Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-389

400 Az országgyűlés képviselőházának 389. ülése 1930 május 9-én, pénteken. a derekát! — Sándor Pál: Még nem szűnt meg!) Nagy elismeréssel adózom a droguisták­nak, de ezt a jelszót tovább kell vinni, és ha nem is megyünk éppen a bojkottig, de a magyar termelés pártolását feltétlenül meg kell való­sítani. Ami a tőzsdei határidőüzletet illeti, ha a kormány és a tőzsde meg tudja találni azo­kat a kritériumokat, amelyekkel el lehet vá­lasztani a fedezetlen és a fedezett határidő­üzletet, akkor azt mondom, hogy mindent meg kell tenni, hogy a fedezetlen határidőüzlet el­töröltessék. De ha ezeket a kritériumokat nem találja meg, illetőleg nem lehet megtalálni azokat a kritériumokat, amelyekkel el lehet választani a fedezetlen határidőüzletet, akkor még a határidőüzlet rovására is azt mondom, hogy annak felfüggesztésével kell megnyug­tatni az elkeseredett magyar gazdatársadal­mat, hogy a további árromboló spekulációk a tőzsdén ne legyenek. A nagykereskedelem és a gyáripar között bizonyos harc tört ki. A nagykereskedelem és a gyáripar harcába nem avatkozom bele, egy azonban kétségtelen, hogy míg a gyáripar hi­bás abban, hogv kartelljei útján túlságos nagy haszonra tett és tesz szert és nem akarja be­látni, hogy a mezőgazdasági árcsökkenés után az ipari árak csökkenésére kell hogy kerüljön a sor, addig a közvetítő, kereskedelemben is túltengés van ebben az országban. Maguk a közvetítő kereskedők szervei állapítják meg, hogy egyes szakmákban kétszer, háromszor annyi közvetítő van, mint volt a békeidőben. Lehet, hogy ez t következménye annak, ami a termelésiben előállott, hogy t. i. előállott a ter­melés válsága. Egészségesebb egy ország hely­zete akkor, ha több a termelő kéz, mint a köz­vetítő kéz s ezt nálunk sem szabad figyelmen kívül hagyni. • Igen t. Képviselőház! Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke utalt arra, hogy ebben az országban sok téves nézet és felfogás van különösen gazdasági téren, IIOFV nagyon a jel­szavak országában élünk. Ezeket a jelszavakat ki kell küszöbölni és nem temperamentummal, nem szenvedéllyel, hanem hideg ésszel kell őket kezelni. En ennek a hidep 1 észnek az alap­ján mutatok rá arra, hogy igenis, nem vég­eladás történt ebben az országban és külke­reskedelmi mérlegünknek az a javulása ame­lyet különösen az idei, első évnegyed feltüntet, amikor 10 millió oengőnél nagyobb aktívával zárjuk külkereskedelimi mérlegünket, arra vall, hogy ebben az országban van életképesség. Nem végeladás történt, mert hiszen még min­dig többet tudunk kivinni az országiból az 1913. évi adatokhoz képest. Másrészről meg­állapítható, hogy a behozatal csökkent, mert iparunk erősödött, viszont a mezőgazdasági kivitel többlete kétszer akkora, mint a beho­zatal csökkenése, r ami pedig a mezőgazdasági termelés fejlődését mutatja. T. Ház! Nem folytatom tovább, az idő le­járt. Azzal zárom beszédemet, hogy gazdasági életünk talpraállításában is arra van szükség, amire az egész vonalon, mióta bennünket igaz­ságtalanul leigáztak, szükség van nagy lelki erőre, önbizalomra és morálra. Hogyha ezek meglesznek, és ha meglesz a harmónia a kü­lönböző gazdasági ágak között, akkor kétség­telen, hogy jövőnk is biztosítva lesz és aho­gyan most, annyi csapás és leverés után, a mi országunk még mindig jobban állja meg a gaz­dasági életben helyét, mint a szomszéd orszá­gok egyik-másika, úgy remélem, hogy a jövő­ben is a legnagyobb nehézségek között is, ke­resztül fogunk gázolni a válságokon, mind­addig, amíg Európába visszatér a megértés, amíg Európa belátja, hogy Amerikával szem­ben egész Európának szövetkeznie kell gazda­sági téren. Ebben a reményben, és miután a kormány iránt bizalommal viseltetem, elfogadom a költ­ségvetést. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és" a középen. —- A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Minthogy a napirend tár­gyalására szánt idő letelt, és ezzel a kereske­delmi tárca költségvetésének és vele kapcsola­tosan az állami üzemek XX., XXI. és XXII. fejezeteinek általános vitájára megállapított egynapi tárgyalási idő lejárt, a házszabályok 153, §-a értelmében az általános vitát bezárom. (Felkiáltások a s'zélsőbaloldalon: Még e$y csomó szónok van feliratkozva!) Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a keres­kedelmi tárca költségvetését és vele kapcsolat­ban az állami üzemek költségvetésének XX., XXI. és XXII. fejezeteit általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a'kép­viselő' urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik*) Többség. A Ház a kereskedelmi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költ­ségvetésének XX., XXI. és XXII. fejezeteit általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a határozati javaslatok feletti döntés. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Öt határozati javaslat nyújtatott be. Az elsőt benyújtotta Gáspárdy Elemér képviselő úr, aki felhatalmazást kér a kereskedelemügyi miniszter úr részére abban a tekintetben, hogy a komphajózás megindítása céljából szükséges két komphajó megépítése iránt haladéktalanul intézkedhessek. (Gaal Gaston: Hallatlan va­lami! Húszmilliót így megvitatás nélkül ki­dobni! Hozzá sem szólhatnak a képviselők! — Bud János kereskedelemügyi miniszter: Mél­tóztassék a képviselő úrnak megvárni, mit fogok mondani, és azután legyen szíves a kér­désben véleményt mondani! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Az érveket, amelyek a komp­hajózás létesítése mellett szólanak, Gáspárdy Elemér igen t. képviselőtársam felsorolta. Nem akarok ennek a kérdésnek technikai részével foglalkozni, nem pedig azért, mert hiszen szakember nem vagyok, azonban szakemberek megvizsgálták a kérdést és hozzáteszem azt, hogy a világnak legelső hajózási intézménye, amely tulaj donkéopen klasszifikálni szokta a hajókat, ezt a találmányt, a komphajót, a leg­első klasszissal látta el. Mindazok a feltételek tehát, amelyeket elő kellett írni és amelyek megkellenek hogy legyenek a biztonság tekin­tetében technikai szempontból, ennél a kér­désnél megvannak. En a kérdést gazdaságpolitikai oldalról veszem és csak rámutatok arra, amit most Schandl Károly t. képviselőtársam is felvetett, de Sándor Pál t. képviselőtársam is érintett beszédében, hogy mind nagyobb nehézségek­kel küzdünk meg mezőgazdasági terményeink értékesítésében. Bármilyen is a helyzet, de valljuk meg, hogy egy elzárkózási nolitika van körülöttünk, amely napról-napra erő­sebb lesz. Azt mondom tehát: van-e nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom