Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-381

Az országgyűlés képviselőházának 381. het-e azt lebecsülni, ha a mai nehéz helyzetben a pénzügyminiszter úrral egyetértve mégis csak harminc milliót szereztünk a vasúti be­ruházásokra? Ezek a munkák már rég folya­matban vannak, ezer és ezer munkást lehetett megmenteni az életnek, «őt most utólag eláru­lom, úgy vittük ezt keresztül, hogy megaka­dályoztuk, hogy a gyárakban, ahol annak ide­jén elbocsátáson törték a fejüket a vezetők, az megtörténhessék. (Helyeslés jobbfelől.) Tudnék említeni egy nagyvállalatot, — nem is olyan titok — ahol 1500 mun­kás sorsa volt kétséges és keresztül vittem azt, hogy bár csak 1932-ben volna szük­ség valami munkára, de ismerve a munkásság nehéz helyzetét, mert 1500 munkás sorsáról van szó, vállaltam azt a kötelezettséget, hogy a postaüzem most teljesítse ezt a munkát, igaz, hogy csak 1932-ben fizetünk. A munkás­ság érdekében megtettük ezt. (Elénk helyeslés a jobboldalon: •— Roth en stein Mór: Micsoda érdem! — F. Szabó Géza: Ezt nem ismeri el a szélsőbaloldal! — Malasits Géza: Nem ismerik a dolgokat! — F. Szabó Géza: Malasits, mint tárgyilagos ember! — Zaj. — Elnök csenget. — Jánossy Gábor: Ezek tények!) Szeretném, Gál Jenő t. képviselőtársam, ha a gabonatőzsdén a határidőüzlet ugyanolyan jól működne, mint ahogyan én évekre biztosí­tottam 1500 munkás életét. Ha ugyanígy biz­tosítaná a határidőüzlet a tőzsdén a magyar gazdák életét, akkor a határidőüzlethez tapsok között tudnánk mindig hozzájárulni, azonban helytelenítem azt a határidőüzletet, amely má­sok sorsa ellen működik, ellenben mindig f el­ismerem azt, amely az emberek sorsát javítja. T. Ház! Ugyancsak hasonló pénzügyi vi­szonyok között több, mint 50 millió értékű úti­munkát indítottunk meg az ország minden ré­szében. Ezek a munkák megindultak, folyamat­ban vannak. Az is baj, ha valami történik, az is baj, ha nem történik. Láttam, hogy milyen nehéz a munkanélküliség kérdése, felvettük a tárgyalásokat, láttam, hogy a községek _ nem képesek az összekötő utak kérdését megoldani, sikerült azonban húszmillió frank kölcsönt szerezni egészen jó feltételek mellett s amikor megvan, akkor támadásban van részem. Mél­tóztassanak a sajtó egyes orgánumait meg­nézni. (Jánossy Gábor: Ez a magyar politika! — Br. Podmaniczky Endre: Nem ismernek el semmit, csak támadnak! — Gál Jenő: Tessék megmondani, hogy ki hozta azt a pénzt Ame­rikából, az érdemet oda tessék utalni!) Nem Amerikából hozták azt a pénzt, mert a svájci bankok adták. Ne méltóztassék ilyen messze utazni ebben a kérdésben, tessék közelebb ke­resni. De mit érdekli ez az urakat? A fő dolog az, hogy jó feltételek mellett kaptuk és mun­kát tudunk vele biztosítani. Ennél többet nem lehet kívánni. Ilyen körülmények mellett nem lehet odavágni a kormánynak, hogy nem tö­rődik a munkanélküliséggel. Amikor a kormány a legnehezebb viszonyok között is folyton azon van, hogy igenis, meg tudja teremteni a munkaalkalmakat, kell, hogy legyen annyi tárgyilagosság az urakban, ho^y ezt elismer­jék, (F. Szabó Géza: Ezt nem szabad elis­merni! — Malasits Géza: Nem lesz ebből több munkaalkalom! Rosszul informálták a minisz­ter urat! — Gál Jenő: Hangzatosan beállított dolgok! — Br. Podmaniczky Endre: A szak­szervezeteknek nem tetszik az, amit a kormány tesz! — Esztergályos János: Mit tudja Pod­maniczky képviselő úr, hogy mi a szakszerve­zet! Nem játékkaszinó az! Ott nem lehet bak­kozni! — Zaj.) ülése 1930 április 11-én, pénteken. 11 Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! (Folytonos zaj.) A többi képviselő urakat szintén kérem, ne za­varják a miniszter urat előadásában. Bud János kereskedelemügyi miniszter: A közeli napokban a villamosítással kapcso­latban szintén körülbelül 25—30 millió pengős munkát fogok kiadni. (Helyeslés jobbfelől.) Senki sem foghatja reám, hogy szeretek a nép­szerűségre törekedni, de amikor azt látom, hogy céltudatosan mindig úgy van beállítva, hogy lélek nélkül megy el a kormány ezek mel­lett a kérdések mellett, pedig megtesszük r a legnagyobb erőfeszítést az ország gazdasági helyzetének javítására, azzal, hogy ezreknek és ezreknek munkaalkalmat akarunk nyújtani és amikor ezt megoldásra visszük, akkor ezt tessék a mi számlánk javára elkönyvelni, mert ha nem akarják is, ez el fog könyveltetni a mi számlánk javára, mert az igazság követeli ezt. (Ügy van! jobbfelől. — Várnai Dániel: Annyit nyilatkozott már a miniszter úr, de még egyetlenegy munkásnak sem adott munkát! — Jánossy Gábor: Tényeket mondott! — Ma­lasits Géza: Milyen tényeket? Egyetlenegyet nem mondott! — Jánossy Gábor : Ne tessék ilyet mondani! — Zaj.) Az önök álláspontja az Örök negatívum, mert nem képesek soha pozi­tive gondolkozni. (Várnai Dániel: Csupa Ígé­retek!) Nem Ígéretek ezek, t. képviselőtársam. Elküldhetem önt és hetekig fog tudni járni az utakon, ahol ez a munka folyik, mert 1850 kilo­méteren indul meg a munka. (Várnai Dániel: A helyzet az, hogy ön nem adott egyetlenegy munkásnak sem munkát!) Egyénileg nem ad­tam, ebben igaza van, de adtam mint a kor­mány egyik tagja, mint annak a minisztérium­nak vezetője, amelynek az élén állok. (Jánossy Gábor: önöknek semmi sem tetszik, még a jó is rossz! — Várnai Dániel: Az urak nem tudják, hogy mi van odakinn! — Zaj.) Elnök: Ismételten figyelmeztetem a képvi­selő urakat, hogy a szóváltásoktól tartózkod­janak! (Folytonos zaj.) Bud János kereskedelemügyi miniszter: Tudnék még beszélni sok mindenről. (Rothen­stein Mór: Beszélni tud! — Elénk derültség. — F. Szabó Géza: Maga még azt sem tud! — Édes Antal: Maga meg tanuljon meg magya­rul beszélni! — Jánossy Gábor: A kormány cselekszik is, nemcsak beszél!) A különbség az, hogy én nemcsak azért beszélek, hogy beszélni látszassam, és már meg is szokhattak az igen t. képviselő urak, hogy amikor itt beszélek, amiket mosdok, azok már rendszerint befeje­zett tények. Még csak azt akarom hozzátenni, hogy tud­nék egypár most alakult új iparvállalatot em­líteni, amelyek a közeljövőben — az egyik má­jus elsején nagy tőkebefektetéssel, hatmillió pengővel — kezdik az építkezést. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Vannak komoly, meg­oldás alatt álló tervek, amelyek már beleesnek azenergiatörvénybe, — amelyet rövidesen a Ház elé hozok — amelyek ismét ezer és ezer munkásnak fognak kenyeret adni. (Elénk he­lyeslés a jobb- és a, baloldalon.) Ezek mégsem olyan negligálható kis tételek, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amelyek felett egysze­rűen napirendre lehetne térni. Sőt tovább me­gyek. Még egy nagy különbség van közöttünk. En nemcsak a mára törekszem; az én egész el­gondolásomban és a kormány elgondolásában az van, hogy legalább három-négy évre nyu­godt gazdasági menetet biztosítsunk az egész vonalon, (Elénk helyeslés a jobb- és a balólda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom