Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-368
42 Az országgyűlés képviselőházának 36 • tisztviselője, a polgármester is. (Peyer Károly: Pláne akkor, ha például ibizalmatlanságot akarnak neki szavazni ! — Zaj. — Elnök csenget.) Azt semmi körülmények között sem lehet feltételezni, hogy ha olyan esetek adnák elő magukat, mint aminőkre a t. túloldalról hivatkozás történt, hogy akkor akár a főpolgármester, akár az autonómia első tisztviselője ne kérné és ne kívánná a rendkívüli közgyűlés összehívását. Ebből tehát az autonómiára nézve semmiféle sérelem nem származik, lehetséges azonban, hogyha 40 bizottsági tag korlátlanul bármikor összehívhatná a közgyűlést, úgy ezzel a jogával esetleg vissza is élhetne. Nem számítunk erre a jelenlegi körülmények és viszonyok között, de lehetséges, megtörténhetik, hogy éppen a nyári szünetet használják fel arra, hogy esetleg olyan ügyek vitessenek a közgyűlés elé, amelyek tárgyalása nem áll sem az autonómia, sem az ország érdekében. (Pakots József: Hatvan esztendeje nem történt meg!) Semmi más nem indokolta ezeknek az indítványoknak beadását, mint amit itt előterjesztettem volt, nem puccsszerűleg, nem meglepetésszerűen, mert hiszen már egy hónappal ezelőtt kiosztották képviselőtársaim között ezt. az indítványt a többivel együtt, erről tehát mindannyian, különösen az ellenzék részéről azok, akik a kérdésekkel behatóbban foglalkoztak, tudtak, erről velem beszéltek. Mindezek alapján kérem, méltóztassanak az Összes indítványok elvetésével az előadó úr javaslatait elfogadni, az egyiket az általam beadott módosítással együtt. Egyébként az eredeti szöveget kérem elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Jánossy Gábor! Jánossy Gábor: Tisztelt Ház! Eemélem, hogy a mélyen tisztelt ellenzék lesz kedves nyugodtan meghallgatni engem. (Felkiáltások a baloldalon: Hogyne!) Nem tudom, jól emlékszem-e, de úgy emlékszem, hogy az 1848-as vívmányok között a szólásszabadság is egyike azoknak, amelyeket 82 évvel ezelőtt halhatatlan elődeink kivívtak a nemzetnek. (Esztergályos János: Es amit önök most elkonfiskálnak ebben a törvényben! — Peyer Károly: Szólásszabadság 15 percig! — Pakots József: Június 15-étől szeptember 15-éig lesz szólásszabadság! — Zaj.) Igen t Ház! Nem azért szólalok fel ehhez a szakaszhoz, hogy ennek a pártnak részéről is vitába szálljon valaki a túloldal mélyen t. felszólalóival, mert én a magam egyéni elhatározásaiból szoktam mindig felállni és elmondani a magam tárgyilagos okfejtéseit és érveit, hanem felszólalok azért, mert azzal akartam kezdeni, — ha a mélyen t. belügyminiszter úr előtt jutott volna rám a szólás sora — hogy a beadott, szerintem nem oly sötét és fekete módosításoknak azt a részét, amely félreértésre szolgáltatott okot és alkalmat, amely kizárta volna a rendkívüli közgyűlés összehívásának megokolását, nem fogadom el és kérni fogom a mélyen t. Házat, a miniszter urat, meg az előadó urat, hogy ezt a módosításokból törölni méltóztassanak. A miniszter úr felszólalása és módosítása után ez már tárgytalan. Igen t. Ház! Most azonban a mélyen t. ellenzékhez fordulok. Tegyük fel azt, — ennek lehetősége megvan — hogyha mélyen t ellenzék, értve ez alatt a székesfővárosi törvényhatósági bizottság ellenzékét, jut többségre a városházán. A többség választja a főpolgármestert, a többség választja az autonómia, az önkormányzat tulajdonképpeni reprezentánsát, fejét, a 8. ülése 1930 március IJf-én, pénteken. polgármestert is. Most méltóztassanak elképzelni az urak egy olyan főpolgármestert, aki a székesfővárosi bizottsági tagok alkotmányos többségének bizalmából ül a főpolgármesteri székben és méltóztassanak elképzelni egy olyan polgármestert, aki a székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagok alkotmányos többségének akaratából ül a polgármesteri elnöki székben... (Esztergályos János: De hogyan jön össze az az alkotmányos többségi — Zaj.) T. barátom, 1848. március idusára való utalással méltóztassék engem nyugodtan meghallgatni. Méltóztatnak elképzelni az alkotmányos városházi többség választotta főpolgármesterről és polgármesterről azt, hogyha a székesfőváros közgyűlése nyári szünetet rendel el, — önmagára kötelezőleg kimondhatja vagy nem mondhatja ki, hiszen nem szükséges nyári szünetet elrendelnie a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, a törvény ezt nem teszi kötelezővé, ez annak a törvényhatósági bizottságnak par excellence joga, hogy azt a kifejezést használjam, amelyet többször szoktak használni; szuverén joga, ha tehát akarja, nem rendel nyári szünetet, — de ha elrendel nyári szünetet, méltóztatnak-e elképzelni olyan főpolgármestert, — akinek mindig van joím rendkívüli közgyűlés összehívására is, — aki ha a székesfőváros életérdekeiről van szó, ha égszakadásról, földindulásról van szó, akkor ne érezze kötelességét, ne érezze felelősségét, ne érezze azt, hogy felelős nemcsak annak az állásnak, (Esztergályos János: Láttuk legutóbb is! A Kúriának kellett kimondania az igazságot!) amelyet a székesfőváros többsége akaratából betölt, hanem felelős fegyelmileg, erkölcsileg és minden ' tekintetben... (Esztergályos János: Ugyan, ne tréfáljon!) Bocsánatot kérek, t. képviselő úr, én sohasem szoktam ebben a Házban tréfálni. (Esztergályos János: Legutóbb a közigazgatási bíróság mondta ki a véleményét! — Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő úr, ne méltóztassék sértő inszinuációkkal illetni szembenálló képviselőtársát. (Esztergályos János: Legutóbb a közigazgatási bíróság mondta ki pont az ellenkezőjét! Ha tudja, akkor miért állítja ezt? — Zaj.) Csendet kérek! (Peidl Gyula: A választók szuverenitásáról tessék beszélni!) Jánossy Gábor: T. képviselőtársam, a választók szuverenitását, vagyis szabad elhatározási, cselekvési jogát a törvények, többek között ez a törvényjavaslat is, (Peidl Gyula: Elkonfiskálják!) ha majd törvényerőre emelkedik, biztosítja. (Peidl Gyula: Éhben is elkobozzák. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, hiába csapja össze kezecskéit Kéthly Anna tisztelt hölgyképviselőtársunk... (MeskóZoltán: Itt képviselők vannak, nem pedig hölgyek!) Hölgyekkel szemben ezt a kifejezést szoktam használni. (Meskó Zoltán: Itt nincsenek hölgyek, csak képviselők vannak! — Zaj.) Egy tiszteletreméltó hölgy képviselőtársunk igenis van, ha kíváncsi rá a képviselő úr. (Meskó Zoltán: Itt nincs hölgy, csak képviselő! — Zaj.) Elég az hozzá, hogy akármilyen tökéletesnek látszó, vagy emberileg a lehető legtökéletesebb törvényeket alkotjuk is, ha azok, akikre a törvény végrehajtása bízva van, ha azok, akiknek a törvény jogokat ad és akikre a törvény kötelességeket ró, ezt nem a törvény szellemében, nem a tisztességnek megfelelően, nem az ország érdekében Gyakorolják, akkor hiába minden biztosíték, minden garancia, akkor az országgyűlés s a székesfőváros törvényhatósági bizottsága sem fog sohasem ÚÍTV működni, mint ahogy feladatához való volna.