Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-379
Az országgyűlés képviselőházának 379. vánítom. Az 5. §-szal kapcsolatban a Ház a Felsőház által tett módosításhoz hozzájárul. Következik a 7. §. Kérem annak felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök: Kíván valaki szólni? {Szilágyi Lajos szólásra jelentkezik.) Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A 7. § szerint közhasználatú gépjáróművállalat létesítésére engedélyt nem kaphat és ilyen vállalatnál sem az igazgatóság, sem felügyelőbizottsági tag, sem bármi néven nevezendő alkalmazott nem lehet (Halljuk! Halljuk!) annak a törvényhatósági bizottságnak, valamint annak a községi és városi képviselőtestületnek tagja, amely törvényhatóságnak, községnek vagy városnak területén a vállalat működik. Kögtön itt van egy törvényes határozmány, amely arculesapja a székesfővárosi törvényjavaslatnak tegnap befejezett tárgyalási eredményét. A székesfővárosi törvényjavaslat éppen most létesített üzemigazgatóságokat és most mondottuk ki, hogy az üzemigazga lóságoknak, igenis, tagjai lehetnek a törvényhatósági bizottság- tagjai. Soft kimondottuk, (Pakots József: Sőt jelenléti [dí j g t kapnak!) hogy az üzemigazgatóságok tagjai egyedül és kizárólag a törvényhatósági A|aitság tagjai lehetnek. Miközben tehát tegrWÄegy törvényjavaslat keretében elhatái'oztuKWogy ilyen vállalatok igazgatósági tagjai egyedül és kizárólag a törvényhatósági bizottság tagjai lehetnek, ugyanakkor ma elfogadjuk a Felsőháznak olyan tartalmú átiratát, hogy például a Budapest székesfőváros területén működő autóbuszüzemnél az igazgatóság tagja törvényhatósági bizottsági tag nem lőhet. Itt ellenmondást látok a székesfővárosi .törvényjavaslat között éis e között az új törvényszakasz között, ebből kifolyólag a Felsőháznak ezt a módosítását nem fogadom el. A Felsőháznak azt a törekvését és álláspontját, hogy az összeférhetlenséget meg akarja szigorítani abban a tekintetben, hogy az engedélyezésnél svzigorúbb eljárást tanúsítson a kereskedelemügyi miniszter, avagy a törvényhatóság, amikor ilyen koncessziókat kiad: magam is osztom, ezt egészen biztosan osztja minden országgyűlési képviselő is. Ebben a tekintetben tehát köztünk nézeteltérés nem lehet, de viszont ennek a módosított szakasznak másik vonatkozását szóvá kellett tennem, mert ellenmondást látok egymásután következő két napon, egymásután következő két törvényjavaslatban, már pedig ez a gyárkorlátban, a végrehajtásban nagy zavarokat fog előidézni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr óhajt nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Magam részéről azt a szakaszt, amely a székesfővárosi törvényjavaslatban van, nem ismerem annyira részi étéiben, hog*y ki tudnék térni arra, hogy mennyiben van összeütközés ezzel a szakasszal, avagy nincs összeütközés, a nélkül azonban, hogy lényeg-éhen ismerném, a fővárosi törvényjavaslat illető szakasziát, azt hiszem, a két intézkedés között jelentős különbség van. Itt ez a törvényszakasz olyan vállalatokról intézkedik, amelyek elsősorban magánjellegű vállalatok, tehát nem közüzemszerűleg jelentkező vállalatok és ilyen eseteikben, ahol ilyen engedélyezés történik, ki akar zárni *i szakasz minden összeférhetlenséget. Azt hiszem, ülése 1930 április J^én, pénteken. 1:59 ez az első példa, ahol ilyen szigorúak vagyunk és ezt a Képviselőháznak is el kell fogadnia. A fővárosi törvényjavaslatban valószínűleg az egészen a város birtokában lévő közüzemekről van szó. A Ház és a törvényhozás bölosesége fogja eldörteni, mennyiben helyes, vagy menynyiben nem helyes az intézkedés és van-e vagy nincs ellentét ezzel a törvényjavaslattal. Ezt nem tudom, de hiszen maga a Felsőház, amely ezt az indítványt megtette, majd annak idején a fővárosi törvényjavaslatnál is revideálni fogja álláspontját azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban. Tisztelettel kérem, hogy ezt a szigorú összelerhetlenségi törvényi rendelkezést méltóztassanak fenntartani és méltóztassanak a szakaszt ebben a szövegezésben elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 7. §-ban a Felsőház által tett módosításhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 7. §-ban a Felsőház által tett módosításhoz hozzájárul. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét a Felsőház által módosított alakban felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 9. §~nak « Felsőház által módosított szövegét, amelyhez a Ház hozzászólás nélkül hozzájárul. — Olvassa a 10. §-nak a Felsőház által módosított szövegét). —• Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A 10. §-ban a, szabályrendelet alkotási kötelezettség van. Amikor a gépjáróművállalatokról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, örömmel üdvözöltük azt hogy a szabályrendeletalkotási kötelezettség, amelyet az ipartörvény előír, ebben az új törvényjavaslatban elhagyatott. A szabályrendelet alkotási kötelezettség tudniillik a gyakorlatban csak papíron volt meg, a gyakorlatban a szabályrendeleteket részben nem alkutták meg a törvényhatóságok, részben pedig amely törvényhatóságok vették maguknak a fáradságot és időt, hogy szabályrendeleteket alkossanak, azoknak beküldött szabályrendeletei a kereskedelemügyi miniszter úr jóváhagyását nem nyerték el, hanem a kereskedelemügyi minisztériumban azokat* egyszerűen irattárba helyezték, illetve a jóváhagyást függőben tartották azzal az indokolással, hogy úgyis jön majd az új gépjáróműtörvény, és ezt a kérdést szabályozni fogja. Részben tehát felesleges volt a szabályrendeletalkotási kötelezettség, részben pedig nem vette azt maga a minisztérium sem komolyan. Most meglepetéssel látom, hogy a Felsőházban valakinek az indítványára újból törvénybeiktatjuk a törvényhatóságok szabályrendeletalkotási kötelezettségét. En a Felsőháznak ezt az állásfoglalását teljesen fölösleges valaminek tekintem, abszolúte semmi jelentősége sincs annak, hogy egy törvényhatóság szabályrendelet alkosson ebben a tekintetben, különösen nincsen olyan szabályrendelet alkotásának jelentősége, amelyre a. sémát, a mintát a miniszter adja le, és a. leküldött séma szerint lemásolt szöveget mint törvényhatósági szabályrendeletet szavaztatják meg a közgyűléssel. (Barthos Andor: Minden ipari szabályrendeletnél így van!) Az egész engedélyezési eljárás most centralizálva van, az egész egy kézben van; mint ahogy előbb említettem, az államnak fenntartott jog az engedélyezési jog. Ilyen körülmények között, mikor ez az államnak fenntartott jog, s a törvényhatóságok azt csak átruházott minőségben gya62 fc
