Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-375
302 Az országgyűlés képviselőházának 375. ülése 1930 március 28-án, pénteken. tudna értékesíteni, de ha egy imperativ rendelkezést állítunk oda, minden kivétel nélkül, akkor ez az ember elvész a székesfőváros számára, mert nyugdíjazni kell es mint nyugdíjast a fővárosnak akár intézményeinél, akár üzemeinél, ahol a szakszerűségét ki tudná fejteni, nem lehet alkalmazni. Ennek lehetőségeit felfogásom szerint biztosítani kell, s bár tudom és érzem, hogy mindannyiunk lelkét megülik azok az események, amelyeket itt feltártak, de ez ne legyen olyan erős, hogy objektív ítéletünket e miatt elveszítsük. Mi nem momentán a mai időkre akarjuk ezt a törvényt megalkotni, hanem sokkal távolabb eső időkre is és ezekkel a lehetőségekkel számolnunk kell. Éppen ezért nemcsak a magam egyéni vonatkozásában kívánom ezt a legszigorúbban végrehajtani, de ha a törvény elvileg kimondja azt, hogy igenis, tiltja, s az a kifejezés is benne van, hogy «csaik kivételesen és rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben», akkor mindenki, aki ebben az állásban lesz, ismerni fogja ennek a törvénynek intencióit és ezek szerint tudni fogja a maga kötelességét. A magam részéről kijelentem, hogy ezeket a kérdéseket a legrigorózusabban kívánom kezelni; ugyanezt tettem egy szigorú rendeletem kiadásával, de már a praktikumban is, a törvényhatóságoknál. Ha jól tudom és jól emlékszem, eddig egyetlen-egy magánfoglalkozást sem engedélyeztem törvényhatósági tisztviselőknek. Ugyanezt a szigorú álláspontot kívánom itt is elfoglalni, kijelentem: tekintet nélkül személyekre és a jelen esetben tekintet nélkül a politikára is. Ezeket a kérdéseket nem lehet ezekkel a szempontokkal elvegyíteni, mert itt elsősorban a székesfőváros érdekét kell szem előtt tartani, függetlenül minden más kérdéstől és más tekintetektől. Ezért is kérem, méltóztassanak mint rigorózusabb álláspontot, az előadó ur indítványát elfogadni, egyébként a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Még csak egyet kívánok megjegyezni Strausz István i képviselőtársamnak,^ aki a számszék és a számvevőszék érdekeltségére vonatkozóan tette meg észrevételeit. Mi itt azt a mértéket alkalmaztuk, amely a jelenleg fennálló törvényekben ezeket a kategóriákat érdekli. így az 1870:XVIIL te. a számszék elnökére nézve az inkompatibilitást, a rokonságot illetőleg csak a miniszterekre állapítja meg, mert azok ellenőrzését eszközli. Ugyanezt tettük a r városnál a számszéki igazgatóval és helyettesével, a polgármesterrel és az alpolgármesterekkel szemben. A viszonylat tehát ugyanaz, a számvevőségekre pedig ennél a kérdésnél az 5. § vonatkozik; majdnem szószerint ugyanaz a szöveg. (Strausz István: De a számszéki tisztviselőkre kértem!) A számszéki és a számvevőségi tisztviselőkre. A számvevőségiekre pedig az 1907. évi XX. te. 50. §-a vonatkozik, amely a pénztáraknál es anyagkezelő hivataloknál állapít nieg rokonsági ör.szeférhetlenséget. Ha ezen íúlmenőleg is szüksége merülne^ fel a rendezé ;nek, akkor a belügyminiszter a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg^ is a számszéki rendelkezésében tehet intézkedést, de maga a törvényhatóság is tehet szabályrendeletében megfelelő intézkedéseket a számvevőségre vonatkozóan. A magam ré ;zéről szükségesnek tartom hogy ez megfelelően rendeztessék, s ezeknél a kategóriáknál is az . összeférhetlenség teljes mértékben, teljes precizitással és szigorúsággal állapíttassék meg. Ezekután kérem, méltóztassanak az előadó úr indítványát elfogadni, egyébként pedig az eredeti szöveget elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal a 63. § felett. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben áll az előadó úr indítványa, aki az «igazgatóságában» szónak «igazgatásában» való kijavítását indítványozza. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen, vagy nem? (Nem!) Ennélfogva tehát a második bekezdést az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. A harmadik bekezdéssel szemben áll az előadó úr indítványa, aki a harmadik bekezdés harmadik mondatának kihagyását, törlését indítványozta. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a harmadik bekezdést eredeti teljes szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen, vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a harmadik mondat elhagyásával jelentem ki a 3. bekezdést elfogadottnak. A negyedik bekezdéssel szemben áll Farkas István és társai képviselő uraknak ellenindítványa. Kérem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az ellenindítványnyal, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és így az ellenindítvány elesik. Következik: V. Fejezet. Tisztviselők és bizottsági tagok felelőssége. 64. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni! Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 6d. §-t.) Az előadó úr kíván szólani. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! A 64. § 4. bekezdésének első sorában az 1. és a 2. bekezdésre való hivatkozás téves, mert az 1. és a 3. bekezdésre kell hivatkozni, ezért javaslom, méltóztassék ezt kiigazítani akként, hogy a szövegben az 1. és a 2. bekezdésre való utalás az 1. és a 3. bekezdésre való utalásra javíttassák ki. Indítványozom továbbá, hogy méltóztassék a 64. §-hoz új bekezdést felvenni a következő szöveggel (olvassa): «(7) A székesfővárosi közegeknek a közadók kezelése körében fennálló kártérítési kötelezettségét és annak érvényesítési módját a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szabályozzák.» T. Képviselőház! Ennek az az indokolása, hogy összeütközésre vezethene az, ha a közadókra vonatkozólag is azokat az elveket állapítanánk meg, amelyeket megállapítunk ebben a szakaszban az egyéb kártérítési kötelezettségekre vonatkozólag. Nem volt és nem is lehet célja a törvényjavaslatnak az, hogy egy egészen más jogrendszert itt megváltoztasson és más jogrendszert tegyen annak helyébe, amely egyébként megvan állapítva. Tisztelettel kérem, méltóztassék mind a két módosítást elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kozma Jenő! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! Az önkormányzati tisztviselők kártérítési kötelezettségének bírálatánál azt a megállapítást teszem, hogy a kontemplált rendelkezések nem védik meg teljesen