Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

34 Az országgyűlés képviselőházának összehívott rendkívüli közgyűlésen az a bizonyos megjelölt táírgy tovább tárgyalható legyen. Ez maga is egy kísérlet arra, hogy a közgyűlés érdemleges vitáját megakadályozza és lehetetlenné tegye. Egészen kétségtelen, hogy a többségi pártoknak akkor, ha egy kérdés rendkívüli közgyűlés formájában napirendre kerül, mindig van módjuk arra, hogy ezt a kérdést levegyék a napirendről és megakadályozzák, hogy a főváros törvényhatósága ezzel a közérdekű problémával foglalkozzék. A többségi pártokat kétségtelenül nagy ódium terheli ezzel az elhatározásukkal, mert hiszen azok a kérdések, amelyeket az ellenzék eddig rendkívüli közgyűlések formájában a törvényhatóság elé vitt, minden egyes esetben az általános közvéleményt és a főváros egész lakosságát érdekelték. (Ügy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Micsoda felelősségteljes állásfoglalás lehet tehát az, amely ilyen kérdést leszorít — mondjuk, akárminő pártpolitikai szempontból — a napirendről? Ez nagy kockázat, amire alkalmat sem szabad adni, hogy egyszerű szavazással a,z ilyen kérdés rögtön levétessék a napirendről, annál kevésbbé, mert ha már a rendkívüli közgyűlés összehivatik, akkor annak minden technikai előkészülete megtörtént. Milyen nevetségbe fullad a törvényhatóság egy nagy részének ez az akaratnyilvánítása, ha ott cinikusan, egyszerű szavazással, többségi elhatározással lehetetlenné kívánják tenni a pártok akaratának^ érvényesítését! Ennélfogva tehát az egész módosítás törlését javaslom. Másodszor pedig: nem méltóztatnak-e arra gondolni, hogy a közvélemény milyen furcsa felfogással illetheti azt a törvényhatóságot, amely önmagát lehetetleníti és önmagát zárja el attól, hogy hosszú hónapokon keresztül bármilyen rendkívül fontos kérdést tárgyalhasson? Mert az a javaslat, amely azt célozza, hogy a nyári hónapokban június 15-től szeptember 15-ig a rendkívüli közgyűlés összehívható ne legyen, azt jelenti, hogy a nyári hónapok alatt a törvényhatóság önmagának vakációt ad, pihen és tőle összeomolhat a világ; történhetik itt akármilyen komoly, nagy esemény, amely azt kívánná, hogy a főváros törvényhatósága azonnal rendkívüli közgyűlésen tanácskozzék s keresse az orvoslás módját, fordulhatnak elő igen komoly kérdések, amelyeknek el nem intézése esetleg végzetes veszedelmeket és katasztrófákat okozhat, a törvényhatósági közgyűlés még sem tanácskozhatik ezekről a kérdésekről. (Bródy Ernő: Az adószedést is be kell szüntetni a nyári hónapokra! — Derültség.) Tényleg ennek az intézkedésnek a groteszk ellentéte az volna, t. Ház, hogy méltóztassék ezekben a hónapokban beszüntetni az adószedést is, hogy az adófizetők is élvezhessék ennek az intézkedésnek valami előnyét. Voltak a főváros életében olyan korszakok, olyan súlyos megpróbáltatásokkal teljes korszakok, amelyekben' mindig szükség volt arra, hogy a törvényhatóság résen legyen és foglalkozzék az ügyekkel. Amikor itt volt a háborús korszak, akkor a közélelmezés problémái igen fontosak voltak a főváros egész lakossága szempontjából, nagyon fontos volt, hogy a törvényhatóság együtt legyen és tanácskozzék igen sok olyan kérdésben, amelyek a közélelmezést, a közellátást illették. Nem lehet előre látni, hogy milyen fontos kérdések jöhetnek a nyári hónapokban, amelyekkejL foglalkoznia kell a közgyűlésnek. Méltóztassék elhinni, hogy komoly és a maga alkotmányos felelősségét át. ülése 1930 március lk-én

} pénteken. érző párt nem fogja minden előrángatott jelentéktelen ügy miatt a törvényhatóságot foglalkoztatni, már a saját komolyságának, 'presztízsének érdekében sem fog ilyen lépést elhatározni, mert hiszen a párt a közvélemény ellenőrzése alatt áll és ha a közvélemény azt látja, hogy egy párt nem tudom, heecből, vagy mulatságból összehívja a rendkívüli közgyűlést, elfordul attól a párttól. Nem lehet tehát tartani attól, hogy valamelyik párt ezt megtenné komoly, a főváros érdekét igazán érintő ok nélkül. Ez a módosítás azonban alkalmat ad arra, hogy a főváros közönsége a törvényhatósági bizottsági tagoknak komolyságát kétségbevonja, mert a közönség azt fogja mondani: ezek az urak már törvényben úgy intézkedtek, hogy hosszú hónapokon keresztül a főváros ügyeivel nem foglalkoznak, hanem önmaguknak nagy vakációt ajánkékoznak. Már ebből a szempontból sem tartom célszerűnek, bölcsnek ezt a javaslatot. Ne^ iktassuk törvénybe azt, hogy mi, akik mandátumot kapunk arra, hogy a főváros lakosságának ügyeivel foglalkozzunk, magunknak évenként hosszú pihenőt akarunk biztosítani. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ez nincs benne, képviselő úr!) De benne van, hiszen az előadó úr által beterjesztett módosítás szerint (olvassa): «Ha à törvényhatósági bizottság nyári szünet tartását határozza el, az 5. bekezdés d) pontja alapján június hó 15-től szeptember hó 15-ig rendkívüli közgyűlés összehívásának helye nincs. (Usetty Béla előadó: De ő határozza el! Rajta áll! — Jánossy Gábor: Rendes közgyűlést tarthat! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Csak a bizottsági tagok nem hívhatnak Össze rendkívüli közgyűlést! — Farkas István: A gutaütés ellen miért nem tesznek be egy szakaszt? Hátha megüti a guta a polgármestert! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Ilyen esetre is van gondoskodás, ott van a helyettese!) Ha a nyári szünetben valamilyen komoly kérdés kerül a közérdeklődés homlokterébe, hogy akkor e rendelkezés miatt azt a kérdést ne lehessen a közgyűlés elé vinni: ezt logikailag megérteni nem tudom. (Usetty Béla előadó: összehívja az elnök!) Képtelenség, hogyha a törvényhatóság elhatározta a nyári szünetet, azt ne lehessen megtörni, június 15-től szeptember 15-ig ne lehessen gyűlést, rendkívüli közgyűlést tartani. (Usetty Béla előadó: A polgármester és a főpolgármester összehívhatja!) Igenis, de a közgyűlés, a nyári szünet előtti utolsó gyűlésén kimondja, hogy nyári szünetet tart. (Jánossy Gábor: Hátha nem mondja ki? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hátha kimondjad) De kimondja és akkor megvan kötve. (Buday Dezső: Önmagát köti meg!) önmagát köti meg? De ne kösse meg magát, hanem adjunk szabad folyást az alkotmányos élet kontinuitásának a főváros életében. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Megvan!) Tessék lehetőséget adni arra, hogy össze lehessen hivatni. Ilyen tiltó rendelkezéssel nem szabad annak gátat vetni. Azt hiszem, ebben semmiféle pártpolitikai szempont nem dominálhat és a többség belátja azt, hogy nem szabad elzárkózni az alkotmányos élet megnyilvánulásai elől. Én biztosítom a miniszter urat, — és minden párt biztosíthatja — arról, hogy soha komolytalan ügyben nem hívunk Össze rendkívüli közgyűlést. (Scitovszky Béla beügyminiszter: Nem örökéletű!) Kicsoda? (Scitovszky Béla belügyminiszter: A képviselő úr! — Györki Imre: A törvény sem! A miniszter sem! — Peidl Gyula: Csak az egységespárt örökéletű!) Igen különös ez a megjegyzés a miniszter úr