Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

248 Az országgyűlés képviselőházának 396. ülése 1930 május 22-én, csütörtökön. saját hatóságai felé azonban még csak nem is erőszakos, hanem nélkülöz minden tekintélyt és minden hatalmat. Vegye tudomásul miniszter úr, hogy önt az ön szolgabírói, alispánjai és talán ^az ön főispánja is tiszteltetik és iazt mondják, hogy ön a belügyminisztériumban lehet úr, de az ő területükön ők az urak, ők a miniszterek, ők parancsolnak és az történik, amit ők akarnak. (Jánossy Gábor: Ilyen bolondot nem mondanak a szolgabírók!) Tessék meghallgatni a konkrét esetet. Felsőgödön, ebben a Budapest melletti virágzó községben 1923 óta sem általános, sem időközi tisztújítás, sem képviselőtestületi választás nem volt, r holott az elöljáróság összes tagjainak megbízatása, továbbá a képviselőtestület választott tagjai felének mandátuma az 1926. év végével lejárt, a másik fele részének r-edig az 1929. év végével szűnt meg a megbízatása. Ennek folytán a község lakossága elesett az önkormányzat jogától; a község törvényen kívüli állapotba jutott, negyedik éve ninoj érvényes költségvetése, zárszámadása; magánszemélyek gyakorolnak hatósági jogkört, az elüljáróság tagjaiként szereplő magánszemélyek javára történt és eddigSOOO pengőt meghaladó fizetési összeg utalása és felvétele törvénybe ütköző cselekmény s^ a képviselőtestület nevében működő magántársaság összes határozatai semmisek. Továbbá községi bírót és pénztárnokot neveztek ki, ami miatt egyrészt az évek óta kiállított összes okiratok, bizonyítványok, stb. érvénytelenek, másrészt magánszemély kezeli a közpénzeket, aki pedig sem adók, sem más közpénzek átvételére nem jogosult, nyugtái, aláírásai érvénytelenek, a fizetésük utalása és felvétele törvénybe ütköző cselekmény. Ez történt itt a szomszédban. Hogy hány ilyen eset van, azt nem tudom. Ez az egy eset került hozzám, •: megvizsgáltam, helytállónak találtam, tudomására adom a belügyminiszter úrnak, kérem, vizsgálja meg a kérdést és intézkedjék olyan irányban, hogy Felsőgödön a törvénynek, az önök törvényének megfelelő közigazgatási átszervezés, illetőle°r önkormányzati újjáválasztás megtörténjék. Ugyanabból a járásból, ahol a miniszter úrnak abszolúte nincs hatalma és nincs tekintélye, még egyetlen ep-v dolgot legyen szabad bemutatnom, egy féltve őrzött és állandóan fenntartás nélkül védett főszolgabírót, aki odáig jutott, hogy ezidőszerint a Lysoform című fertőtlenítőszert gyártó részvénytársaság vigéce, ügynöke. Egy végzés van a kezemben, száma 3636/925. közigazgatási szám, tárgya a tüdő vész elleni védekezés, kiadta a váci járás főszolgabírája. Azt mondja ebben a főszolgabíró úr (olvassa): «Hivatkozással az alispán úrnak — tehát az alispán is benne van, xigylátszik ő a főügynök — 1924. évi április hó 15-én 17198/924. kig. szám alatt kiadott és á Vármegyei Hivatalos Lap 1924. évi 17—19. számában közzétett rendelkezésére, amelyben a, «Salán» nevű fertőtlenítőszer beszerzését és alkalmazását az alárendelt hatóságok figyelmébe ajánlotta, a mai napon kezeimhez jutott 48—1924. számú közegészségügyi tanácsi nyilatkozat alapján, mely szerint a «Salan»

p nem tekinthető feltétlenül biztos fertőtlenítőszernek, a «Salán» további beszerzését és alkalmazását ezennel beszüntetem. Minthogy ^azonban, r sajnos, tapasztaljuk, hogy a tüdővész terjedése szinte napról-napra nagyobb arányokat ölt és ennek gátat vetni feltétlenül kötelességünk, elrendelem, hogy^ a községek a már régen kipróbált és bevált «Lysoform» nevű fertőtlenítő szert szerezzék be és alkalmazzák. Végül megjegyzem, hogy a jegyzői árvaház kiküldöttje, Virágh Sándor községi jegyző a megrendelés felvétele céljából a községben meg fog jelenni. Vác, 1925. május 6-án. Dr. Horváth s. k., helyettes főszolgabíró. (Scitovszky Béla belügyminszter: Milyen évben?) 1925-ben. (Scitovszky Béla belügyminiszter: 1924-ben!) 1924. és 1925-ben! (Scitovszky Béla belügyminiszter: Miért nyelte el az évszámot a Lysoformmal együtt?) Kedves miniszter úr, az ön rezsimje alatt volt. Arravaló az alispáni hivatal, arravaló a főszolgabírói hivatal, arravaló az árvaházi jegyző, hogy eljárjon a községeknél magánügyfelek nevében és megrendeléseket gyűjtsön? Tisztelt miniszter úr, ez az ön közigazgatása, amely lehetővé teszi az ehhez hasonló dolgokat. Megjegyzem, hogy Felsőgőd meg is rendelt ezen az alapon 800 pengő ára lysoformot, amelyet azonban nem tudott kifizetni, (Kafoók Lajos: Mennyi ebből a provizió?) amely rniatt pert indítottak a község ellen, tehát egész kabarészerű kavarodás van ma is Felsőgöd községben a jegyző ügynökösködese miatt. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Propper Sándor: Ez az ön közigazgatása! (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ez még 1924-ben volt!) Miniszter úr, amikor ön feláll és fenntartás nélkül tudja védelmezni az Ön közegeit, amikor nem vizsgál kérdéseket, amikor nem hallottunk Öptől még egyetlen olyan kijelentést sem. hogy: meg fogom vizsgálni és igazságot fogok tenni, amikor ezt nélkülözzük, akkor ilyen dolgok is lehetségesek. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tájékozatlan a képviselő úr!) Ezt könnyű mondani egy hivatalos irattal szemben. Elnök: Képviselő úr, tessék befejezni beszédét! Propper Sándor: Egy mondattal befejezem. Azt akarom mondani, hogy a miniszter úr ezzel a közigazgatásával szemben, amely nines az ön kezében, amely önt — mint mondottam — nem respektálja, s amelyet ön állandóan védelmez, úgyszólván Guizqt-nak azt a kijelentését, hogy fiaim, gazdagodjatok, átformálja így: fiaim csak garázdálkodjatok! (Zaj jobb felől.) A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon. — Br. Podmaniczky Endre: Ez volt a sláger? — Baracs Marcell: Mosit már legalább íudjnk, hogy mi az a Lysoform!) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György iegyzö: Szabó Iván! Szabó Iván: T. Képviselőház! Előttem két városi képviselő szólalt fel^s mindketten a városok fenyegető közgazdasági helyzete heIvett politikai biaalmi kérdésről beszéltek. Nem csodálkozom ezen. mert különösen ha az egyik beszédre. Kun Béla barátom beszédére reflektálok, az 1916-os vagy 1918-as időkbe képzelem magamat, amikor nem volt más megváltó a városokra, s az egész magyar társadalomra vonatkozólag sem, mint a titkos választóiog kérdése. En magam, aki titkos választójog alapján ülök a parlamentben, nem büszkeségből mondom ezt, csak annak hangsúlyozásával- bogv ugyanazt a hitet teszem le, amelyet Csák Károly t. barátom erre vonatkozóid fy olyan korrektül és helyesen kifejtett... (Hegymegi Kiss Pál: Ez volt a kecskeméti második rendes választás, ahol nem kellett lemondania a megválasztottnak!) Mint titkos választás alapján bekerült képviselő mondom ezt, mert sem a szabadsághoz, sem