Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-395

204 Az országgyűlés képviselőházának 3 tek meg. Azst hiszem, 1916-foan kezdtek ezzel [ a törvénnyel foglalkozni és mai formáját körülbelrQ 1920-ban érte el. Amióta én ebben a minisztériumban vagyok, (Farkas István: A kormány nem tud mást csinálni, rá akarja kényszeríteni a fővárosra!) foglalkozom ezzel a kérdéssel és mondhatom, hogy speciálisan azok a kényszerítő rendszabályok, amelyekbe belemagyarázható az, hogy azok alapján a székesfővárosra a dunántúli telep árama rákényszeríthető lenne, mostani formájukban, ma sokkal enyhébbek, mint az eredeti, mondjuk úgynevezett Ladányi-féle tervben foglaltak. Én saját magam voltam bátor belekoncipiálni és be kell vallanom, hogy nem tudtam erről az enyhébb dologról sem, hogy ez a fővárosra alkalmazható. Annál kevésbbó magyarázható, tehát bele az a tendencia, hogy azért hozatott ez meg, holott a legenyhébb esetről van szó. (Farkas István: Abszolúte a legrosszabb!) Magát az energiatörvényt meg kell hozni, mert takarékoskodni kell Magyarországon az energiaforrásokkal és mert lehetővé fcelL tenni a szegény embernek is az olcsó világítást és lehetővé kell tenni elsősorban-a gyáriparnak, de az éppen olyan fontos kisiparnak is, hogy olcsó energiával dolgozhassák. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) Válaszolok azonban a konkrét kérdésre is. Ha Budapest ^székesfőváros átveszi ezt az ^áramot azon az áron, ahogy ő azt először kérte tőlünk, vagyis a legolcsóbb budapesti telep, a lágymányosi telep árán, akkor évente négy millió pengőt takarít meg, ha pedig azon az áron veszi át, amelyen most kéri tőlünk, (Farkas István: Nem ikéri, csak rá akarják kényszeríteni!) öt fillér körüli áron, akkor két millió pengőt takarít meg. Nem tudom el-' képzelni, hogy mi lehet az oka annak, hol keressem magyarázatát annak, hogy ezt a megtakarítást visszautasítják, nmely egyúttal azt jelenti, hogy míg én egy kiló hulladékszénből, amely olyan rossz, hogy ki sem hozzák a földből, tudok^ egy kilowattórát termelni a bánhidi c.entráléban, addig több, mint a kétszerese, némely telepnél a kilencszerese kell ugyanennek a szénmennyiségnek sokkal^ jobb minőségű, tüzelésre, fűtésre ' felhasználható szénből- Igen t. Képviselőház! ezt teljes határozottsággal le akarom itt szegezni. (Helyeslés a, jobboldalon. Zaj a, szélsőjobboldalon.) Az ipari problémák között talán másodsorban^ említem, de fontosságában az első helyen említendő a magyar kisipar kérdése. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) t Ha mi ebben az országban termelésről beszélünk, tulajdonképpen \ hibát követünk el, mert mindig a termelőről kellene beszélni. Ha én fontosságot tulajdonítok egy termelési ágnak, elsősorban vizsgálnom . kell azt, hogy kik azok, akik ebben^ a termelésben részt vesznek, kik vannak rászorulva a közületek és az állam támogatására és azt hiszem, kevés osztály érdemli meg úgy ebben az országban a kormánv támogatását és segítségét, mint a magyar kisipari társadalom^ (Ügy van! Ügy van!), amely a maga kiválóságával, megbízhatóságával, polgárosultságával • ennek az országnak valóban egyik legerősebb és legértékesebb tényezője. (Ügy van! Ügy van!) Igen t. Ház! Éppen,, mert ilyen nagy szeretettel foglalkozik kivétel nélkül minden tényezője ennek az országnak a kisiparossággal, elsősoriban feladatunkká tettük ennek a kérdésnek megoldását. A pénzügyminiszter úr hozzájárulásával bejelenthetem, hogy a legközelebbi napok kérdése, hogy a kisipari hitelkérdés megoldására egy tekintélyes összeg, 95. ülése 1930 .május 21-én, szerdán. mintegy tíz millió pengő fog rendelkezésre állni, nem a szövetkezetek támogatására, sem pedig az ipartestületi székházak törlesztésére, hanem igenis a kisiparosoknak és a kisipari termelésnek támogatására (Helyeslés. f —, Jánossy Gábor: Az egyes kisiparosok számára!), az egyes kisiparosok számára. (Jánossy Gábor: Helyes! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Kállay Miklós kereskedelmügvi államtitkár: Ugyanez a princípium, ugyanez az elgondolás vezeti a kereskedelemügyi miniszter urat a közszállítási kérdések vezetésénél is. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Általánosan keresztül óhajtja vinni azt az egész. kormányzat keretén belül, hogy amennyire csak lehetséges, a közszállításokban elsősorban a" kisiparosság része- ' süljön. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Ez volt az egyik indító oka annak, hogy megalakult a közszállítási tárcaközi bizottság, amely minden egyes közszállítással foglalkozik, megteszi azokra megjegyzéseit és a kereskedelemügyi miniszter úr ezeket az észleleteket igyekszik az egész kormányon belül érvényesíteni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Kállay Miklós kereskedelmügyi államtitkár : Igen t. Ház! Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a közszállítások kérdésében teljesen ellentétes támadásokkal állunk szemben. Támadást kapott a kereskedelemügyi miniszter úr, amikor nem a legolcsóbbnak adta ki a vállalkozásokat, de még nagyobb támadásban részesült akkor, amikor az útépítéseknél a legolcsóbb vállalkozót részesítette munkábam Nagyon nehéz így a közvélemény állásfoglalása tekintetében eligazodni, és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ennek megfelelően a közszállítások kiadásánál egyedül csak az állami célokat tartjuk szem előtt. (Helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Ezekbe a célokba azonban beletartozik azoknak a munkásoknak védelme is, akiket a közszállításhoz jutott vállalatok alkalmaznaik. A felszólalások következtében el fogom rendelni,^ hogy egész r Magyarországon azonnal vizsgálják meg a bérviszonyokat és azokat a béreket, amelyeket az egyes útvállalkozók fizetnek munkásaiknak. (Általános helyeslés.) Némely helyen már tetteim' próbát ebben a tekintetben és hivatkozom arra, hogy a közszállítási szabályzat — úgy gondolom — 28. Várnak alapján módja és lehetősége van a kormánynak ezekbe a kérdésekbe beleszólni. (Helyeslés. — Farkas István: Kell is!) Méltóztas,sanak meggvőződve lenni, hogy ha a közszállítási szabályzat jelenlegi rendszere nem nyújt módot, akkor más utakon fogom meçtalálni a megfelelő munkabérek biztosításának lehetőségét, amely lehetósé^gek közé tárj tozik a, mezőgazdasági munkabér megállani tó bizottságok bevonása ezekbe a kérdésekbe, aminek azután egyéb kihatása is lesz. (Helyeslés a jobboldalon ) Igen t. Kéoviselőház! Talán méltóztatnak tudni egy konkrét esetről is, amikor nyeregszállítással kapcsolatosan a vállalkozó nem fizette a megfelelő bért a munkásainak. Ebből kifolyólag vizsgálat indult meg, amelynek megvoltak a megfelelő eredményei. Ennek folytán a kereskedelemügyi miniszter úr megállapodott a honvédelmi miniszter úrral, hogy ezentúl csak olyan ajánlatot fogtad el ilyen természetű szállításokra, ahol már a munkabérek is benne foglaltatnak az ajánlatokban. A kisipari szállítások késedelmes kifizetését méltóztatott szóvá tenni. Tudom, hogy eb-