Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-398

322 Az országgyűlés képviselőházának Augen kein Gegensatz ist, denn Politik, eine gute Politik ist nichts, als angewandte, auf die staatliche Gesellschaft angewandte Moral.» Ez a mi álláspontunk, ez az, amiért mi nemzetközileg küzdeni akarunk és ez az, amelyért való küzdelemtől magunkat sem fenyegetéssel, sem a politika semilyen eszközével nem fogjuk eltéríteni hagyni. (Ügy van! jobbfelől.) T. Képviselőház! Eaekután áttérek egy másik nagy nemzetközi eseményre, amelynek kihatásai, lamint említettem, csak közvetettek, minthogy ebben a magyar külpolitika aktív részt nem vett. Célzok itt az elmúlt hónapban Londonban megtartott flottaleszerelési ikonferenciára. Ez ia flottaleszerelési konferencia céljául tűzte ki a tengeren való fegyverkezésnek bizonyos limitálását Erdekeit bennünket az azért, mert «nekünk, magyaroknak, célul kell ugyanezt kitűznünk, más államokkal szemben ugyanezt kell követelnünk nem tengeri, hanem szárazföldi vonatkozásban. A f békeszerződés katonai határozinányai 5. réssének bevezető mondata a következőképpen hangzik (olvassa): «Azon célból, hogy lehetséges legyen valamennyi nemzet fegyverkezését általánosan limitálni, Magyarország vállalja a lefegyverzési kötelezettséget» Tehát abból a célból vállalja, hogy valamennyi nemzet lefegyverzése limitálható legyen. A népszövetségi paktum 8. §ia a következőt mondja (olvassa): «A szövetség tagjai elismerik,, hogy a béke fenntartása a nemzeti fegyverkezések redukcióját követeli meg addig -a mértékig^ amelyet a nemzeti biztonság és a közösen vállalt akciók nemzetközi kötelezettségei előírnak.» Ezeknek az ígéreteknek a győző nemzetek oldaláról mind a mai napig nem tettek eleget (Ügy van! Ügy van!) és az egész világ közvéleménye feszült figyelemmel nézte a londoni flottaleszerelési konferencia lefolyását vájjon legalább tengeri vonatkozásban megindulnak-c végre azon az úton, amelyre nézve szerződéses kötelezettséget vállaltak. Megállapítható, hogy az eredmény csak nagyon részleges és nagyon csekély, amennyiben csak a hajóegységek bizonyos nemére nézve és ott sem az összes öszszehívó hatalmak között, hanem csak Anglia, az Egyesült Államok és J.aplán között sikerült valamelyes egyezményt létesíteni, míg a résztvevő európai két nagyhatalom között, úgymint Olaszország és Franciaország között nem jött létre megegyezés, mégpedig azért nem, mert Olaszország paritást kívánt flotta tekintetében Franciaországgal és így a bennünket is érdeklő földközitengeri flottafe^vverkezés problémáját ez a konfereeia tulajdonképpen nem oldotta meg. T. Ház! Amint az előbb azt mondottam pénzügyi vonatkozásban, hogy a lehető legnagyobb immoralitás egy háborút elvesztő nemzetre pénzügyi reparációt szabni a nélkül, hogy annak Összege meghatároztassék, (Ügy van! Ügy van!) csak ugyanezzel ia kifejezéssel tudom jellemezni a békeszerződésnek egy olyan stipulációját, amely azt mondja: én az idők végtelenségéig nem engedem meg neked, hogy katonát tarts, viszont én magam állig fegyverkezem az emberanyag és a tehnikai eszközök teljes kihasználásával. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Amidőn ezt mondom innen, óvást kell emelnem az ellen, mintha ezzel ebben a kijelentésben a militarista vagy háborús szellemnek akármilyen felfogását vagy célzását is láthatná valaki, mert nem erről van szó. (Jánossy Gábor: Az igazságról!) Szó csak arról van, hogy lehetetlen a nemzetek társaságában helyes egyensúlyt megteremteni, mikor a 3 98. ülése 1930 május 26-án, hétfőn. I legkisebb konfliktus esetén a nemzetek társaságának egy csoportja a kardjára üthet, a másik csoport pedig lefegyeverezve áll és nem tud jogainak érvényt szerezni védelem formájában sem. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A paktum 8. cikke a nemzeti biztonságról szól, és a nemzeti biztonság mértékéig a fegyverkezését helyesnek és elismerhetőnek tartja, kérdezem, vájjon a háborút vesztett nemzetek csoportjánál a fegyverkezés megvan-e engedve a nemzeti biztonság határáig, igen vagy nem és erre más feleletet, mint tagadót, nem lehet adni. Magyarország tehát a legnagyobb örömmel és minden fenntartás nélkül fog a lefegyverzés gondolatához csatlakozni, de csak abban az esetben, ha ugyanezt a másik csooorthoz tartozó hatalmak is meg fogják tenni, más esetben követelnie kell a békeszerződés ezen terhe alól való megszabadítását és a szabad akcióképességet, ismétlem, nem háborús célok és háborúsi fenyegetések, hanem nemzeti biztonságának esetleges támadásokkal szemben való megóvása érdekében. Ugyanaz a szent jog, ugyanaz a jus naturale, amelytől az állatokat sem fosztja meg a természet és amelytől sohasem fosztották meg, sőt nem fosztatott meg a nemzetek társaságában tartósan legyőzött nemzet sem, kívánjia, hogv ez a tályog, a békeszerződéseknek ez 'a hibája, ez az immoiralitása éppen úgy lelikvidáltassék, mint lahogy a pénzügyi vonatkozású része az elmúlt években lelikvidáltatott. Röviden hívom fel a Képviselőház figyelmét egy eseménycsoportra, amely optimizmusra hangolja azokat, akik hisznek az emberiség fejlődésében és hisznek a nemzetek együttélésének tartós béke alapján való fejlődésében. Ez la hágai nemzetközi bíróság súlyának és jelentőségének emel.kedé-je az elmúlt esztendőben. Két esemény volt, ezért beszéltem eseménycsoportról, amely ezt a súlyt és jelentőséget gyarapította az elmúlt évben. Az egyik az Amerikai Egyesült Államok csatlakozása a Courhoz, a hágai nemzetközi bírósághoz, amelytől mindezidáig távol tartották magukat. A csatlakozás erős erkölcsi pluszt fog adni ennek a testületnek, amelyre különben nem szorult reá, hiszen erkölcsileg eddig is kitűnően működött Az erkölcsi szót inkább úgy értem, hogy a nagyobb univerzalitás folytán jogi kérdésekben az érdekek kiegyenlítődésének hatékonyabb fegyvere lesz, mint a múltban volt. A másik ezzel kapcsolatos kérdés az államok nagy részének csatlakozása az úgynevezett fakultatív egyezményhez, aminek értelme az, hogy kötelezŐleg alávetik magukat a hágai nemzetközi bíróság döntésének mindennemű kérdésben, ha egy másik állam, amely ugyanezt a fakultatív egyezményt aláírta, ugyanezt teszi. Az elmúlt évig Magyarország aláírta ezt a fakultatív klauzulát. Hangsúlyozom, Magyarországon megvolt az erkölcsi bátorság aláírni ezt az egyezményt, mielőtt azok a nemzetek, amelyekkel szemben leginkább volt meg reá nézve a viták és konfliktusok lehetősége, ugyanezt aláírták volna; aláírta és ratifikálta Magyarország a fakultatív egyezményt, mielőtt a kisentente államai a maguk részéről hozzájárultak volna és ezzel megtette azt a gesztust, amelynek értelme a következő volt En, Magyarország hajlandó vagyok összes vitáimat veletek szemben békésen elintézni és azt sem várom, vájjon ti ugyanezt a kötelező nyilatkozatot magatok részéről megteszitek-e, igen vagy nem.