Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának $68. (Gál Jenő: Nem iß lehet máskép! — Esztergályos János: De ön el fog menni és itt marad ez a szakasz, miniszter úr! — Felkiáltások a jobboldalon: Hallgassa meg! — Zaj.) Én el fogok menni, az biztos, képviselő úr, mert örökre nem szándékozom itt ülni, méig a képviselő úr kedvéért sem. (Derültség a jobboldalon. — Zaj. — Propper Sándor: Hiszen, ha lehetne maradni.) A módosítások, amelyeket az előadó úr hozzájárulásommal előterjesztett, kétrendbeliek. Az egyik az 5. bekezdés, d) pontját kívánja módosítani úgy, hogy amennyiben a közgyűlés összehívását negyven bizottsági tag kérte és ez a közgyűlés összehivatott, akkor ennek az indítványnak megokolása nélkül kelljen határozni. En elismerem, hogy a szöveg nem egészen viláigos, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) de ez a szöveg is a tárgyalásra vonatkozóan kívánt határozatot hozni, nem pedig az indokolás előterjesztésének kizárására. En tehát most beadok egy módosító indítványt, amely ezt a kérdést teljes mértékben éliminai ja. A következőképpen kérném az előadó úr módosító indítványát módosítani. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. —- Olvassa): «Az előadó úrnak a 30. §-hoz beadott indítványát elfogadom, azzal a módosítással, hogy a 9. bekezdés első mondata a következőképpen egészíttessék ki: amelynek tárgyalása végett az összehívást kérték és az indítványnak egy szónok által való megokolásán kívül bármilyen más felszólalás kizárásával». Az tehát magától értetődő, hogy az indítványt meg kell indokolni és csak ennek megindokolása után... (Friedrieh István: Azt mondta tíz perccel ezelőtt, hogy «nem értem a dolgot» és most ugyanezt mondja!) A képviselő úr tíz perccel ezelőtt azt mondotta, hogy ez butaság és ostobaság. (Friedrieh István: Igen, azt mondottam, hogy^ butaság. — Elnök csenget.) Nem butaság, képviselő úr (Friedrich István: Hát látja, hogy az!) Elnök: Friedrich István képviselő urat ismételten haszniáilt sértő kifejezéseért rendreutasítom. (Friedrich István: A butaság nem sértő kifejezés, az egy állapot.) Csendet kérek! Scitovszky Béla belügy miniszter: Nem világos a szöveg, inert :a szöveg szerint az intendáltatott, hogy a tárgyalás felett határoz, ezt megelőzőleg tehát feltétlenül szükséges, hogy az indítvány megokoltassák. Ez nem volt világos, de azért mert valami nem világos, azért az még nem butaság (Ügy van! Úgy vart a jobboldalon.) és nem ostobaság. Csak ennyit kívántam megjegyezni. (Friedrieh István: ön sötétségnek mondja, én butaságnak.) A sötétség sem butaság, az éjszakák sem buták, képviselő úr. Az előadó úr másik indítványa a bizottsági tagok által történő összehívás korlátozár sara vonatkozik. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Először is kijelentem, hogy a magam részéről a magyar független bíróságok ítéletei előtt mindig tisztelettel meghajlom (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Láttuk!), úgyis, mint (belügyminiszter, úgyis, mint képviselő, mint törvényhozó, (Peyer Károly: A bíróság előtt megbukott a miniszter úr!) úgyis mint magánember. Ellenben a törvényhozás szuverenitását semmiféle tekintetben korlátozni nem lehet, még maga a bíróság sem korlátozhatja a maga elhatározásaival a törvényhozás szuverenitását és teljes függetlenségét, (Farkas István: Terror, erőszak, nyilt szavazás: ezt nevezik szuverenitásnak!) mert sem a törvényhozási hatáskört, sem a bírói hatalmat, sein a végrehajtó hatalmat összezavarni nem lehet. ülése 19$0 március lk-én, pénteken. 41 (Farkas István: Összezavarta azt ön már egy párszor !) A törvényhozásnak megvan a maga független elhatározási joga, hogy módosíthatja a törvényt és módosíthatja a bírói eljárásokat Ebben a tekintetben a törvényhozás teljesen szuverén. (Bródy Ernő: De ne legyen naptárszerkesztő!) Éppen azért ebben az intézkedésben a bírósággal szemben semmiféle korrekciót nem kívánunk, mert hiszen az eredeti szövegezésben részben már megvolt az, hogy igenis, összehívható 40 bizottsági tag ál'al a törvényhatóság közgyűlése. Itt szükségesnek mutatkozott egy bizonyos korlátnak a beállítása. (Pakots József: Korlátolt az egész!? »Gouverner c'est prévoir« kormányozni anynyit tesz, mint előrelátni. (Élénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Akkor ez magukra nem illik! — Jánossy Gábor: Ez klasszikus igazság! — Elnök csenget. — Krisztián Imre: Ezért nem juthatnak maguk kormányra! — Propper Sándor: A hét legsikerültebb vicce !) Elnök: Krisztián Imre képviselő urat kérem, maradjon csendben. Scitovszky Béla belügyminiszter: Volt idő, amikor az obstrukciót senki sem látta előre és ennek igen súlyos következményei lettek azután az országra. (Farkas István: Nem olyan súlyosak, mint az önök uralmának a következményei! — Peyer Károly: Nem bizony! — Jánossy Gábor: Ezt már hallottuk egy párszor. — Kuna P. András: A saját uralmukról^ megfeledkeznek! — Zaj a jobb-, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Farkas István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Peyer Károly: Az az obstrukció a nemzet érdekében történt, az idegen dinasztiával szemben!) Peyer Károly képviselői urat kérem, hogy maradjon csendben. (Peyer Károly: Nem illik azt lebecsülni egy miniszternek!) Peyer képviselő urat ismétélten figyelmeztetem, szíveskedjék tartózkodni a folytonos közbeszólásoktól. Scitovszky Béla belügyminiszter: Itt nem azért vettük ezt fel, mintha várnánk, hogy bekövetkezzék, de a lehetőséget akarjuk vele kizárni. (Farkas István: Eddig nem volt obstrukció a városiházán! Nincs miért védekezni ellene.) Nem áll az, hogy mi a módosító indítvánnyal szünetet akarunk biztosítani a törvényhatóságnak. Mi csak egy lehetőséggel számolunk itt, amint az eddigi gyakorlat is az volt, nemcsak ezen a téren, hanem más téren is; hiszen, maga az országgyűlés is szokott magának szabadságot megállapítani, maga a törvényhozás is szünetelni szokott nyáron és ez mind nem zárja ki azt, üogy az országgyűlés összehívásának lehetősége meglegyen, ha az szükségesnek mutatkozik; a törvényhozásnál sem zárja ez ki annak lehetőségét, hogy bizonyos sürgős ügyek azért el ne intéztessenek. A székesfőváros törvényhatóságánál különösen biztosítani kellett^ hogy amennyiben maga az autonómia, a törvényihatósági bizottság, a maga részére nyári szünetet állapít meg, —• és itt ezt a határidőt három hónapra korlátoztuk — akkor ezen a három Ihónapon belül a bizottsági tagoknak a törvényben megállapított «zárna rendkívüli közgyűlést nem hívhat össze. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azért rendkívüli közgyűlés összehívható ne legyen. (Bródy Ernő: Kicsoda ihívja össze? A dalai láma?) A dalai lámán kívül az autonómia lámája is öszszehívhat rendkívüli közgyűlést: <a főpolgármester személyében, és — amennyiben szükségét látja — összehívhat ilyet az autonómia első