Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-398

320 Az országgyűlés képviselőházának E tárcának tudvalevőleg mindössze három címe van: a központi igazgatás, a külföldi szolgálat és a nyugellátások. •A központi igazgatás rovataiban lényegesebb megtakarítás nem volt elérhető, sőt a személyi kiadások 50.000 pengővel emelkedtek, nem személyzetszaporítás, hanem a meglévő személyzet járandóságainak természetes növekedése folytán. Ezzel szemben a külföldi szolgálatban elért megtakarítások összege 189.290 pengőt tesz ki. Ezeknek leglényegesebb tétele a személyi járandóságoknak közel 140.000 pengővel való csökkentése, ami azáltal volt lehetséges, hogy követségeink személyzetében redukciók eszközöltettek főleg a tiszteletdíjasok és a napidíjasok elbocsátása által. Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy a külügyi tárcának egész személyzete 20 személlyel redukálódott, mégpedig 21 személyivel a külföldi szolgálatban, viszont ezzel szemben eggyel kellett szaporítani a központi fogalmazói tisztviselők számát. À redukció a külföldi szolgálatnál vonatkozik egyszersmind a dologi kiadásokra is, amelynek redukálása közel 60.000 pengőt tesz ki részben a távirati költségeknek, részben a külföldi kiküldetési költségeknek megfelelő redukciója folytán. Egészen röviden áttérve a tárca bevételeire, ezek a. bevételek a jelen költségvetési évben még redukálatlanok, azonban ezeknek a bevételeknek igen lényeges csökkenésére kell a jövőben számítanunk; számítanunk (kell pedig a konzulilletókeknél és a vízumkényszer fokozatos megszüntetése folytán előálló bevételeknél. Ha ezek a. bevételi csökkenések nem is érintik kellemesen a költségvetés pénzügyi szempontjait, azok az irányadó és fontosabb szempontok, amelyek mellett szólnak, hogy a személyek forgalma elé immár 10 év óta hárított nehézségek lehetőleg leépíthessenek, kívánatossá teszik azt. hogy Magyarország se ragaszkodjék a vízumok fenntartásához. Amint tudni méltóztatik, már több állammal olyan egyezmény Íratott alá, amely a. vízumokat fokozatosan megszünteti, sőt egészen eltörli. T. Képviselőniáz! A magyar külügyi tárca költségvetése igen szerényen illeszkedik be az asszköltségvetés kereteibe, amennyiben annak végösszege az összköltségvetés végösszegének nem is 1%-át, csupán 0-82%-át teszi ki akkor, ha az üzemek költségvetését is beszámítjuk. Ha pedig az üzemek költségvetésével redukált magyar költségvetés adatait nézzük, úgy ahhoz való viszonylata a külügyi költségvetésnek 1-29%, oly százalékos arány, amely kisebb, mint a legtöbb államban a külügyi kölitségek aránya 'a költségvetés egyéb tételeihez. Ezt azért bátorkodom hangsúlyozni, mert végre Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik, amelyeknek hatékony külpolitikára, erősen aktív külpolitikai tevék enykedésre van szükségük. Ezt tehát ezek között a keretek között költségvetésileg nézetem szerint elég szerényen és viszonyainknak megfelelően oldja meg. T. Képviselőház! Áttérek ezek után magának a tárca működésének rövid vázolására, tartózkodván attól, hogy itt politükai kijelentéseket tegyek, nem lévén ez nekem, mint előadottak feladatom, hanem a tárcát vezető felelős miniszteré. Mégis feladatomnak tekintem azt, hogy röviden szemlét tartsak azok fölött az események fölött, amelyek azóta, mióta legutolszor volt alkalmam innen az előadói székből külügyi tárcánk fejlődését és működését ismertetni, olyanok, amelyeik megérdemlik, hogy azok mel98. ülése 19S0 május 26-án, hétfőn. lett a magyar Képviselőház ne menjen minden figyelem szentelése nélkül el. Röviden kívánom itt elkezdeni azzal, hogy megemlítsem a külügyi tárcának — hogy úgy mondjam — a napi munkáját, azt a munkát, amely nem fontosabb elvi jelentőségű, amely azonban igen fontos ahhoz, hogy Magyarország a nemzetek társaságában elnyerje és elfoglalja ágy politikailag, mint gazdaságilag azt a helyet, amely érdekei szempontjából őt helyesen megilleti. E külpolitikai ténykedés körébe esnek mindazok a szerződések, amelyeket az elmúlt költségvetési év folyamán külügyi tárcánk létesített és amelyeknek egy részét törvényhozásunk már ratifikációjával is megerősítette. Ilyenek mindenekelőtt a békéltető eljárási és választott bírósági szerződések. T.^ Képviselőház! Majdnem obligáttá vált egy államra vonatkozólag mindazokkal az államokkal, amelyektől nem választják el súlyos ellentétek, ily békéltető eljárási és választott bírósági szerződéseket kötni. En a magam részéről, ha nem is vagyok túlságosan optimista az ilyen szerződések értékének megítélése kérdésében, mégis azt hiszem, hogy sok olyan konfliktus, amely a múltban nehezebb konzekvenciákra, adott esetekben még fegyveres elintézésre is vezetett, nehéz, sőt — mondjuk — lehetetlen lesz oly államok között, amelyek annyira kifejezett és határozott választottbírósági kikötéseket írtak alá egymással szemben, mint amelyek immár behálózzák Európának úgyszólván összes nemzeteit. A választott bírósági szerződések e hálózatát az el-' múlt évben egészítettük ki szerződések aláírásával, illetőleg ratifikálásával az Amerikai Egyesült-Államokkal, Törökországgal, Lengyelországgal, majd újabban Spanyolországgal, Bulgáriával, Észtországgal és Görögországgal. Azonfelül is igen lényeges volt e tárcának működése, mert hiszen e tárca körébe is tartozik kereskedelempolitiitai 'beállításunk más nemzetekkel szemben, " mindazoknak a kereskedelmi szerződéseknek megkötése, amelyek az elmúlt periódusba estek, amelyek közül legyen szabad felsorolnom a Litvániával, Portugáliával, Franciaországgal, Perzsiával, Törökországgal, Olaszországgal, Svédországgal, Jugoszláviával és Észtországgal kötött kereskedelmi szerződéseinket. Természetesen e szerződéseknek nem mindegyike foglal magában tarifális megállapodásokat, sőt ezek nagyobbrészben csak a legnagyobb kedvezmény kikötését tartalmazó szerződések, mégis ma ott tartunk, hogy kereskedelempolitikai tekintetben nem állunk úgyszólván egyetlen állammal sem szerződésen kívüli viszonylatban. (Pakots József: Ausztriával.) Természetesen a szerződések felmondása folytán Ausztriával újbóli tárgyalások vannak folyamathan. Éppen ezt a kérdést akartam most megemlíteni. Ugyanígy nehéz és fontos problémája a kereskedelmi politikai beállításunknak a Németországgal megkezdendő, illetőleg folytatandó kereskedelmi tárgyalások és az a politikai irányváltozás, vagy mondjuk agrárpolitikai akcentuálódása a csehszlovák respublika politikájának, aminek következtében ott is várható fennálló kereskedelmi szerződésünk reviziója, esetlepes felmondása és ezzel kapcsolatosan újabb tárgyalások megindulása. Itt említem meg, hogy mindazok a látogatások, amelyeket a külföld vezető aktív államférfiaitól az elmúlt évben élveztünk, és kapcsolatosan azok a látogatások, amelyeket külügyünk felelős vezetője egyes külföldi államok kabinetjeinél megtett, szintén tanulságai