Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

418 Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. megegyezik ä törvényhatóságok idevonatkozó szakaszával, abban sem több, sem kevesebb nines. A háztartásokra vonatkozólag is ugyanaz állapíttatik meg, mint ami a városokra vonatkozólag van megállapítva.' Egyébként a vármegyéikre vonatkozólag is a feltételek a feloszlatást illetőleg ugyanezekkel a szavakkal és terminus tehnikusokkal vannak megállapítva, mint ennél a törvényjavaslatnál. Kérném Buday Dezső t. képviselőtársamat, ne méltóztassék rossz néven venni, ha indítványát az előadó úr útján tettem magamévá. Csak egy módosítást kellett rajta eszközölnünk s ennek a módosításnak okából kellett az előadó úrral ezt az indítványt előterjesztetnem. Egyébként teljes szövegében a képviselőtársam indítványát fogadtam el és honoráltam. (Buday Dezső; A 12. bekezdésre nézve előterjesztett indítványomat nem?) Azután szintén hajlandó vagyok elfogadni a képviselő úrnak a 12. bekezdésre vonatkozó módosítását. Már ezek alapján is kérem, méltóztassanak az előadó úrnak kétrendbeli indítványát, azután a 12; bekezdésre vonatkozólag pedig Buday Dezső képviselőtársam módosító indítványát elfogadni, egyéb rendelkezéseiben pedig méltóztassanak a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sines, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután a szakasz különböző bekezdéseihez módosító indítványok adattak be, bekezdésenként kívánom a szakaszt szavazásra feltenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni! (Igen!) A Ház ehhez hozzájárult. Az 1. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Farkas István és társainak indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bekezdés eredeti szövegét, szemben Farkas István és társai indítványával, elfogadni igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják méltóztassanak félállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. bekezdést az eredeti szövegezésben fogadta el, Farkas István és társai indítványát pedig elvetette,A 2. és 3. bekezdés nem támadtatott meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 4. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr, továbbá Buday Dezső képviselő úr 1. és 2. számú indítványa. Amenynyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnának elfogadni, úgy szavazásra az előadó úr szövegét teszem fel, szembeállítva Buday Dezső képviselő úr 1. és 2. számú indítványával. Méltóztatnak a kérdés ilyetén való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz. i Most már kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget szemben az előadó úr és Buday Dezső képviselő úr indítványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr szövegét, szemben Buday Dezső képviselő úr kétrendbeli indítványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó úr szövegét fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Petrovácz Gyula: Ellenpróbát kérünk ! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Hiszen ez a Buday Dezső indítványa, kérem!) Többség. A Ház az előadó úr szövegét fogadta el, Buday Dezső képviselő úr indítványát pedig elvetette. Az 5. és 6. bekezdés nem támadtatott meg. azokat elfogadottaknak jelentem ki. AT. bekezdésnél az eredeti szöveggel szem| ben áll az előadó úr indítványa. Kérdem a t. I Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, i szemben az előadó úr indítványával, elfogadni, ! igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szö! veget nem fogadta el, ennélfogva az előadó úr j indítványát jelentem ki elfogadottnak. A 8., 9., 10. és 11. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 12. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll Buday Dezső képviselő úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnának elfogadni, úgy a Buday DezsÖ képviselő úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, mélóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, hanem a 12. bekezdésnél Buday Dezső képviselő úr szövegét tette magáévá. Ezzel a 99. szakasz letárgyaltatván, követi kezik a 100. szakasz. Kérem annak felolvasását! Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 100. §-t). Az előadó úr kíván szólni. Useíty Béla előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a 100. § 2. bekezdése 16. sorában a leírási hibából származó «állásuk» szó helyébe «állások» szó írassék. Javaslom továbbá, hogy a 3. bekezdés 7. sorában «módozatait» szó után. az «és» szó helyébe vessző tétessék és ezután a következő szövegrész vétessék fel: «a törvényhatósági tanács tagjai első ízben való megválasztásának e törvényben meg nem állapított részletes szabályait». Ennek indoka az, hogy a törvényhatósági tanácsra vonatkozólag csak az van kimondva, hogy arányos választás útján választandó meg és az van meghatározva, hogy hány bizottsági tag ajánlhat, egyébként a megválasztás részletei nincsenek szabályozva. Ezeket szabályozni kell, azért vagyok bátor ezt a módosításomat elfogadásra ajánlani. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Hegymegi Kiss Pal! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző; Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A törvényhatósági bizottság újjáalakításánál a legkomolyabban kifogásolnom kell azt a tervezett eljárást, hogy az örököstagoknak több mint felét választatja az igen t. belügyminiszter űr a jelenlegi törvényhatósági bizottsággal. Az 1929. évi XXX. tcikk értelmében a vármegyéknél és a vidéki városoknál a belügyminiszter úr azt az álláspontot foglalta el, hogy az örökös tagoknak felét választja a régi törvényhatósági bizottság, felét pedig az új törvényhatósági bizottság. A törvényhozás ezt a kormányjavaslatot magáévá tette, ez törvényerőre emelkedett, s a vármegyék és a vidéki városok az örökös tagokat így választották meg. Ezek után joggál elvártuk volna, hogy mikor a székesfővárosról van szó és a székesfőváros törvényhatósági bizottságának örökös tagjairól van szó, akkor a kormány hasonló mértékkel mér és olyan javaslattal jön, mint jött a vidékre vonatkozólag, hogy tudniillik az örökös tagok felét a régi törvényhatósági bizottság, másik felét pedig az új törvényhatósági bizottság választja meg. T. Ház! Az egyik már elfogadott szakasz alapján Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 32 örökös tagja lesz. Ha a kormány ugyanazzal a mértékkel mért volna a fővárosnak, mint amellyel mért a vidéknek,