ezt a szociális kérdést marói-holnapra megoldani, mi sem vagyunk képesek rá. A legjobb indulattal és a legjobb törekvésekkel azon vagyunk azonban, hogy amennyire lehet, a kérdést rendezzük és ia munkáskérdést a megoldáshoz közelebb vigyük. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Ezekben voltam bátor a vita során elhangzott egyes felszólalásokra válaszolni (Éljenzés.) Akik a tavaszi mezőgazdasági kiállítást és a napokban bezárult ipari kiállítást végignézték, azok meggyőződhettek róla, hogy a mai igen nehéz gazdasági viszonyok között is a magyar ész és a magyar szorgalom mit produkált. Meggyőződhettek arról, hogy a gazdasági helyzet nehézsége ellenére is milyen színvonalon áll ennek az országnak mezőgazdasági termelése, ipara és kereskedelme. Rajtunk kívül álló okokból következett be ez a nagy gazdasági krizis, de törekszünk azon enyhíteni és abból kijutni. Akik ezt a két kiállítást megnézték, azt a meggyőződést is meríthették, hogy a legnagyobb bűn a nemzet ellen ma defetista hangulatot a közhangulatba bevinni. (Ügy van! a jobboldalon.) Defetista hangulattal önönmagunkat verjük le. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl) A 'magyar ezeréves mult a küzdelemre volt alapítva. Ne ringassuk magunkat tehát abban a hiú ábrándban és reményben, hogy ez meg f og változni. A magyar jövő is a küzdelmen fog alapulni. Ennek a nemzetnek osztályrésze a küzdés volt, amióta csak a Duna medencéjében letelepedett. Ezt a küzdelmet azonban csak akkor tudjuk megvívni sikerrel és eredménnyel, ha összefogunk, ha tárgyilagosak vagyunk a bírálatban, és ha a mai súlyos gazdasági helyzetet nem arra használjuk fel, hogy a nyugtalanságot, amely a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében tényleg fennáll, még jobban fokozzuk, hanem arra, hogy a népet, a közönséget, a nagy nyilvánosságot tárgyilagosan felvilágosítsuk s a kérdéseket olyan szemszögből világítsuk meg előtte, amely a tényeknek megfelel. (Ügy van!) Azzal nem használunk az országnak és nem enyhítjük a gazdasági krízist, ha a sebeket még jobban tépjük s nyugtalanságot szítunk. Amikor nyilvánvaló, hogy megfelelő hatalmas eszközök nem állanak és máról-holnapara nem állhatnak rendelkezésünkre a ma fennálló hatalmas krízissel szemben, akkor úgy szolgáljuk a közérdeket és úgy segítjük elő Nagy-Magyarország alapjainak lerakását, ha vállvetett munkával, egyetértésben küzdünk a bajok ellen s egymás iránt több bizalommal és megbecsüléssel törekszünk a bajokat orvosolni. (Elénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Abban a reményben, t. Ház, hogy meglesz ez az egyetértés és ez a vállvetett munka, amely meg fogja alapozni a jövő Magyarországot, megköszönve az előadó úrnak az ő nagyon értékes és szakszerű beszédét és megköszönve á tárca vitája során elhangzott felszólalásokat, kérem a t. Házat, hogy a tárca általánosságban elfogadott költségvetését részleteiben is r elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó általános élénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A miniszter úr beszédét három részre osztom. (Zaj. — Várnai Dániel: Szünetet kérünk! A miniszter urat üdvözlik!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni s lehetővé tenni, hogy a felhívott szónok beszédét folytathassa. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Lajos: A miniszter úr beszéde első részében beszámolót tartott a múlt költségvetési tárgyalás és a mostani költségvetésd tárgyalás között tett intézkedéseiről; beszéde második részében programmot adott a jövőről; beszéde harmadik részében pedig pontrólpontra válaszolt az elhangzott felszólalásokra. En először a miniszter úr beszédének utóbbi részével foglalkozom s megállapítom, hogy igen sok miniszter tanulhatna a miniszter úrtól a parlamentáris s alkotmányos kötelességek tekintetében, mert a miniszter úr igenis vette magának azt a fáradságot, hogy az összes felszólalásokra pontról-pontra válaszoljon, s vette magának azt a bátorságot is, hogy állást foglaljon minden egyes kérdésben határozott igennel, vagy nemmel, és így a miniszter úr mindenesetre tiszta helyzetet teremtett a fölvetett kérdések tekintetében. Engem is megtisztelt a miniszter úr, beszédem két részére válaszolván. Az egyik az volt, amikor Vass József népjóléti miniszter úrnak Veszprémben elmondott beszédével foglalkoztam. Engedje meg az igen t. földmívelésügyi miniszter úr, hogy habár nyilatkozata nagyban enyhítette a népjóléti miniszter úr nyilatkozatának káros kihatásait, mégis meg kell, hogy jegyezzem, hogy. ha földbirtokpolitikát akar a népjóléti miniszter úr csinálni, akkor a földbirtokpolitika tekintetében van bizonyos sorrend a teendők között, amelyet szem előtt kell tartani. En a sorrend tekinteteiében fontosabb és sürgősebb földbirtokpolitikai teendőt nem ismerek, mint a már földhözjuttatott kisexisztenciáknak birtokukban való megerősítését. (Helyeslés.) A népjóléti miniszter úr a kalocsai nagyprépostság birtokában lévő homokföldek szétosztásáról és ott a jövőben kisgazdák részére gyümölcsösök telepítéséről beszélt. Ez lehet okos földbirtokpolitika, de mindenesetre egy távolabbi teendő. En sürgősebb teendőt nem ismerek, mint a már