Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.
Ülésnapok - 1927-389
400 Az országgyűlés képviselőházának 389. ülése 1930 május 9-én, pénteken. a derekát! — Sándor Pál: Még nem szűnt meg!) Nagy elismeréssel adózom a droguistáknak, de ezt a jelszót tovább kell vinni, és ha nem is megyünk éppen a bojkottig, de a magyar termelés pártolását feltétlenül meg kell valósítani. Ami a tőzsdei határidőüzletet illeti, ha a kormány és a tőzsde meg tudja találni azokat a kritériumokat, amelyekkel el lehet választani a fedezetlen és a fedezett határidőüzletet, akkor azt mondom, hogy mindent meg kell tenni, hogy a fedezetlen határidőüzlet eltöröltessék. De ha ezeket a kritériumokat nem találja meg, illetőleg nem lehet megtalálni azokat a kritériumokat, amelyekkel el lehet választani a fedezetlen határidőüzletet, akkor még a határidőüzlet rovására is azt mondom, hogy annak felfüggesztésével kell megnyugtatni az elkeseredett magyar gazdatársadalmat, hogy a további árromboló spekulációk a tőzsdén ne legyenek. A nagykereskedelem és a gyáripar között bizonyos harc tört ki. A nagykereskedelem és a gyáripar harcába nem avatkozom bele, egy azonban kétségtelen, hogy míg a gyáripar hibás abban, hogv kartelljei útján túlságos nagy haszonra tett és tesz szert és nem akarja belátni, hogy a mezőgazdasági árcsökkenés után az ipari árak csökkenésére kell hogy kerüljön a sor, addig a közvetítő, kereskedelemben is túltengés van ebben az országban. Maguk a közvetítő kereskedők szervei állapítják meg, hogy egyes szakmákban kétszer, háromszor annyi közvetítő van, mint volt a békeidőben. Lehet, hogy ez t következménye annak, ami a termelésiben előállott, hogy t. i. előállott a termelés válsága. Egészségesebb egy ország helyzete akkor, ha több a termelő kéz, mint a közvetítő kéz s ezt nálunk sem szabad figyelmen kívül hagyni. • Igen t. Képviselőház! Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke utalt arra, hogy ebben az országban sok téves nézet és felfogás van különösen gazdasági téren, IIOFV nagyon a jelszavak országában élünk. Ezeket a jelszavakat ki kell küszöbölni és nem temperamentummal, nem szenvedéllyel, hanem hideg ésszel kell őket kezelni. En ennek a hidep 1 észnek az alapján mutatok rá arra, hogy igenis, nem végeladás történt ebben az országban és külkereskedelmi mérlegünknek az a javulása amelyet különösen az idei, első évnegyed feltüntet, amikor 10 millió oengőnél nagyobb aktívával zárjuk külkereskedelimi mérlegünket, arra vall, hogy ebben az országban van életképesség. Nem végeladás történt, mert hiszen még mindig többet tudunk kivinni az országiból az 1913. évi adatokhoz képest. Másrészről megállapítható, hogy a behozatal csökkent, mert iparunk erősödött, viszont a mezőgazdasági kivitel többlete kétszer akkora, mint a behozatal csökkenése, r ami pedig a mezőgazdasági termelés fejlődését mutatja. T. Ház! Nem folytatom tovább, az idő lejárt. Azzal zárom beszédemet, hogy gazdasági életünk talpraállításában is arra van szükség, amire az egész vonalon, mióta bennünket igazságtalanul leigáztak, szükség van nagy lelki erőre, önbizalomra és morálra. Hogyha ezek meglesznek, és ha meglesz a harmónia a különböző gazdasági ágak között, akkor kétségtelen, hogy jövőnk is biztosítva lesz és ahogyan most, annyi csapás és leverés után, a mi országunk még mindig jobban állja meg a gazdasági életben helyét, mint a szomszéd országok egyik-másika, úgy remélem, hogy a jövőben is a legnagyobb nehézségek között is, keresztül fogunk gázolni a válságokon, mindaddig, amíg Európába visszatér a megértés, amíg Európa belátja, hogy Amerikával szemben egész Európának szövetkeznie kell gazdasági téren. Ebben a reményben, és miután a kormány iránt bizalommal viseltetem, elfogadom a költségvetést. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és" a középen. —- A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, és ezzel a kereskedelmi tárca költségvetésének és vele kapcsolatosan az állami üzemek XX., XXI. és XXII. fejezeteinek általános vitájára megállapított egynapi tárgyalási idő lejárt, a házszabályok 153, §-a értelmében az általános vitát bezárom. (Felkiáltások a s'zélsőbaloldalon: Még e$y csomó szónok van feliratkozva!) Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelmi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XX., XXI. és XXII. fejezeteit általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a'képviselő' urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik*) Többség. A Ház a kereskedelmi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XX., XXI. és XXII. fejezeteit általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a határozati javaslatok feletti döntés. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Öt határozati javaslat nyújtatott be. Az elsőt benyújtotta Gáspárdy Elemér képviselő úr, aki felhatalmazást kér a kereskedelemügyi miniszter úr részére abban a tekintetben, hogy a komphajózás megindítása céljából szükséges két komphajó megépítése iránt haladéktalanul intézkedhessek. (Gaal Gaston: Hallatlan valami! Húszmilliót így megvitatás nélkül kidobni! Hozzá sem szólhatnak a képviselők! — Bud János kereskedelemügyi miniszter: Méltóztassék a képviselő úrnak megvárni, mit fogok mondani, és azután legyen szíves a kérdésben véleményt mondani! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Az érveket, amelyek a komphajózás létesítése mellett szólanak, Gáspárdy Elemér igen t. képviselőtársam felsorolta. Nem akarok ennek a kérdésnek technikai részével foglalkozni, nem pedig azért, mert hiszen szakember nem vagyok, azonban szakemberek megvizsgálták a kérdést és hozzáteszem azt, hogy a világnak legelső hajózási intézménye, amely tulaj donkéopen klasszifikálni szokta a hajókat, ezt a találmányt, a komphajót, a legelső klasszissal látta el. Mindazok a feltételek tehát, amelyeket elő kellett írni és amelyek megkellenek hogy legyenek a biztonság tekintetében technikai szempontból, ennél a kérdésnél megvannak. En a kérdést gazdaságpolitikai oldalról veszem és csak rámutatok arra, amit most Schandl Károly t. képviselőtársam is felvetett, de Sándor Pál t. képviselőtársam is érintett beszédében, hogy mind nagyobb nehézségekkel küzdünk meg mezőgazdasági terményeink értékesítésében. Bármilyen is a helyzet, de valljuk meg, hogy egy elzárkózási nolitika van körülöttünk, amely napról-napra erősebb lesz. Azt mondom tehát: van-e nagyobb
