Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

\ 268 Az országgyűlés képviselőházának 396. ülése 1930 május 22-én, csütörtökön. téséit fűtőanyagok árát ,stb. Ha van is csekély pénztári maradvány, az a kiadások rengetegében nyomban 'eltűnik, és kezdődik a függőkölosönök felvétele, mert az év első felében úgyszólván semmi bevétel nincsen. Július l-e után azonban már megindul az adófizetés, hamarosan^befolynak^a község egyéb jövedelmei is, így tehát a pénztár állandóan fizetőképes és ímegtakaríthatj Si Si függőkölcsönök kaimatait. r A községi háztartásoknak a fentiekben elképzelt rendezése esetén véleményem szerint megadatnék a mód arra, hogy a községek háztartásai az eddigi szánalmas lerongyoltságukból .kiszabaduljanak, és remélhető, hogy ily megoldási mód mellett a községek az egyenlő teherviselés gondolata jegyében esetleg megállapítandó újabb 50%-os pótadómegkötöttség mellett is képesek lesznek a reájuk rótt kulturális fejlődés terheit viselni, íijból megindul tehát az -alkotómunka, amely a községek fejlődését jelenti. Miután tudom, hogy a belügyminiszter úr intenciójával ezek a gondolatok megegyeznek, s miután bizalommal viseltetem iránta, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. Seitovszkv Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a nagy anyagra való tekintettel elsősorban is a vita során elhangzott részietekre reflektáljak és itt is azokra a részletkérdésekre, »amelyek nem tartoznak nagyobb elgondolás keretébe és azután foglalkozzam azokkal a' kérdésekkel, amelyekkel a jövőben a t. Házat foglalkoztatni kívánnám s annak a programúinak sorozatos végrehaitáisára utaljak, amely összefüeg a közigazgatási reform egész problémájával. (Halljuk! Halljuk!) Az általános vita során Gáspárdy Elemér igen t. kéDviselőtársam a székesfőváros ügyeivel foe-ialkózott. Ezekre a megjegyzésekre most nem kívánok kiterjeszkedni. Bőségesen volt alkalma a Háznak is- magamnak is a székesfővárosi törvényjavaslat során ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, ott ezekre vonatkozólag észrevételeimet is megtettem és azokat a Ház annakidején szíves volt tudomásul venni. Gyulay Sándor t. képviselőtársam első felszólalásában a saját maga hivatásával foglalkozott, amelyben egy egész szép életet töltött el, ő a jegyzői karnak nemcsak anyagi kérdésével, hanem a községekben való vezérszerepénelk kérdésével is foglalkozott. Én ezeket a kérdéseket, ha csak érintőleg is, beszédem további során a reformikérdlés megemlítésénél kívánom tárgyaini

y mert'ezek a kérdések szintén a reformkérdésnek egy láncszemét alkotják, amelyek a községnek, mint ilyennek a reformjával függnek össze. Kócsán Károly t. kéDviselőtársam érdeklődött egy statisztika iránt, hogy rendelkezésére áll-e ez a belügyminiszternek, amely adatokat tudna szolgáltatni arra vonatkozólag, hogy apadt-e az akták száma a belügyminisztériumban, igen-e vagy semí? Erre vonatkozólag, még mielőtt a racionalizálási kérdés felvetődiött, a magam szerény ténykedése és működése kö-rében megindítottam volt az eljárást minisztérium óimban, mert magam is láttam azokat a kinövéseket, amelyeket a bürokratizmus nemcsak önmagából termelt ki, hanem a nép panaszai folytán ós a nagyközönség viselkedése révén is. Nekem mindig.az volt a célom, hogy ezeket, amennyire csak lehet, lecsökkentsem és lefaragjam. Mem akarom ezzel untatni az igen t. Házat, de megemlítem!, hogy minisztériumomban sok ilyen egyszerűsítést még ennek a racionalizálásnak tényleges bekövetkezése előtt végrehajtottam. Itt vannak rendeleteim, amelyekkel nem kívánom a Házat untatni (Halljuk! Hallju!), amelyek mutatják, hogy én a magam körében erre vonatkozólag mit tettem már. De nem az a lényeges, hogy ezekkel a kérdésekkel nagy dobbal foglalkozzunk, hanem az, hogy volt-e ezeknek az intézkedéseknek eredményük. Én ebben a tekintetben csak egészen röviden annyit mondhatok, hogy ezefe az első kísérleteim megfelelő eredménnyel járták is éppen erről az eredményről kívánok — igen t. képviselőtársaim kérésére is — beszámolni. Az ügyforgalom a belügyminisztériumban 1928-ban kitett összesen 292.932 iktatószámot, vagyis aktát. Magam is megijedve, hogy ez nincs egészen rendjén, túl nagynak és túl soknak találtam ezt, s mindjárt az első intézkedésekre ez az aktaszám már 1929-ben körülbelül 40.000-rel lecsökkent. Ha sikerül ezt a racionalizálást továbbvinnem és végrehajtanom azt a Drogrammoimat, amelyet az indokolásban is kifejtettem, akkor, meg va.gyoik győződve, — és ezek az intézkedéseim is bizonyítják, — hogy megfelelő eredményt is tudunk ebben a kérdésben elérni. Ezek: .a számadatok nemcsak számokban, nemcsak az ügydarabokban való megtakarítást jelentenek, hanem az ügyintézésben megfelelő gyorsaságot, megfelelő kapcsolódást, meed)elélő irat-megtakarítást és a felesleges jelentések kiküszöbölését is jelentik, ami mindenesetre már eddig is a bürokratikus kinövések egy részének lenyirbálását mutatja. ÍÉn ugyanezen az úton kívánok továbbhaladni. Ezért a minisztérium összes osztályainak kiadtam az utasítást- hogy minden osztályfőnök maga tegye szemlélet tárgyává ezt a kérdést és tegyen nekem megfelelő ptropozíciókat minden üeregazatra vonatkozólag, ahol egyszerűsítések lehetségesek és rendeleti úton keresztülvihétők. és én a magam részéről nem fogok elzárkózni az elől, hogv minden helyes és józan intézkedést életbe is léotessek. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Hunyady Ferenc gróf t. kéDviselőtársam az iránt intéz hozzám kérdést, foglalkozik-e a kormányzat a képviselők számának csökkentésével, igen vagy nem? Határozati javaslatot is nyújtott be erre vonatkozólag az általános vita során. Erre a feleletet megadtam, hogv aimenynyiben a kerületek kikérekítése a csökkentést már> involvália, akkor nem fogunk elzárkózmi ennek a kérdésnek oly atomképpen való megoldása elől. bogy ha szükségesnek látjuk, a képviselői kerületek számát is csökkentsük. Többi képviselőtársaim már inkább városi és községi háztartási kérdésekkel foglalkoztak az általános vita során. Ezekre a magam részéről majd akkor adom meg a választ, amikor beszédem további során ezekkel a kérdésekkel fogok foglalkozni. A számoszlopokkal nem kívánok foglalkozni. Minthogy az előadó úr beszédében igen részletesen és igen szépen ismertette költségvetésem adatait és konstrukcióját és rávilágított mindazokra a kérdésekre, amelyek ebből a szempontból szükségesek voltak, én felmentve érzem magamat az alól. hogy ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozzam. Itt a számok beszélnek. Általánosságban meg kíyánom jegyezni, hogy én is igyekszem a takarékosság elvét mindenütt érvényesíteni, de amint bölcsen méltóztatnak tudni, tárcám személyi tárca, amelynél képviselőtársaim ré-