Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-398
Az országgyűlés képvisel óhazának 398. ülése 1930. évi május hó 26-án, hétfőn, Almásy László, Czettter Jenő és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A külügyi tárca. Felszólaltak : Lakatos Gyula előadó, Beck Lajos, Wolff Károly, Peyer Károly, Lukács György, Lázár Miklós, Bogya János, Bárdos Ferenc, Jánossy Gábor, Walko Lajos külügyminiszter. — A földmlvelésügyi tárca. Felszólaltak: Marschall Ferenc előadó és Farkas István. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —- Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyző: könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Walko Lajos, Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. T. Ház! A mai . ülés jegyző-könyvét vezeti Petrovics György jegyző űr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Pakots József jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben^ tudatja, hogy a Spanyolországgal kötött békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről szóló és az országgyűlés két Háza által alkotott törvény, mint az 1930 : XIV. te. az Országos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásulvette. Jelentem a t. Háznak, hogy újabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez^ a budapesti kir. főügyészségtől Farkas István képviselő úr kétrendbeli mentelmi ügyében, r valamint a m. kir. államrendőrség székesfehérvári kerületi rendőíf ©kapitánysága mellé kijelölt ügyészi megbízottól Kabók Lajos képviselő úr egyrendbeli mentelmi ügyében. A megkereséseket a házszabályok 103. §-a értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Napirendünk szerint következik az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. (írom. 937.) Soron van a külügyi tárca általános vitája. Lakatos Gyula előadó urat illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem^ helyesen teszem, ha a külügyi tároa előadásánál ahhoz a szokáshoz alkalmazkodom, hogy elsősorban e tárca költségvetésének pénzügyi vonatkozású adataival foglalkozom röviden; röviden, mondom, azért, mert ennek a tárcának költségvetési r szempontjai nem igényelnek bővebb magyarázatot minthogy az elmúlt esztendővel szemben abban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVIII. különösebb változások nem találhatók. ívem vihető keresztül a külügyi tárcánál — bármennyire óhajtandó is — mint alapgondolat és cél a költségeknek az a százalékos, vagy mondjuk, pontosan, százalékhoz mért csökkentése, amely költségvetésünk ezidei felállításánál irányadó szempont volt. Nem lehet ezt-a külügyi tárcánál keresztülvinni, mert hiszen intézményekről van szó, amely intézmények legkevésbbé a külügyi tárcánál csökkenthetők, vagy szüntethetők meg. Általában tiszteletteljes nézetem az, hogy egy költségvetésnek deflációja bármilyen szükséges is, nem haladhat százalékos, lineáris módon, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mert hiszen nem lehet minden költséget ugyanazzal, vagy csak hasonló százalékkal is csökkenteni. De ha a deflációnak közgazdaságunk sivár helyzete folytán feltétlenül előírt útján haladni akarunk, sőt azon haladnunk kell is, akkor elsősorban néznünk kell azt, mely intézmények azok, amelynél csökkenthetünk, amelyeket leépíthetünk és másodszor melyek az állami tevékenység körébe bevont célok közül azok, amelyekben az állam tevékenységét esetleg csökkenthetjük és ezáltal a költségeket is redukálhatjuk. Ha ezekből a szempontokból indulunk ki, akkor azt kell mondanunk, hogy a külügyi tárca, sajnos, kevés lehetőségét adja annak, hogy költségei redukáltassanak. Mégis abban a megerőltetésben, amely helyesen jellemzi idei költségvetésünk felállítását, résztvett a külügyi tárca is, amennyiben összes költségeit H*5 millió pengőben irányozván elő, a múlt évvel szemben 145.330 pengő redukciót tudott keresztülvinni, amely redukció tulajdonképpen nagyobb, illetőleg lényegesebb ennél az Összegnél, minthogy ennek az évnek költségvetési tételei között szerepel olyan, rendkívüli kiadás is, amely az elmu.lt esztendőben megszavazott argentinai követség felállításával és egyéb rendkívüli tételekkel kapcsolatos. Ha ezeknek összegét, mint egyszeri t kiadásokat, e költségvetés keretéből elimináljuk, akkor a tulajdonképpeni redukciót 300.000 pengőre kell tennünk, amely mégis e tárca költségvetésének is körülbelül 3%-át teszi. 48
