Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-382

42" Az országgyűlés képviselőházának 332. ülése 1930 április 29-én, kedden. kapcsolni Magyarországot e tekintetben is a nyugati civilizációból, már pedig mi ragaszkodunk ehhez és követelni fogjuk. T. Képviselőház! Méltóztassék most megengedni, hogy rátérjek egy kissé tüzetesebben a ••mezőgazdasági munkásság helyzetére. A mezőgazdasági népességnek helyzete rossz, talán még rosszah'b, mint az ipari munkásságé. A kormánynak évtizedeiken keresztül követett az a politikája, hogy az elzárkózás álláspontjára helyezkedett, helytelen. Azt jmondjják, hogy nem volt módjaiban más. A kormány hiába beszél — mint majd rá fogóik mutatni néhány szóval — külpolitikai sikerekről, külpolitikájának helytelen voltát bizonyítja az, hogy nem tudta a kisentente gyűrűjét kellő időben felolvasztani, nem tudta Magyarországot gazdaságilag ezekhez a régi területekihez hozzákapcsolni és nem tudott olyan vámszerződéseket kötni és olyan kereskedelmi politikát folytatni és inaugurálni, amely kereskedelmi politikával egyrészt az ipart megmenthette volna, másrészt a mezőgazdasági termények értékesítésére piacot szerzett volna. Ebben rejlik gazdásági életünk lezüllésének egyik oka. A mezőgazdaság ma kétségtelenül válságban van, és válságban is lesz sokáig. Válságban lesz azért, mert a mezőgazdaságiban is végbemegy, amint az iparban is végbement a racionalizálás. Azokban az amerikai és nyugateurópai államokban, amelyékben a háború előtti években alig volt mezőgazdasági kiviteli cikk, ma már van. Annyira kiszorítja az ipari és mezőgazdasági íiépességet a géptechnika, hogy ezzel a problémával most már nemcsak föMlbirtokpolitikai és termelési szempontból kell foglalkoznia a kormánynak és mindenkinek, aki ehhez a kérdéshez hozzányúl, hanem foglalkozni kell a magyar nép^ megélhetése, jövője és boldogulása szempontjából is. Foglalkozni kell tehát ezzel a problémával földbirtokpolitikai szempontból azért, mert iha igaz az a tétel, hogy a föld az alapja az államnalk, akkor igaz az is, hogy a. nagybirtok abiban a szerkezetében, amelyben ma van, meg nem maradhat, mert nem lesz az a jövedelmező faktor, amely a háború előtt volt, s ma sem tölt'i be már azt a szerepet, amelyet a háború előtt betöltött, hanem igenis, egészen más rendszerre kell a földnek a művelését átszervezni, hogy a magyar nép megélni tudjon rajta és belőle. T. Ház! A magyar mezőgazdasági népesség az ország lakosságának többségét teszi ki. Statisztikái adatok szerint őstermelésből 2,126.688 egyén él. Ebből férfi 1.494.403, nő pedig 632.285. A kereső népesség 56%-a tehát földmívelésből él. (Gr. Bethlen István miniszterelnök: Régi statisztika!) Másfél millió annak a mezőgazdasági népességnek a száma, amely földnélküli vagy olyan kisbirtokos, hogy rászorul arra, hogy napszámba menjen, illetőleg másnak dolgozzék. Ha megvizsgálj ulk ennek a népességnek a viszonyait, szomorúan látjuk, hogy borzasztóan csekély a kereseti lehetőség. Nincs munkaalkalom. Ha van is valahol kereseti lehetőség, az is keA^és és ritka és olyan minimális, hogy valóban vegetatív életüket

t sem tudják ebből tengetni. Az Országos Mezőgazdasági Kamara jelentéséből idézek néhány adatot erre vonatkozólag. Azt mondja a Kamara jelentése (olvassa): «A községekben 15—16%-os a kölcsönkamat. 'Adónegyedkor megrohanják a gazdák a hitelszövetkezeteket, hogy a végrehajtásokat elkerüljék. A kivándorlási mozgalom nagyon élénk. Tolna vármegye főispánja kiadott egy rendelkezést, hogy csak azoknak-ad kivándorlási útlevelet, akik a visszautazás költségeit deponálják, mert már nagyra nő a kivándorlók száma. A földmíves nép ruházkodása sohase volt ilyen nyomorúságos. Főként lábbelit nem tudnak maguknak venni a falusi emberek. A falusi kisiparosok sok helyen felhagynak iparukkal mióta a földmíves aiép vásárlási képessége lecsökkent. A Festetich hercegi uradalom 1*40 pengő napszámot fizet. A beteg munkásokról az uradalom kellene, hogy gondoskodjék, de a törvényt nem tartja be s a 8 napi ápolási időt sem adja meg ez az uradalom a munkásoknak. A munkások elszállásolására jellemző, hogy istállókban nyernek elszállásolást a férfiak és nők együttesen. Mezőkomárom 1—10 ezer holdas birtokok közé van ékelve. Itt van birtoka Eszterházynak és Montenuovq hercegnek, itt van a káptalan földje a gazdák házatövében. A napszám 1 pengő 80 fillér. Tiszapolgár mellett a káptalannak 40.000 hold földje van. Kukoricapogácsán élnek és levesen, mert nincsen kenyerük. 600 a munkanélküliek száma. A gyermekek sírnak az iskolában, hogy éheznek. A község 200 embernek ingyen levest osztott. A niunkabérmegállapítóbizottság részéről történt bérmegállapításokat a gazdák nem veszik figyelembe, nem alkalmazzák, nem hajtják végre. Azt a bizonyos szociálpolitikai törvényt, amely itt fennáll, nem tartják be, a bérmegállapító bizottság létrejöttét kérni kell a földmunkásoknak, hogy intézkedjék a földmívelésügyi miniszter, hogy a bérmegállapítóbizottságot életrehívja, és ha már életrehívta, akkor instanciáznak, s amikor ezeket a legalacsonyabb béreket megállapítják, a gazdák és az*uradalmak még ezeket sem tartják be. Tolna megyében, a dadi kincstári birtokon a hat hónapra leszerződtetett időszaki munkásnak, az elsőosztályú munkásnak 10 mázsa vegyes gabonát és havonként 8 pengő készpénzt adnak, a másodosztályú munkásnak 8 mázsa vegyes gabonát és havonként 4 pengő készpénzt. Általában aratáskor a napszámbér 2 pengő 50 fillér. Eszterházy Antal tóthi uradalmában 1 pengő 60, 2 pengő és 2 pengő 50 fillér volt a napszám. Somogyudvarhelyen az emberek hónapokig nem esznek kenyeret, kukoricakása és burgonya az egész élelmezésük. A Mándy Géza-féle gazdaságban 30 napra 6'50 kiló gabonát és élelmezést kapnak. Az élelmezést azonban 50 fillérrel megváltja az uraság.» Nyilvánvaló az, hogy ott, ahol ilyenek a gazdasági viszonyok, nem lehet azt mondani, hogy a nagybirtok és a mezőgazdaság válságát tisztán és kizárólag a mezőgazdaság termelése szempontjából kell nézni. Utaltam arra, hogy a magyar mezőgazdaságnak az az értékesítési lehetősége, amely a háború előtt megvolt, többé soha vissza nem tér. Az új európai viszonyok, az új konstelláció, a termelési és technikai viszonyok átalakulása ezt önként hozzák magukkal. A nagybirtokoknak szerepük volt, a nagybirtokokat ingyen kapták hazaárulásért és egyéb dolgokért. Ezek a nagybirtokok itt vannak ... Elnök: Kérem a képviselő urat, megállapításaiban szíveskedjék olyan természetű kijelentésektől tartózkodni, amelyek másokat sértenek. Farkas István: Ribáryt, Acsádyt, Grünwald Bélát, Mikszáth Kálmánt és más ilyen jó magyarokat, Polónyi Gézát, Polónyi Dezsőt, Fraknói Vilmost, mindezeket a történészeket citálhatnám. Elnök: A képviselő úr általánosságban tett kijelentéseket egy társadalmi osztályra és ezt általánosságban a történelem alapján sem lehet megállapítani. Farkas István: Politikai szolgálatokért, a legtöbb esetben hazaárulásért, de politikai szol-