Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

40 Az országgyűlés képviselőházának 368. ülése 1930 március lU-én y pénteken^ Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Strandszakaszt! — Pakots József: De micsoda té­boly gondolhatta ki ezt a javaslatot 1 ?! Megvan­nak egészen tébolyodva! — Peyer Károly: Az egész törvény téboly, mi volna más? Okos do­log?) Pakots József képviselő urat sértő kifeje­zéseért rendreutasítom. (Zaj.) Bródy Ernő: A törvényhozás nem arra való, hogy ilyen naptári kérdéseket intézzen. Engedelmet kérek, hogy júniustól szeptemberig szünet legyen, az nem törvénybe való intézke­dés. A képviselőtestület önmagától is el tudja kormányozni magát ilyen kérdésekben, a tör­vény nem bírja ki ezt. A törvény nem arra al­kalmas, hogy ilyen meghatározásokat foglaljon magában és azonkívül nem is igazságos, mert engedelmet kérek, jöhet egy vis major, jöhet egy földrengés, jöhet egy árvíz és akkor a kép­viselőtestület nem ülhet össze. Jöhet egy dara­bont-kormány és akkor ne legyen módja a fő­város polgármesterének... (Friedrich István: Jöhet egy koronázás!) Elnök: Csendet kérek! Friedrich képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Malasits Géza: Nem lehet ezt nyugodtan vé­gighallgatni! — Zaj.) Bródy Ernő: Jöhet egy puccs, amikor a törvényhatóságnak legelemibb kötelessége, hogy összeüljön. (Friedrich István: Egy koro­názás is jöhet!) Minden rossz jöhet. (Roíhen­stein Mór: Éppen az hiányzik! Hogyne! — Peyer Károly: Rossz, mert pénzbe kerül!) Reánk szakadhat minden baj ... (Friedrich Ist­ván: Például szétmehet az egységespárí! — Farkas Gyula: Ez az egy lehetetlen! Ez lehetet­len! — Derültség. — Malasits Géza: Az isten­nyila fogja szétvágni, de az azután alaposan! — Zaj.) Egyáltalában nem értem, miért kell ezt törvényben kodifikálni? (Friedrich István: Szü­netet kérünk! Haldoklik itt minden! Szünetet kérünk! Nincs előadó, nincs javaslat! — Fel­kiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nincs miniszter! — Farkas István: Szünetet! — Peyer Károly: Az egész egy temető! — Malasits Géza közbeszól. — Nagy zaj és felkiáltások a szélső­baloldalon: Szünetet! — Szilágyi Lajos: Szüne­tet kérünk, így nem lehet tárgyalni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak Mél­tóztassanak lehetővé tenni, hogy a képviselő úr beszédét folytathassa. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Szünetet kérünk! — Szilágyi La­jos: Most kérünk szünetet, nem nyári szünetet! - Zaj.) Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ha a mélyen t. túloldal ezen komolyan gondolkozik és elte­kint minden pártszemponttól, akkor méltóztas­sék elképzelni azt, hogy igazán jöhet olyan esemény, amikor a rendkívüli közgyűlés össze­hívása szükséges. (Friedrich István: Jánossv, ezt lásd be! Ez nem megy! Ezt be kell látni! Ezt nem lehet így csinálni! Lássátok már be! — Jánossy Gábor: Türelmet kérek, mindjárt be­látom! — Friedrich István: Ezen tessék segí­teni! — Zaj.) Elnök: Friedrich és Jánossy képviselő urakat kérem, méltóztassanak, csendben ma­radni. (Friedrich István: Butaság ez!) Fried­rich képviselő urat ismételten figyelmeztetem, maradjon csendben. (Friedrich István: Buta­ságot iktatni törvénybe!) Bródy Ernő: T. Képviselőtársaim a vidéken törvényhatóságuk keretében szintén élik a ma­guk önkormányzati életét. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Mit szólnának a t. képviselő urak!... (Farkas Gyula: Nem engednénk! — Friedrich István: Rendkívüli közgyűlést fogunk összehívni e miatt! — Zaj. — Szilágyi Lajos közbeszól.) T. képviselőtársaim tudják azt, hogy felelőssége tudatában álló komoly ember hiába való in­tézkedést nem tesz és ha negyven bizottsági tag a helyzetet olyannak ítéli, hogy rendkívüli közgyűlést kell összehívni, akkor lehet felhő­szakadás és lehet árvíz vagy talán éppen azért: kérik a rendkívüli közgyűlés összehívá­sát. (Szilágyi Lajos: Tűzvész! Földrengés! Minden lehet! — Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Miért kell elvenni ezt a jogot, mi célja, mi­csoda szüksége és indoka van ennek? Semmi­féle célja, semmiféle szüksége és indoka nincs ennek, csak újból meg akarják alázni Buda­pest képviselőtestületet (Úgy van! a szélsőbal­oldalon.), szótlan.és néma testületté akarják tenni, (Esztergályos János: Büntetni akarják a bűnös Budanestet!) amelynek három hóna­pig elállítják a szavát a nagyurak, hogy nyá­ron ne nyithassa ki a száját. (Zaj.) Ennek semmiféle értelme, semmiféle magyarázaia, semmiféle indoka nines. A törvény nem arra való, hogy naptári dátumokat állítson fel, nem arravaló, hogy kalendárium legyen, nem arravaló, hogy időjós legyen. Nem erre szolgál a törvény. A törvény a jogok és kötelességek harmonikus együttérzésén kell, hogy felépül­jön, nem pedig azon, hogy elvegyék azt a kö­teességét az embernek, hogy a jogával éljen. (Esztergályos János: A harmincadik pótsza­kasz Isten ostora, amely büntetni akarja Bu­dupest népét! — Zaj és derültség jobb felől.) Elnök: Csendet kérek! Esztergályos János képviselő urat kérem, hogy maradjon csend­ben. r , . í . -! Bródy Ernő: Igen t. belügyminiszter úr, talán nem méltóztattak gondolni arra, hogy ebben az agómikus állapotban, amelyben a ma­gyar Képviselőház. : vonszolja a maga életét, ebben a letargikus állapotban, (Friedrich Ist­ván: Úgy van! A halálban!) ebben a tetszha­lálban mégis fel fog támadni az életösztön utolsó fellobbanása val a mi idegzetünk ez ellen a szakasz ellen. Talán néni méltóztattak elgondolni erre a hatásra. Nem ér meg ennyit az egész dolog. Nagyon kérem a mélyen t. bel­ügyminiszter urat, vonja vissza ezeket a mó­dosításokat, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) semmi szükség ezekre a módosításokra. Ne in­gereljenek, ne izgassanak minket feleslegesen. Engedjék meg, hogy itt nagy célok érdekében dolgozzunk. Ne azon kelljen itt szónokolnunk, hogy ne legyen naptáíri szünet, ne azon kell­jen szónokolnunk, hogy egy előadó ne indokol­hassa meg a maga indítványát, hanem térjünk rá végre a parlament igazi lényegére, igazi fel­adatára: az élettel összefüggő komoly gazda­sági kérdések megvitatására. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem fogadom el azt a szakaszt és nagyon kérem a kormányt, vonja vissza ezeket a megdöbbentő módosításokat. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Meg akartam várni ennek a vitának befejezé­sét, nehogy Rothenstein Mór tisztelt képviselő­társam ismételten szemrehányást tegyen, (Rothenstein Mór: Minden szabálynak megvan a kivétele!) hogy a vita bezárásai előtt szólalok fel és az utánam felszólalók beszédeire azután nem reflektálok, de azt látom, hogy meglehetős félreértés mutatkozik az előadó úr indítványai­val szemben, amelyekért ne méltóztassék az előadó urat támadni, minden ódiumot én vál­lalok ezekért, mert az én hozzájárulásommal adattak be ezek az indítványok és módosítások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom