Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

42 Az országgyűlés képviselőházának 36 • tisztviselője, a polgármester is. (Peyer Károly: Pláne akkor, ha például ibizalmatlanságot akar­nak neki szavazni ! — Zaj. — Elnök csenget.) Azt semmi körülmények között sem lehet felté­telezni, hogy ha olyan esetek adnák elő magu­kat, mint aminőkre a t. túloldalról hivatkozás történt, hogy akkor akár a főpolgármester, akár az autonómia első tisztviselője ne kérné és ne kívánná a rendkívüli közgyűlés össze­hívását. Ebből tehát az autonómiára nézve semmiféle sérelem nem származik, lehetséges azonban, hogyha 40 bizottsági tag korlátlanul bármikor összehívhatná a közgyűlést, úgy ez­zel a jogával esetleg vissza is élhetne. Nem szá­mítunk erre a jelenlegi körülmények és viszo­nyok között, de lehetséges, megtörténhetik, hogy éppen a nyári szünetet használják fel arra, hogy esetleg olyan ügyek vitessenek a közgyűlés elé, amelyek tárgyalása nem áll sem az autonómia, sem az ország érdekében. (Pa­kots József: Hatvan esztendeje nem történt meg!) Semmi más nem indokolta ezeknek az indít­ványoknak beadását, mint amit itt előterjesz­tettem volt, nem puccsszerűleg, nem meglepe­tésszerűen, mert hiszen már egy hónappal ez­előtt kiosztották képviselőtársaim között ezt. az indítványt a többivel együtt, erről tehát mind­annyian, különösen az ellenzék részéről azok, akik a kérdésekkel behatóbban foglalkoztak, tudtak, erről velem beszéltek. Mindezek alapján kérem, méltóztassanak az Összes indítványok elvetésével az előadó úr ja­vaslatait elfogadni, az egyiket az általam be­adott módosítással együtt. Egyébként az ere­deti szöveget kérem elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Jánossy Gábor! Jánossy Gábor: Tisztelt Ház! Eemélem, hogy a mélyen tisztelt ellenzék lesz kedves nyugodtan meghallgatni engem. (Felkiáltá­sok a baloldalon: Hogyne!) Nem tudom, jól emlékszem-e, de úgy emlékszem, hogy az 1848-as vívmányok között a szólásszabadság is egyike azoknak, amelyeket 82 évvel ezelőtt halhatatlan elődeink kivívtak a nemzetnek. (Esztergályos János: Es amit önök most elkon­fiskálnak ebben a törvényben! — Peyer Károly: Szólásszabadság 15 percig! — Pakots József: Június 15-étől szeptember 15-éig lesz szólássza­badság! — Zaj.) Igen t Ház! Nem azért szólalok fel ehhez a szakaszhoz, hogy ennek a pártnak részéről is vitába szálljon valaki a túloldal mélyen t. fel­szólalóival, mert én a magam egyéni elhatáro­zásaiból szoktam mindig felállni és elmondani a magam tárgyilagos okfejtéseit és érveit, ha­nem felszólalok azért, mert azzal akartam kez­deni, — ha a mélyen t. belügyminiszter úr előtt jutott volna rám a szólás sora — hogy a be­adott, szerintem nem oly sötét és fekete módo­sításoknak azt a részét, amely félreértésre szol­gáltatott okot és alkalmat, amely kizárta volna a rendkívüli közgyűlés összehívásának meg­okolását, nem fogadom el és kérni fogom a mé­lyen t. Házat, a miniszter urat, meg az előadó urat, hogy ezt a módosításokból törölni méltóz­tassanak. A miniszter úr felszólalása és módo­sítása után ez már tárgytalan. Igen t. Ház! Most azonban a mélyen t. el­lenzékhez fordulok. Tegyük fel azt, — ennek le­hetősége megvan — hogyha mélyen t ellenzék, értve ez alatt a székesfővárosi törvényhatósági bizottság ellenzékét, jut többségre a városhá­zán. A többség választja a főpolgármestert, a többség választja az autonómia, az önkormány­zat tulajdonképpeni reprezentánsát, fejét, a 8. ülése 1930 március IJf-én, pénteken. polgármestert is. Most méltóztassanak elkép­zelni az urak egy olyan főpolgármestert, aki a székesfővárosi bizottsági tagok alkotmányos többségének bizalmából ül a főpolgármesteri székben és méltóztassanak elképzelni egy olyan polgármestert, aki a székesfővárosi törvényha­tósági bizottsági tagok alkotmányos többségé­nek akaratából ül a polgármesteri elnöki szék­ben... (Esztergályos János: De hogyan jön össze az az alkotmányos többségi — Zaj.) T. ba­rátom, 1848. március idusára való utalással mél­tóztassék engem nyugodtan meghallgatni. Méltóztatnak elképzelni az alkotmányos vá­rosházi többség választotta főpolgármesterről és polgármesterről azt, hogyha a székesfőváros közgyűlése nyári szünetet rendel el, — önma­gára kötelezőleg kimondhatja vagy nem mond­hatja ki, hiszen nem szükséges nyári szünetet elrendelnie a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, a törvény ezt nem teszi kötele­zővé, ez annak a törvényhatósági bizottságnak par excellence joga, hogy azt a kifejezést hasz­náljam, amelyet többször szoktak használni; szuverén joga, ha tehát akarja, nem rendel nyári szünetet, — de ha elrendel nyári szünetet, méltóztatnak-e elképzelni olyan főpolgármes­tert, — akinek mindig van joím rendkívüli köz­gyűlés összehívására is, — aki ha a székesfő­város életérdekeiről van szó, ha égszakadásról, földindulásról van szó, akkor ne érezze köteles­ségét, ne érezze felelősségét, ne érezze azt, hogy felelős nemcsak annak az állásnak, (Esztergá­lyos János: Láttuk legutóbb is! A Kúriának kellett kimondania az igazságot!) amelyet a székesfőváros többsége akaratából betölt, ha­nem felelős fegyelmileg, erkölcsileg és minden ' tekintetben... (Esztergályos János: Ugyan, ne tréfáljon!) Bocsánatot kérek, t. képviselő úr, én sohasem szoktam ebben a Házban tréfálni. (Esztergályos János: Legutóbb a közigazgatási bíróság mondta ki a véleményét! — Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő úr, ne méltóztas­sék sértő inszinuációkkal illetni szembenálló képviselőtársát. (Esztergályos János: Legutóbb a közigazgatási bíróság mondta ki pont az ellenkezőjét! Ha tudja, akkor miért állítja ezt? — Zaj.) Csendet kérek! (Peidl Gyula: A válasz­tók szuverenitásáról tessék beszélni!) Jánossy Gábor: T. képviselőtársam, a vá­lasztók szuverenitását, vagyis szabad elhatáro­zási, cselekvési jogát a törvények, többek között ez a törvényjavaslat is, (Peidl Gyula: Elkon­fiskálják!) ha majd törvényerőre emelkedik, biztosítja. (Peidl Gyula: Éhben is elkobozzák. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, hiába csapja össze kezecskéit Kéthly Anna tisztelt hölgyképviselőtársunk... (MeskóZoltán: Itt képviselők vannak, nem pedig hölgyek!) Hölgyekkel szemben ezt a kifejezést szoktam használni. (Meskó Zoltán: Itt nincsenek höl­gyek, csak képviselők vannak! — Zaj.) Egy tiszteletreméltó hölgy képviselőtársunk igenis van, ha kíváncsi rá a képviselő úr. (Meskó Zoltán: Itt nincs hölgy, csak képviselő! — Zaj.) Elég az hozzá, hogy akármilyen tökéletesnek látszó, vagy emberileg a lehető legtökéletesebb törvényeket alkotjuk is, ha azok, akikre a tör­vény végrehajtása bízva van, ha azok, akiknek a törvény jogokat ad és akikre a törvény köte­lességeket ró, ezt nem a törvény szellemében, nem a tisztességnek megfelelően, nem az ország érdekében Gyakorolják, akkor hiába minden biztosíték, minden garancia, akkor az ország­gyűlés s a székesfőváros törvényhatósági bi­zottsága sem fog sohasem ÚÍTV működni, mint ahogy feladatához való volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom