Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-380
¥ 491 Az országgyűlés képviselőházának 380 le a szerződés pontjainak betartását garantáló poenale biztosítása céljából. (Friedrich István: •Es állítson egy túszt!) — A cég ezt szokatlannak tartja; presztízs-okokból ellenzi. Ezt megelőzőleg a Waggons Lits— Cook cég a Máv-val szemben felajánlotta a következő szolgáltatásokat (olvassa): «A Waggons Lits— Cook cég összes külföldi irodáiban magyarországi propaganda-füzeteket helyez el. Az összes külföldi irodák kirakataiban egy-egy nagyobb plakátot helyez el Magyarországról. Saját folyóirataiban állandóan és díjmentesen ismerteti a Magyarországon történendő eseményeket. Személyzetüket körülbelül 30 nagyobb európai idegenforgalmi gócpontról Budapesten hatheti kurzuson oktatják ki Magyarország látnivalóiról. Bizalmas rendeleteikben összes alkalmazottaikat utasítják a magyarországi útirány propagálására. Az általuk díjmentesen felajánlott hirdetési felületeknek más hirdető felek által megfizetett tarifaértéke körülbelül 200.000 pengő.» Aki figyelemmel végighallgatta ezeket a feltételeket, azt hiszem, nem juthat más következtetésre, mint amilyenre én jutottam, hogy ezeknél a tárgyalásoknál nem a Máv. forgalmának emelése, az idegenforgalom növelése, hanem kizárólag az Ibusz. jövedelmeinek biztosítása és érdekeinek megvédése játszott szerepet. Ezekután joggal kérdezhetjük, hogy mi az az Ibusz., ki az az Ibusz.? A Pénzügyi Compass szerint egy részvénytársaság, amely különféle utazási, idegenforgalmi üzletágat bonyolít le, mindazt, ami ezzel összefüggésben van. A cég-_ jegyzés szerint, van további kikötés. Különféle" ipari vállalatokat is létesíthet, ha azok valami összefüggésben vannak az utazás tényével vagy gondolatával. (Friedrich István: Cukorkákat árul!) Természetes dolog, hogy a Pénzügyi Compass megállapításából nem jöhet ki a leglényegesebb körülmény. A leglényegesebb körülmény ugyanis az, hogy az Ibusz. állami közüzem, amely 80%-ban a magyar állam tulajdona. Igaz, hogy mi nem határoztuk el soha, hogy az Ibuszt vegyék meg a magyar állam számára, de aki a zárszámadásokat néha el szokta olvasni, az megtalálhatja ott az Ibusz. születésének különféle adatait. Az 1926/27. évi zárszámadási jelentésben a következők foglaltatnak (Olvassa): «Fontos üzleti érdekből az «Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Eészvény társas ág» elnevezés alatt fuzionált Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. és Általános Beszerzési és Szállítási Rt.» — ez volt a két jogelőd — «részvénytöbbsége összesen 2,094.400 pengőért megvásároltatott.» Fontos érdekből. Hogy mi volt az a fontom érdek, azt én ma pem tudom. «A vételárból 94.000 pengő itt, 1,200.000 pengő az 1926/27. évi hasznos beruházási kezelésben számoltatott el.» (Friedrich István: Van itt pénz, ha kell! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Kétmillió pengőt meghaladó összegért vették meg az Ibusz. részvényeinek 80 százalékát hasznos beruházások címén. Ennek a részvénycsomagnak tulajdonképpeni leglényegesebb értéke az a 25 éves koncesszió, amely lejárt az ő jogelődjénél és amelyet azután a magyar államvasutak, a kereskedelemügyi kormány újabb huszonöt évre meghosszabbíttatott. Tehát hasznos beruházás fogalma alatt azt kell értenem, hogy a magyar kormány egy üres keretnek . ülése 1930 április 10-én, csütörtökön. adományoz huszonötévi'• koncessziót és^ azt a koncessziót sajátmaga kétmillió és egynéhányezer pengőért visszaváltja. (Friedrich István: Ez játék in sich! — Zaj. — Farkas István: Ezt nevezik önök még kormányzásnak? — Kun Béla: Az adófizetők pedig fizetnek!) A hasznos beruházások tekintetében lehetnek eltérőek a felfogások. De hogy ugyanakkor, amikor a háziipar nyersanyagbeszerzésének támogatására 7000 pengőt tud a költségvetés fordítani, amikor gazdasági kisvasutak építésére 80.000 pengőt tud a költségvetés fordítani, amikor a haltenyésztés előmozdítására 20.000 pengőt tud fordítani, — nem beszélve a többi hasonló, igazán nevetséges tételekről, — két milliót meghaladó összeget fektettek bele egy ilyen vállalatba, az, t. Ház, azt hiszem, majd az utókor elbírálása alá tartozik, mert hiszen meg vagyok győződve róla, hogy mi már nem tudjuk elbírálni, tekintve, hogy a zárszámadást is tudomásul vettük. (Baracs Marcell: Ki kapta a nemzeti ajándékot?) Ettől kezdve ez a részvénytársaság a tények erejénél fogva csak kifelé volt magánvállalkozás, befelé a magyar állani közüzeme lett. Elnöke lett ennek a részvénytársaságnak Kelety Dénes nyűg. Máv. elnök, alelnöke lett TasnádySaücs András (Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Szakemberek!), aki megelőzően a Máv. alelnöke volt (Farkas István: Folkusházy-eset!), akik felismerték ennek a vállalatnak közérdekű voltát, felismerték azt, hogy a magyar állam nem tud hasznosabban befektetni kétmilliót, mint az Ibusz részvényeinek megvásárlásába. Csak logikus és természetes tehát, hogy mikor megvásárolták ezt az üzemet, azoknak a szakértőknek kezébe tették le, akik a többi embertől eltérően már korán felismerték e vállalatnak közérdekű és közhasznú beruházási jellegét. Ettől a pillanattól kezdve ez a vállalat kezdte kiterjeszteni a maga ügyletkörét. Hogy mire terjesztette ki, ezt legyen szabad az idő rövidségére való tekintettel megint csak felolvasnom a kereskedelmi és iparkamara jelentéséből. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Azt mondja a kereskedelmi és iparkamara a napokban megjelent füzetében, amelyet a közüzemi kérdésről bocsátott ki (olvassa): «Az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság 1926-ban keletkezett az Általános Beszerzési és Szállítási Rt. és az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. fúziója útján. A vállalat jelenlegi alaptőkéje 2,400.000 pengő, ebből 80%-os majoritás a Máv. birtokában van. A többi 20%-os részvénytömeget illetően csak az állapítható meg, hogy a vállalat az 1927. év folyamán magába olvasztotta a Filmszállítási Rt.-ot, a Lloyd Hirdető Vállalat Rt.-ot és a Balatoni Yachtépítő Rt.-ot (Friedrich István: Yachtokat is épít!) és e tranzakcióval kapcsolatban a vállalatok részvényeit Ibusz-részvényekre cserélte be. A beolvasztott vállalatok üzletkörének felszívása óta az Ibusz. kizárólagossági joggal árusít a vasutak területén: 'hírlapot, könyvet, dohányt, droguaeikkeket, gyümölcsöt, Cvsokoládét, cukorkaárut és játékszert, a főváros területén utcai elárusítóbódékban újságot, könyveket, azonkívül monopólisztikus előnyöket élvez a hírlapszállítás terén, a vasúti jegyek árusítását és az idegenforgalmi üzletágat főleg a külföldre irányuló viszonylatban, a kezében tartja. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Üzletkörébe tartozik a hirdetési üzletág a Máv. vonalain, átvette a /beolvasztott Filmszállítási Részvénytársaság filmszállítási üzemét.» Erre bátor le-