Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-393
12Ô Az országgyűlés képviselőházának 393. ütése 193Ô május 16-án, pénteken. panasz jogát is el akarják venni, (Rubinek István: Mint a példa mutatja!) a panasz szavát is el akarják fojtani, a panaszok és sérelmek felsorolását is lehetetlenné akarják tenni. Erről van szó. (Zaj.) Máshol, a t. közbeszóló képviselő úr szerint, lehet gyűlést tartani, például Szegeden. Ez engem igazol. Szegeden lehet, Budapesten nem mehet, X.-nek lehet és Y.-nak nem. Ha Szegeden sem lehetett volna, akkor még sokkal súlyosabb lett volna a sérelem. Legyen mindig mindenkinek joga és szabadsága ahhoz, 'hogy saját választóival érintkezzék, saját akaratát a nyilvánossággal közölhesse. (Zaj a jobboldalon.) Nem kifogásolom, hogy Szegeden lehet, azt kifogásolom, hogy Budapesten nem lehet. Nem azt kifogásolom, hogy Dréhr Imre államtitkárnak Enyingen lehet, hanem azt kifogásolom, hogy a dolgozó néposztálynak Budapesten nem. lehet gyűlést tartani. Ez az, ami veszélyes ás ami még sokkal rosszabb megvilágításba helyezi a dolgot. (Br. Podmaniczky Endre: Nagy különbség van gyűlés és gyűlés közt! — Rothenstein Mór: Képviselő és képviselő közt! — Derültség.) Ez azt jelenti, hogy itt valóban osztályuralom van. Hogy ki mikor és hol tarthat gyűlést, azt az determinálja, hogy ki jelenti be, melyük osztályhoz tartozik és milyen viszonylatban áll politikai szempontból a kormánnyal. Ne méltóztassék rossznéven venni ezt az én szerény figyelmeztetésemet, ii-emcsak hallottam, nemcsak olvastam, hanem már láttam is megfagyott mosolyokat. (Zaj a jobboldalon.) Ma nem az a helyzet, hogy cicázni lehet a közjogokkal és a közszabadságokkal. Ma nem az a helyzet, hogy ilyen könnyelműen lehet elkonfiskáhii a gyülekezési jogot. Hivatkozom egy nálam és nálunk sokkal nagyobb tekintélyre, Carlyle-re, aki «A francia forradalom» című művében megírja, hogy 1789 július 13ján a francia kormánynak, a francia uralkodóháznak és a francia uralkodó osztálynak sejtelme sem volt arról, hogy mi va ( n készülőben, hogy mi a hangulat, hogy milyen energiák dolgoznak a tömegekben. A kaszinókban vígan pezsgőztek, kártyáztak és táncoltak. (Egy hang a jobboldalon: És a szakszervezetekben? — Peyer Károly: Ott dolgoznak és nem kártyáznak!) Es 24 órával később égett a Bastille, fellángolt a francia forradalom tüze. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Csak a maguk kaszinóiban kártyáznak! Nálunk nem kártyáznak!) Ne méltóztassék ezen mosolyogni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) mert lemosolyogni mirdent lehet, de amikor a kÖA^etkezmények itt vannak, akkor már nehezebb számolni a kérdésekkel. Arra kérem a miniszter urat, — nem fogunk a formulához folyamodni, noha itt van a végzésben, hogy bizonyos napokon belül fellebbezni lehet a belügyminiszter úrhoz — méltóztassék ezt az én felszólal ásómat fellebbezésnek tekinteni és méltóztassék a még rendelkezésre álló 48 óra alatt lehetővé tenni, hogy Budapest dolgozó népe a maga ^igényeinek és a maga felfogásának megfelelően Budapesten a maga gyűlését az egész Európában szokásos formák közt megtarthassa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon ) Elnök: Kíván valaki a napirendhez hozzászólni? (Senki!) Ha szólni senki i:em kíván, a vitát bezárom. Hitelesítették : Nánássy Andor s. k. naplőbirálo-i I A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Csak röviden kívánok az itt elhangzottakra reflektálni, amennyiben a képviselő úr kijelentette, hogy a törvényben biztosított fellebbezési jogukkal nem kívánnak élni, hanem itt a Házban hozta fel ezt az ügyet. Magam nem ismerem a főkapitány úrnak... (PeyerKároly: Utasítást adott rá! — Farkas István: Ne beszéljen! Önnel beszélték meg a dolgot! — Zaj.) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Farkas István: Igen, a belügyminiszter úrral beszélték meg a dolgot!) Farkas István képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben. Scitovszky Béla belügyminiszter: A főkapitány űr mindenesetre tisztában van a székesfővárosnak ebből a szempontból való helyzetével. Mindenesetre a főkapitány úr, amidőn meghozta határozatát, mérlegelte a körülményeket, amelyeket neki a székesfőváros rendje és békéje érdekében szem előtt kell tartania. (Ügy van! a jobboldalon.) Ha meg méltóztattak volna fellebbezni a végzést, akkor ezen az argumentumon felül a felszólaló kép: viselő úr nekem az elutasításra még több argumentummal szolgált volna és éppen ez is indokolhatja talán azt az elhatározásomat, hogy fellebbezés nélkül nem kívánok ebbe az ügybe beleszólni és beavatkozni. Nem figyelmeztetem a képviselő urat, mint ahogy ő szíves volt bennünket figyelmeztetni, és nem is szükséges bennünket a francia forradalom példájára figyelmeztetni, mert azoktól a viszonyoktól eltérően mi a magunk helyzetével teljes mértékben tisztában vagyunk ... (Propter Sándor közbeszól.) Elnök: Propper képviselő urat ikérem, méltóztassék nyugodtan meghallgatni a választ. A 'képviselő úrnak módjában volt negyedóráig beszélni. Scitovszky Béla belügyminiszter: ... és éppen ennek a helyzetnek ismerete kényszerít bennünket arra, hogy magasabb szempontokból, jaz ország érdeke szempontjából a főkapitány úr is, én is ilyen intézkedéseket tegyünk. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. Ház! iMegállapítomi, hogy jaz elnöki napirendi javaslat ftnaga meg nem ,támadtatott és így azt elfogadottnak jelentem ki. Jelentem a t. Háznak, hogy az indítványkönyvbe újabb bejegyzés nem történt, annak felolvasását tehát mellőzzük. Hátra van ímóg a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Grieger Miklós jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem a t. Házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen. (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki, és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 17 perckor.) Szabó Zoltán s. k, sági tagok.
