Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-383

Az országgyűlés képviselőházának 383. ülése 1930. évi április hó 30-án, szerdán, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A pénzügyminiszter benyújtja az egyes törvény hatósági joggal felruházott ós egyes megyei városok részére az 1929 : XXIX. tcikk 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentessógről szóló jelentést. — A magyar állam költségvetése az 1930/31. számadási évre. Felszólaltak: Krüger Aladár, Gaal Gaston, gróf Bethlen István miniszterelnök (egyszersmind benyújtja a legfőbb számszéknek az 1929/30. évi állami költségvetéssel szemben ezen számadási év első felének végén mutatkozó eltérésekről szerkesztett jelentését és a hozzátartozó kimutatásokat), Láng Buldizsár, Jókai-Ihász Miklós, Gáspárdy Elemér, Jánossy Gábor, Gyulay Sándor, Kocsán Károly. A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Scitovszky Béla belügyminiszter felszólalása a május 1-ére életbeléptetett közbiztonsági intézkedésekről. — A pénzügyminiszter írásbeli válasza Esztergályos János 1930. április 2 án a nyűg díj egyesületek hadikölcsöneinek valorizálásáról előterjesztett interpellációjára. — A népjóléti és munkaügyi miniszter írásbeli válasza Heaymegi Kiss Pál 1930. február 26-án a tüdőbetegek érdekében előterjesztett interpellációjára. — Hegymegi Kiss Pál viszon válasza. — Csik József interpellációja a földmivelésügyi miniszterhez a mezőgazdasági munkásság nehéz helyzete tárgyában. A földmivelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Vass József, Walko Lajos, Mayer János, Wekerle Sándor, Bud János, Scitovszky Béla, Zsitvay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Puk" Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőikönyvét vezeti Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gubicza Ferenc jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző úr. Bemutatom at. Háznak Békés vármegye közönségének feliratát az Alföld fokozatos fásítása érdekében, Baja város közönségének feliratát az állami szabályozás alá nem tartozó vízfolyások rendezésének állami támogatása végett, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felterjesztését a hazai búza váltság' megoldása tárgyában, végül a Rok kantsegély ző és Nyugdíj egylet 313. és 553. számú fiókjának Bárdos Ferenc képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az Egylet által hadikölcsönbe fektetett összegek kamatainak valorizálása tárgyában. A feliratokat és a kérvényeket a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. A pénzügyminiszter úr óhajt szólani. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! Bátor vagyok az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929 : XXIX. te. 6. f-a alapján engedélyezett KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVII, rendkívüli házadómentességről szóló jelentésemet tisztelettel beterjeszteni, és kérem, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utasítani. Elnök: A beterjesztett jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a pénzügyi bizottságnak. Napirend szerint következik az 1930/31. évi állami költségvetés általános vitájának folytatása (írom. 937.) Szólásra következik Krüger Aladár képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Krüger Aladár; T. Képviselőház! A napokban levelet Ikaptam egyik választómtól, Varga Béla munkanélküli vasúti munkástól, aki Bárándon lakik, és a következőket írja (olvassa); «A szegénységem kényszerít rá, hogy a képviselő úrhoz forduljak, mert nincs kenyérre valóm, sem vagyonom, hogy (kölcsönt vegyek fel, sem munkára nem tudunk menni, mint szegény emberek, így éhen kell elvesznem. Tessék rajtunk segíteni, hogy valamerre munkához jutnánk, hogy kenyerünk legyen.» Munkát es kenyeret kérnek, ez a helyzet mai reális képe az egész országban. Nem vigasztalás az, hogy ez világjelenség. Eleget hallottunk már arról, hogy világjelenség a gazdasági válság. Ebből, hogy világjelenség, én csak egy tanúságot kivánok levonni, azt, hogy nézzük meg, hogy ezzel a világjelenséggel szemben milyen kísérleteiket tettek másutt, hogy váltak be azok és amennyiben beváltak, fogadjuk el azokat, amennyiben nem. váltak be, vonjuk le a megfelelő tanulságot, de azonfelül mi a magunk saját portáján, saját különleges viszonyaink szerint nyúljunk hozzá a válsághoz és próbál12