Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 376. ülése 1930. évi április hó 1-én, kedden, Almásy László és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az igazságiigyminiszter benyújtja a törvénykezés egysz&rűsitéséről 'szóló törvényjavaslatot. — Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Felszólaltak a 73. §-hoz : Bródy Ernő, Usetty Bóía előadó, Wolff' Károly, Gái Jenő, Buday Dezső, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 74. §-hoz : üsetty Bóla előadó, Temesváry Imre, Wolff Károly, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 75. §-hoz : Strausz István ; a 76. §-hoz : Farkas István, Strausz István, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 77. §-hoz : Strausz István ; a 78. §-hoz : Farkas István, Strausz István ; a 79. §-hoz : Farkas István, Strausz István, Peyer Károly, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 80—83. §-hoz: Strausz István; a 85. és 89. §-hoz : Usetty Bóla előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Scitovszky Béla, Zsitvay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szabó Zoltán jegyző úr. Jelentem a t. Háznak, hogy a budapesti kir. főügyészségtől megkeresés érkezett hozzám Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. A megkeresést a házszabályok 103. §-a értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Bemutatom a t. Háznak Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város közönségének feliratát a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésének rendezése, az árvapénz letéttulajdonosok letétéinek valorizációja, valamint az ingyenes gyógykezeltetés és gyógyszerekkel való ellátás tárgyában. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Az igazságügyminiszter úr törvényjavaslatot óhajt beterjeszteni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Kérem, hogy ezt a javaslatot méltóztassék kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás és előzetes jelentéstétel végett az igazságügyi bizottságnak kiadni. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és. jelentéstétel végett az igazságügyi bizottságnak adja ki. Napirendünk szerint következik Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. (írom. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVI. 865, 880.) Soron van a 73. §. Szólásra következik Bródy Ernő képviselő úr, . aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást ; kapott. Bródy Ernő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előadó úr módosítást jelentett be, amelyben kéri, hogy a Margitsziget a városi pótadóktól mentes legyen. Miután ez a szöveg és ez az intézkedés benne volt a régi fővárosi törvényben is, nem látom semmi akadályát annak, hogy az előadó úrnak ez, vagy más ilyen , irányú módosítása elfogadtassák. (Pakots Jó, zsef : Legyen mentes a belépődíjaktól is!) Éppen erről akarok beszélni, ez az, amiért szólásra je' lentkeztem. Szólni akarok a Margitszigetről, a Margitsziget jövőjéről, olyan kérdésekről, amelyek tulajdonképpen nem a belügyminiszter úrhoz tartoznak, hanem a kereskedelemügyi mi> niszter urat is érdeklik. Az adómentesség elsősorban is arra szolgál , és azért szavaztuk meg, hogy ezáltal a közönség belépése lehető legyen mert ma, igen t. képviselőház, a helyzet, az, hogy túlságosan magas belépődíj van a Margitszigeten. (Úgy van! jobb felől.) Ezt a magas belépődíjat vasárnap megkétszerezik, holott a eél és az érdek nem lehet más, mint az, hogy a Margitsziget a nagy közönség előtt megnyíljék. Az volt annak idején ennek rendeltetése is — és ha ez szórakozási és üdülőhelyül szolgál, természetes kívánság és követelmény az, hogy a nagyközönség céljaira ez a Margitsziget teljes mértékben hozzáférhető legyen. (Pakots József: A hídvániokkaí fogják akkor megdrágítani!) Mert a Margitszigetről a budapesti embernek és a magyar | embernek csak a legnagyobb szeretettel sza: bad beszélnie. {Ügy van! a jobboldalon.) A Margitsziget nagy természeti kincs, olyan, ! ami világvárosokban a legnagyobb ritkaság, : a legnagyobb látványosság. A Margitszigetet idegenforgalmi szempontból is mindenféle módon, mindenféle eszközzel ki kellene használni, mert erre nagyon kevés 47