Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-377
398 Az országgyűlés képviselőházának 3 77. ülése 1930 április 2-án, szerdán. szült és most a belügyminisztériumban van megvitatás alatt, méltóztasssék azt minél előbb a Ház elé terjeszteni, mert valóban csak a községi háztartási törvényjavaslat újabb megvitatása után, vagy újabb megvitatásával kapcsolatban kerülhet sor a borfogyasztási adó eltörlésére vagy enyhítésére 1 . T. Képviselőház! Meg kell állapítanom, hogy a szőlősgazdatársadalom a mai helyzetet a borfogyasztási adóval kapcsolatban tarthatatlannak, elviselhetetlennek véli és nemcsak saját exisztenciája végső veszedelmét, hanem a mezőgazdasági munkások kenyerének veszélyeztetését is látja abban. Ez a nyugtalanság és elkeseredés, és ennek az elkeseredésnek és nyugtalanságnak jogosultsága, megértése és belátása késztetett arra, hogy ezt az interpellációmat elmondjam. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Az interpellációra az összkormány nevében a földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! A szőlőgazdaságnak, mint a mezőgazdasági termelés egyik legrégibb áp-azatának helyzetét a kormány a legélénkebb figyelemmel kíséri. Ennek a termelési ágnak nemzetgazdasági, valamint szociálpolitikai szempontból való fontosságát azok a számadatok, amelyeket itt az internelláló képviselő t úr sziyes volt elmondani, élénken illusztrálják. T. Ház! A 384.0000 katasztrális hold beültetett szőlőterület évi hozadéka normális viszonyok között négy és félmillió hektoliter. A legreálisabb számítás szerint ennek értéke megközelíti a 200 millió pengőt. Ha most ezzel szembehelyezzük az elmúlt évi 2.7 millió katasztrális hold bevetett búzaterületet, amelyen húszmillió métermázsa búza termett és amelynek értéke 22 nengő méj termázsánkénti számítási alapon, 440 millió pepgő üti meg, akkor kitűnik az, hogy a kilencszerte kisebb szőlőterületen fél olyan értéket produkáltunk, mint a kileneszerte nagyobb búzaterületen. ( Uc,v van! Ügy van!) A szociálpolitikai szempontból való fontosságot azok a számadatok s.zintén igazolják, amelyeket itt a t. képviselő úr felsorolt. Teljesen helytálló az a számadat, hogy körülbelül 600.000 ember talál elhelyezést és megélhetést a szőlőtermelésből. Szociálpolitikai szempontból tehát látható, hogy milyen nagy fontossággal bir ennek a termelési ágazatnak épségben való tartása. T. Kén viselőház ! Az alól^ a dekonjunktúra alól, amelyben, sajnos, az egész gazdasági élet most szenved, természetes dolog, hogy a szőlőgazdaság sem vonhatta ki magát. Tetézték még ezt a súlyos helyzetet az utóbbi években bekövetkezett fagykárok, valamint ; azok a nagy peronoszpora-károk, amelyek a szőlőgazdaságot érték, és amelyek majdnem jóvátehetetlen bajokat okoztak a bortermelőknek. T. Ház! Ami az interpelláció második pontját, tudniillik a borfogyasztási adóra vonatkozó részét illeti, idevonatkozólag meg kell állapítanom azt, hoíry igaza van az interpelláló képviselő úrnak, hogy minden tényező, amely az árú drágulását vonja maga után, hátrányosan hat ki a fogyasztásra. Miután, t. Ház, a borfogyasztási adó kétségtelenül drágítja a bor árát, a szőlősgazdák nehéz helyzetére való tekintettel a kormány behatóan foglalkozik ennek a kérdésnek rendezésével, úgy azonban, hogy ez a községek és városok háztartását fel ne borítsa, tekintettel arra, hogy a borfogyasztási adót a kormány a községeknek és városoknak engedte át. T. Képviselőház! Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy ezek igen fontos kérdések. A kormány sohasem ígérte azt, hogy a borfogyasztási adót el fogja törölni. Az ígéret az volt, hogy a községek háztartásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat benyújtása alkalmával kívánja a kormány a borfogyasztási adó kérdését rendezni. A kormány ezt az ígéretét ma is állja. A községek háztartásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat már el is készült, — igen jól van értesülve a t. interpelláló képviselő úr — ma a belügyminisztériumban van tárgyalás alatt és remélhető, hogy már a legrövidebb idő alatt a képviselőház elé terjeszthetjük. Ami az interpelláció harmadik pontját illeti, hogy: hajlandó-e kormány az egész szőlőgazdaságot végleges helyzetében azonnali intézkedésekkel a végromlástól megmenteni, és e célból iazt kérdi a képviselő úr, hogy a kormány milyen intézkedéseket hajlandó tenni erre vonatkozóan, — csak azt ismételhetem, hogy a kormány a legélénkebb figyelemmel kíséri azt a helyzetet, amelyben ma a szőlőgazdálkodás van, és át van hatva ennek a termelési ágnak fontosságától. Itt hivatkozom azokra az intézkedésekre, amelyeket a legértékesebb és a legnagyobb nehézségekkel küzdő tokaji borvidék támogatására én foganatosítottam, amiről az interpelláló képviselő úrnak mindenesetre élénk tudomása van. A 8600^ katasztrális hold tokaji szőlővidék támogatására 2'2 millió pengőt bocsátottam rendelkezésre. Ebből az összegből holdanként 4—600, ott pedig, ahol teljes rekonstrukcióról van szó, 1000 pengő tízéves kamatmentes kölesönt bocsátottam rendelkezésre, úgy azonban, hogy az első fizetési kötelezettség csak a kölcsön igénybevételétől számított ötödik évben kezdődik. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ezenkívül műtrágyát és szénkéneget bocsátottam a termelők rendelkezésére; a inagy. kir. tarcali vincellériskolánál termelt szőlővesszőt pedig 50% kedvezménnyel adom a tokajhegyaljai szőlőbirtokosoknak. Eddig több, mint egymillió szőlővesszőt ilyenformán már kiosztottam. Hivatkozom továbbá azokra az intézkedésekre, amelyeket általában a kedvezményes rézgálic kiosztása terén, valamint a kötött talajon gazdálkodó szőlősgazdáknak a kedvezményes szénkéneg kiosztása terén eszközöltem. Hivatkozom arra a borpropagandára, amelyet kifejtettem; hivatkozom a pinceszövetkezetek felállítására és mindazokra az intézkedésekre, amelyek a borkivitel megkönnyítését vonták maguk után. T. Képviselőház! Hogy ezek az intézkedéseknem maradtak hatás nélkül, annak illusztrálására bátor vagyok a következő számadatokat felsorolni. 1925-ben 25.364 mm bort exportáltunk 1,745.000 pengő (értékben, 1926-ban 42.768 mm bort exportáltunk 2,900.000 pengő értékben, 1927-ben 61.536 ram bort exportáltunk 4,923.000 pengő értékben. 1928-ban 121.998 mm bort exportáltunk 9,929.000 oengő értékben. 1929-ben 312.658 mm bort exportáltunk 17,408.000 pengő értékben. Borkivitelünk ma is nagyon szépen fejlődik és a rendelkezésre álló adatok szerint ennek az évnek első három hónapjában ki vittünk 65.000 mm bort. Ebből méltóztatnak látni, hogy azok az intézkedések, amelyeket ez irányban foganatba
