Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-382

Az országgyűlés képviselőházának 382. ülése 1930 április 29-én, kedden. 41 A képvielő úr azt jobban ismeri, mint én! — Malasits Géza: TJgylátszik, az a képviselő úr szellemi tápláléka! — Jánossy Gábor: Csak bízza rám azt, hogy mivel táplálkozom! — Za,j.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a személyeskedésektől tartózkodni. Farkas István: Amióta munkásmozgalom van, 1890 óta minden esztendőben megünnepli a munkásság május l-jét. (Várnai Dániel: Gyűlésekkel, felvonulásokkal!) Nem bolsevista üin népről van tehát szó. Bolsevizmusról még szó sem volt 1889-ben, amikor a párizsi nemzetközi munkáskongresszus május l-jét munkásünneppé avatta. (Malasits Géza: 1890-ben ünnepeltük először!) Egy évre rá, 1890-iben a magyarországi munkásság ezt meg is ünnepelte. Azóta a hatóságok különböző időszakokban el akarták ezt tiltani, el is tiltották, üldözték a munkásokat, a munkásság azonban mindig ragaszkodott ahhoz, hogy május l-jét megünnepelje. Még Rakovszky Iván belügyminiszter korában kiadott egy rendeletet, amelynek értelmében április 30-tól május 2-ig semminemű gyülekezést, semminemű felvonulást nem engedélyeznek a hatóságok. (Jánossy Gábor: A kommunizmus után volt! — Malasits Géza: Téved a képviselő úr! A kommunizmus után, 1921-ben megengedték a nyilvános gyűlést, tehát ez nem a kommunizmus miatt, hanem a Bethlen-rendszer miatt van!) Ezt a tilalmi időt mindig jobban és jobban kiterjesztették. (Gr. Bethlen István miniszterelnök: Bejelentett véres május! — Malasits Géza: Dehogy jelentették be! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Moszkvából jelentették be! — Malasits Géza: Ezt az ön rendőrségének spiclijei jelentették be! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Moszkvából jelentették be! Ezt maguk isépúgy tudják, sőt jobban tudják, mint én! — Zaj ) A május 1-i korlátozást — mondom — mindjobban kiterjesztették. A múlt esztendőben is kiterjesztették április 28-tól május 3-áig, az idén pedig április 27-től május 4-éig terjesztették ki. Minden évben kiterjesztik tehát ezt a május l-e körüli tilalmat, pedig az egyesülési és gyülekezési jog amúgy is szűk. A privilegizált csoportok és szervezetek tarthatnak felvonulásokat. de ellenzéki szervezetek nem tarthatnak felvonulást, ellenben megszűkítik május 1-ét is. Azt mondják az urak, hogy ezt a bolsevizmus miatt teszik. Bolsevistákká akarják tenni erővel a szocialistákat? Erővel bolsevistákká akarják tenni azzal, hogy rá fogják minden további nélkül, hogy aki május 1-ét megünnepli. az bolsevista? Erővel akarják bolsevistákká tenni? (Gr. Bethlen István miniszterelnök: Hát olyan könnyen bolsevistákká^ válnak?) Az államkormányzatnak ez a kivételes^ rendelkezése, ez a ténykedése nem azt bizonyítja-e, nem azt mutatja-e, hogy a kormány igenis, nincs tekintettel a munkásosztálytól jövő bármely demokratikus irányzatú követelésre sem, hanem azokat elnyomja azon a címen, mert volt Magyarországon valamikor bolsevizmus, (Jánossy Gábor: Valamikor? Nem rég!) pedig azt termeli ki ez a kormányzati rendszer, antidemokratikus reakciós politikájával, és mert kitermeli, ennek ürügye alatt nem akarja megengedni a szociáldemokratáknak sem, hogy május 1-én ünnepeljenek, gyűléseket tartsanak. Ez nem helyes politika, ezt nem tarthatják jó politikának, mert hiszen ezzel bizonyítják he az urak azt. hogy mindenkit bolsevistának néznek és nem akarják megkülönböztetni a legdemokratikusabb réteget sem, hanem bele akarják kényszeríteni a terrorizmus karjaiba és rá fogják, hogy bolsevista irányzatú. De a munkásság ünnepelni fog, mert azt, hogy a munkások ne ünnepelhessenek a szívükben, lelkükben, a kormány megakadályozni nem tudja. (Jánossy Gábor: Nem is akarja!) Az ünneplés, a gyűlés rendes dolog. Ha a kormány engedett volna gyűlést, úgy szebben, impozánsabban ünnepelhetné meg a munkásság május 1-ét, mint így. A munkásság tehát kimegy néma tüntető sétára és kifejezést ad némán is annak, hogy van, létezik és ragaszkodik május 1-éhez. Ezt a jogát nem engedi elvenni a Bethlen-kormány által sem, nem hagyja magát megakadályozni abban, hogy május 1-én kifejezést adjon annak a munkásszolidáris érzésnek, amelynek törvényes megnyilatkozási formáját már különböző országokban a parlamentek és városok elfogadták, törvénybe iktatták. Mi még ott tartunk, hogy a munkásságnak meg sem engednek egy gyűlést, holott, ha félnek az urak, ha van bolsevizmus, akkor ( egyenesen kapni kellett volna azon a kívánságon, hogy engedjenek egy gyűlést, mert ezzel elkülönítik őket és lehetővé teszik azt, hogy maga a munkásság kiküszöbölje soraiból azokat, akik bolsevisták. Bocsánatot kérek, ez lett volna az egyetlen helyes kormány

1zati politika, ez lett volna az egyetlen helyes állami taktika ebben a kérdésben, a kormány azonban nem helyezkedett erre az álláspontra. Már a múlt évben kimutattam, amikor Sztranyavezky államtitkár úr a múlt évben interpellációmra azt mondotta, hogy az állam érdekei vezették abban, hogy nem engedte meu a gyűlósezést, hogy az államérdekre való hivatkozás nem állja meg a helyét. Ez egy általános szólam. Az áíllamérdeket végtére is egy általános, egyetemes felfogásra kell felépíteni és abba bele kell érteni az államban élő minden réteget és nem szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy mert vau egy olyan réteg, amely egy másik réteg ideáljait, eszményeit nem szereti, azért azt el keíl nyomni. Elnyomással nem lehet megszüntetni az új eszméket, nem lehet megakasztani a haladást. Meggyőzéssel, érvekkel kell előtáillni, a felszínre kell engedni minden törekvést, még* a bolsevista törekvést is, mert ahol odaengedték, ott a bolsevizmus nem veszedelem. Ausztriában, amely demokratikus állam, Németországban, amely demokratikus állam, vagy más további demokratikus államokban, ahol a szociáldemokraták szemben küzdhetnek — mert van joguk, szabadságuk, befolyásuk az államélet egész területére — a bolsevizmus ellen, ott a bolsevizmus kevésbbé veszedelmes, és csak ott lesz veszedelmes a. bolsevizmus, ahol elnyomják a munkásosztályt, és ahol a föld alá kényszerítik nemcsak a bolsevistákat, hanem még a szociáldemokratákat is és mindazokat, akik polgári részről ... Elnök: A képviselő úrnak ezek a kijelentései a többi társadalmi osztály között való gyűlölet szítására alkalmasak. Tessék ezektől a házszabályok értelmiében tartózkodni. Farkas István: Nem alkarok a többi társadalmi osztály ellen izgatni (Jánossy Gábor: Tudjuk!), én tényeket, viszonyokat, összefüggéseket állapítok meg és ezek nyilvánvalók, ha pedig vizsgálni alkarjuk a közszabadság-ok at, szemben a társadalomban levő irányzatokkal, akkor valóban nem lehet a kérdést másképpen tárgyalni, minthogy ezt fel kell emlegetni és erre rá kell mutatni. Nyilvánvaló tehát az, hogy igenis, ez a rendszer, amit a kormány ezen a területen követ, helytelen és rossz. Nyilvánvaló dolog az, hogy lehetetlen állapot ennek a kivételes rendelkezésnek feni;tartása. Lehetetlen állapot azért, mert megint ki akarják